Transzferár ellenőrzések: fókuszban az adóhatóság új kérdőíve


A 2022. adóévre vonatkozóan a korábbi évekhez képest megnövekedett a transzferárakra vonatkozó adóellenőrzések száma. A magyar transzferár szabályozást érintő változások és az új adatszolgáltatás következtében sejthető volt, hogy az adóhatósági ellenőrzés során kapott transzferár kérdőívek tartalma is megváltozik. Az új kérdőív főbb változásait az alábbi cikkünkben foglaljuk össze.

Releváns jogszabály:

32/2017. (X. 18.) NGM rendelet a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről

Az adóhatóság egyre növekvő figyelmet fordít a kapcsolt vállalatok között alkalmazott transzferárak vizsgálatára. Az adóhatóság által közzétett 2023-as ellenőrzési tervben ezzel összhangban továbbra is a cégcsoportok veszteséges, vagy alacsony nyereségességet realizáló, illetve gyártó entitásai lesznek fókuszban. Emellett nagy hangsúlyt kapnak a kapcsolt vállalati pénzügyi tranzakciók, valamint a szokásos piaci árat megállapító határozatban foglaltak érvényessége.

Az adóhatóság folyamatosan fejleszti a rendelkezésére álló eszköztárát, amelynek segítségével hatékonyan begyűjtheti és feldolgozhatja az adózókra vonatkozó információmennyiséget, ami alapján célzott adóellenőrzéseket indíthat.

Ilyen eszköz a 2022. évi társasági adóbevallások részeként már teljesítendő transzferár adatszolgáltatási kötelezettség is, amelyben az adózóknak az elkészült helyi transzferár dokumentációjuk 32/2017. NGM (X. 18.) rendeletben (Továbbiakban: rendelet) meghatározott információit szükséges feltölteniük az adóhatóság részére a társasági adóbevallásuk részenként.

Nem titkolt célja az adóhatóságnak, hogy az adatszolgáltatás során begyűjtött információk segítségével könnyebben beazonosíthatóak legyenek azok a tranzakciók, amelyekre vonatkozóan célzott jogkövetési vizsgálatot vagy adóellenőrzést indíthatnak.

Új transzferár adatszolgáltatási kötelezettség, új kérdések

Az adatszolgáltatással összhangban a 2022-es évre irányuló ellenőrzések során kitöltendő transzferárra vonatkozó kérdőív (Továbbiakban: új kérdőív) tartalma is módosításra került, ami már az adatszolgáltatásra vonatkozó kérdéseket is tartalmaz.

Teljeskörűen teljesített adatszolgáltatás

Az új transzferár ellenőrzési kérdőív első kérdésében az adóhatóság nyilatkozatra szólítja fel az adózót, hogy a transzferár adatszolgáltatási kötelezettségét maradéktalanul teljesítette-e.

A rendelettel összhangban adatszolgáltatási kötelezettség terhel mindegy olyan kapcsolt vállalati ügyletet, amely meghaladja a 100 millió forintban meghatározott értékhatárt, és nem minősül tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdei ügyletnek, illetve az ár nem hatóság vagy jogszabály által került rögzítésre.

A fentiek már sejtetik, hogy az adatszolgáltatásban nem elegendő kizárólag a helyi dokumentációban bemutatott tranzakciókat feltüntetni.

Az adózóknak mind a külföldi, mind pedig a magyar hatóságok által kiadott szokásos piaci árat megállapító határozatokban rögzített ügyletekkel kapcsolatban is teljeskörűen adatot kell szolgáltatniuk.

Emellett a törvényhozók az alábbi dokumentációs kötelezettség alól mentesülő ügyletekre vonatkozóan korlátozott adatszolgáltatást tesznek lehetővé:

  • magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött szerződés;
  • ingyenes pénzeszközátadás és átvétel;
  • költségátterhelések (elsőként a 2023. adóévre vonatkozóan).

A fenti ügyletekre vonatkozóan a jellemző TEÁOR kódról, a kapcsolt felek megnevezésről és adószámáról, az ügylet értékéről, valamint a kapcsolódó adóalap-módosítás mértékéről szükséges adatot szolgáltatni.

Amennyiben az adózó nem tett eleget az adatszolgáltatási kötelezettségének, úgy az adóhatóság ezen kérdésére nem javasolt tömör nemleges választ adni. Ha az adózó a kötelezettségét részben vagy egészben elmulasztotta, ezen kérdéshez kapcsolódóan tételesen szükséges felsorolnia mely kapcsolt vállalati tranzakciók esetében kellett volna adatszolgáltatást benyújtani, valamint milyen okból nem teljesítette azt.

Célkeresztben az „Egyéb” kategória

Az új adatszolgáltatási rendszer kihívás elé állított az adózókat. Nem minden ügylet besorolása volt egyértelmű, így sokan éltek az „egyéb kategória” megjelölésével az ügyletek bekategorizálása során. Az ellenőrzések tapasztalataiból az szűrhető le, hogy amennyiben az adózó a tranzakció típusaként az 53. Egyéb kategóriát jelöli meg, úgy az piros lámpaként villant fel az adóhatóság rendszerében.

Az új transzferár ellenőrzési kérdőív második kérdésére az egyéb kategóriába sorolt tranzakciókat szükséges részletezni. Az adózónak meg kell indokolniuk azokat a körülményeket, amelyek alapján a vizsgált tranzakció az adatszolgáltatásban megjelölt 52 ügylettípus egyikébe sem sorolható be.

Természetesen számos olyan eset merülhet fel, amelyben a kapcsolt ügylet specifikus mivoltából, vagy abból adódóan, hogy a megadott kategóriák nem fedik le valamennyi tranzakciótípust, az „Egyéb” kategória választása szükséges, és a kérdőívben indokolni a kategóriaválasztás helyességét.

Adatszolgáltatás alól mentesülő ügyletek

Egy adóellenőrzés vagy egy jogkövetési vizsgálat során, az adóhatóság korábban teljeskörű felsorolást kért a kapcsolt vállalati tranzakciókra vonatkozóan.

Az új transzferár kérdőívben meglepő módon az adatszolgáltatási kötelezettségen kívül eső, mentesülő ügyletekről kell részletes információt szolgáltatni az Adóhatóságnak az ellenőrzés során az alábbiakkal kapcsolatban:

  • az alkalmazott szokásos piaci ármegállapítási módszer,
  • az összehasonlító adatok forrása (pl. adatbázis megnevezése), illetve
  • a szokásos piaci ár, ártartomány.

Ezen ügyletek esetében, amelyek adatszolgáltatásra nem kötelezettek (például alacsony értékük miatt) transzferár dokumentáció készítése továbbra sem szükséges, így legtöbb esetben nem kerül meghatározásra szokásos piaci ármegállapítási módszer, összehasonlító tanulmány, illetve az alapján kalkulált szokásos piaci ár, ártartomány.

Tehát az adózókban joggal merülhet fel a kérdés, hogy az adóhatóság esetleg olyan információkat is szeretne bekérni, amelyek a törvényi szabályozással összhangban nem állnak az adózók rendelkezésére.

Ugyan a 32/2017 NGM rendelet kimondja, hogy a nem dokumentált tranzakcióknak is összhangban kell lenniük a szokásos piaci ár elvével, azon tranzakciók esetében, amelyek mentesülnek a transzferár-dokumentációkészítési kötelezettség alól, a szokásos piaci ár bizonyítása az adóhatóságot terheli.

Az ellenőrzés során bizonyos kisebb ügyleti értékű tranzakciók feltérképezésével az adóhatóság célja, hogy átfogóbb képet kapjon a kapcsolt ügyletekről, valamint ez eszközül szolgál az összevonhatóság helyes megállapításának ellenőrzésére. Ugyanakkor egy nagyobb vállalkozás számára a teljeskörű, marginális értékű ügyleteket magába foglaló tranzakciók részletezése jelentős adminisztratív terhet eredményezhet egy vizsgálat esetében.

Kérdések új köntösben

Transzferár kiigazítások

Egy transzferár ellenőrzés során az adózóknak már a 2022-es pénzügyi évet megelőző vizsgálatok során is nyilatkozniuk kellett, hogy alkalmaztak-e adóalap módosító tételt vagy történt-e a pénzügyi adataikban olyan kiigazítás, amely a kapcsolt vállalati tranzakcióikat érintette.

Újdonság, hogy a transzferár ellenőrzési kérdőívben a 2022. adóévtől az évvégi kiigazító számlákra vonatkozóan az adózóknak táblázat formájában kell bemutatniuk azok megnevezését, a kapcsolódó főkönyvi számokat, a kiigazítás összegét, valamint meg kell jelölni mely kapcsolt tranzakciókhoz kapcsolódnak.

A 2022. adóévtől a transzferár kiigazítások reflektorfénybe kerültek, hiszen a társaságiadó-törvény módosítása értelmében, a kiigazításokat a szokásos piaci ártartomány a medián értékre szükséges megtenni.

Kapcsolt vállalati finanszírozásra vonatkozó kérdések

Bár az adóhatóság az ellenőrzési tervével összhangban kiemelt figyelmet szentel a kapcsolt vállalatok közötti pénzügyi tranzakciók vizsgálatára, meglepő módon, a 2022-es pénzügyi évet megelőző vizsgálatok során kért kérdőívtől eltérően, az új kérdőívben nem kérnek teljeskörű információt a kapcsolt vállalatok között nyújtott, illetve kapott hitelekkel kapcsolatban.

Ugyanakkor, egy transzferár ellenőrzés során az adózónak továbbra is információt kell szolgáltatnia a cégcsoport treasury funkciót ellátó vállalkozásával megkötött finanszírozási szerződésekre, valamint az esetleges, kapcsolt vállalkozásokkal kötött atipikusnak nevezhető finanszírozási megállapodásra (pl.: nyereségrészesedéshez kötődő kamatkifizetések, hosszú távú rulírozó kölcsön, alárendelt kölcsön, kamatmentes kölcsön) vonatkozóan.

Fontos a konzisztencia

Az adóhatóság már a 2022-es pénzügyi évet megelőző ellenőrzések során is információt kért a transzferár-képzésben történt változásokra vonatkozóan, és a 2022. évi ellenőrzések során is szükséges megindokolniuk az adózóknak amennyiben változás történt a transzferáraikat illetően.

Azonban a 2022. adóévtől kezdődően benyújtandó adatszolgáltatás alapján már maga, az adóhatóság is könnyen felmérheti a jövőben, amennyiben egy adózó árazásában változás történt, éppen ezért kiemelten fontos, hogy az adózók évről évre konzisztensen járjanak el, vagy a transzferárakra vonatkozó változások kapcsán megfelelő alátámasztást tudjanak biztosítani az ellenőrzés során.

Szokásos piaci árat megállapító határozatok vizsgálata

Az elmúlt éveket jellemző váratlan és nagy horderejű gazdasági változások jelentős hatást gyakoroltak a transzferárakra. Feltehetően, éppen ennek kapcsán kerültek az adóhatósági ellenőrzések fókuszába a szokásos piaci árat megállapító határozatok (Advance Pricing Agreement – APA).

Az APA határozatok meglétére vonatkozóan már korábban is kérdést fogalmazott meg az adóhatóság, amely az új kérdőívnek is a részét képezi. Ugyanakkor az új kérdőívben kizárólag a külföldi hatóságok által kiadott szokásos piaci árat megállapító határozatokról szükséges nyilatkozni.

Azok az adózók, amelyek rendelkeznek az adóhatósággal együttműködésben elkészített szokásos piaci árat megállapító határozattal, annak reményében választották ezt a lehetőséget, hogy az annak keretében vizsgált transzferáraikkal kapcsolatban nem kell aggódniuk a határozattól számított 3-5 évig.

Azonban az APA határozatok csak abban az esetben nyújtanak biztonságot az adózó számára, amennyiben az abban rögzített tranzakciókra vonatkozó feltételekben, gazdasági körülményekben nem történt változás.

Az adóhatóság által kért új transzferár ellenőrzési kérdőív részletesen áttekinti, milyen információkat vár el az adózóktól a kapcsolt vállalatok közötti tranzakciókkal kapcsolatban. Az adatszolgáltatás különös figyelmet kap az ellenőrzés során, a konzisztencia és az együttműködés pedig kulcsfontosságú az ellenőrzések sikeres lezárása érdekében. A helyesen beadott adatszolgáltatás, valamint a gondosan és időben összeállított transzferár dokumentáció birtokában az adózók biztonságban érezhetik magukat a transzferárakra irányuló adóhatósági vizsgálatok során.

A cikk szerzője Somodi-Mihalecz Ágnes, Senior Transfer Pricing Specialist, a VGD Hungary Kft. munkatársa.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 15.

Izer Norbert: egyszerűsödnek az adózói adminisztrációs terhek

Uniós szinten is példaértékű változásokat hajtott végre az adóadminisztráció csökkentése terén Magyarország az elmúlt években, ezt folytatta a kormányzat az Eseményalapú Adatszolgáltatási Platform (EMAP) projekttel, amelynek célja a vállalkozások foglalkoztatással összefüggő adminisztrációs terheinek csökkentése – mondta Izer Norbert.

2024. április 15.

Árfolyam az áfában (X. rész)

A cikksorozat soron következő része az előlegfizetéshez és a fordított adózáshoz kapcsolódó egyes kérdéseket tárgyalja.

2024. április 12.

Niveus: milliókat nyerhetnek bizonyos cégek még néhány hétig

A 2024-es adótörvény módosítások egy egyszeri amnesztiát biztosítanak a társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését. Így azok is mentesülhetnek a társasági adó (TAO) megfizetése alól, akik korábban nem jelentették be a NAV felé a más társaságokban szerzett tulajdonrészüket és azt most pótolják. Az utólagos bejelentésre május 31-ig van lehetőség-foglalja össze a Niveus Consulting Group.