Transzferár-dokumentáció: mi az ügylet ellenértéke?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sokáig nem csak az adózóknak, hanem az adózási szakembereknek is fejfájást okozott, hogy mit is kell a transzferár-dokumentáció kapcsán az ügylet ellenértékének tekinteni.

Mára azonban az adóhatóság elfogadott, egységes álláspontja alapján egyértelműen meghatározható a korábban kérdéses tétel.

Mint ahogy a dokumentálandó ügyletekről szóló blogbejegyzésben már szó esett róla, a hatályos szabályozás szerint nem terheli transzferár-dokumentáció készítési kötelezettség az adózót, ha valamely kapcsolt ügylet szokásos piaci ára a szerződéskötéstől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakban nem éri el az 50 millió forintot. Tapasztalataink alapján kölcsönügylet esetében az ügyfelek körében bizonytalanságot jelentett, hogy mit is kell az ügylet ellenértékének tekinteni: csak a felszámított kamatot, vagy a kamat és a kölcsöntőke együttes összegét? Ez sokáig nem csak az adózóknak, hanem az adózási szakembereknek is fejfájást okozott. Két évvel ezelőtt még mi is találkoztunk olyan adóellenőri véleménnyel, amely szerint a kölcsöntőke és a kamat együttes összegét kell figyelembe venni abban az esetben, ha a kölcsönügylet alapján történt teljesítések értékét vizsgáljuk.

Mára ez az értelmezés megdőlt, az adóhatóság álláspontja letisztult, és egységessé vált. Az elfogadott, egységes álláspont alapján már nem a kamat összegével növelt tőke minősül ügyleti értéknek, hanem kizárólag a kamat!

Fontos hangsúlyozni, hogy annak vizsgálatakor, vajon egy adott kölcsönügyletről kell-e transzferár dokumentációt készítenünk, vagy sem, nem elégséges azt megvizsgálnunk, hogy a szerződéskötéstől az adóév utolsó napjáig felszámított kamat meghaladja-e az 50 millió forintot! Azt is meg kell néznünk, hogy az általunk alkalmazott kamatmérték szokásos piaci mértékű volt-e. Amennyiben nem, akkor e tekintetben nem a ténylegesen alkalmazott kamat, hanem a szokásos piaci mértékű kamat képzi a vizsgálat tárgyát. Érdemes erre figyelni, mivel a transzferár dokumentáció elkészítésének elmulasztása jelentős mulasztási bírságot vonhat maga után!

A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM DTM Hungary Zrt. adóüzletág vetezője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2023. február 3.

IFRS és a nyereségadók

A pénzügyi kimutatásait az IFRS előírásai alapján összeállító társaságoknak az IAS 12 standard előírásait kell alkalmazni valamennyi nyereség jellegű adó esetében. Az adóhatásokkal szembeni tárgyidőszaki és jövőbeni elszámolásra az IFRS a magyar szabályoktól eltérő, speciális szabályokat alkalmaz függetlenül attól, hogy külföldi, vagy belföldi adókról van szó! Az RSM Hungary szakértőjének cikke.