A 2022. adóévre vonatkozóan a korábbi évekhez képest megnövekedett a transzferárakra vonatkozó adóellenőrzések száma. A magyar transzferár szabályozást érintő változások és az új adatszolgáltatás következtében sejthető volt, hogy az adóhatósági ellenőrzés során kapott transzferár kérdőívek tartalma is megváltozik. Az új kérdőív főbb változásait az alábbi cikkünkben foglaljuk össze.
A módosított transzferár-rendelet és az új adatszolgáltatási kötelezettség megköveteli a helyes transzferár-gyakorlat kialakítását az adózóknál. Cikkünkkel hozzá szeretnénk járulni ezen célkitűzés teljesítéséhez a tanácsadásaink során szerzett tapasztalataink megosztása révén.
Tanácsadói munkánk során többször találkozunk azzal, hogy a vámképviselők nem az áfatörvény előírásainak megfelelően állítják ki a vámszolgáltatásokról szóló számlákat a külföldön letelepedett, és Magyarországon csupán áfaregisztrációval rendelkező adóalanyoknak, amelyek belföldön léptetik be az Európai Unió vámterületére a harmadik országból behozott árukat és itt helyezik azokat szabad forgalomba. Még jobban zavarja a tisztánlátást, ha az áfaregisztrált adóalany ráadásul a belföldön történő értékesítés céljából hozza be az árut. A vámképviselők gyakran nem megfelelően definiálják a tranzakciót és a vámkezelésben érintett magyar adószáma miatt belföldi társaságként azonosítják be a vevőt, melynek következtében sok esetben az áfaregisztrált adóalany helytelenül, a magyar adószámára szóló, belföldi előzetesen felszámított áfát tartalmazó számlát fogad be a vámképviselőtől. A szabálytalanul felszámított áfa levonásba történő helyezésére nyilván az áfaregisztrált adóalanyok esetében sincs mód.
Cikkünkben folytatjuk az Európai Bíróság közelmúltban magyar vonatkozású ügyekben hozott döntéseinek ismertetését. Az alábbiakban a 2022. második félévében, illetve 2023-ban eddig elfogadott általános forgalmi adót érintő ügyek lényegi elemeit foglaljuk össze.
Korábbi cikkünkben összefoglaltuk az állandó telephely-fogalom értelmezésének szempontjából legjelentősebb bírósági döntéseket. Jeleztük, hogy két, a kérdéskör tekintetében kiemelt jelentőségű ügy (Titanium Ltd. C-931/19 és Berlin Chemie C-333/20) még elbírálás alatt áll.
Az adótervek bejelentési kötelezettségét bevezető DAC6-szabályozás mérsékelt publicitást kapott Magyarországon. Ennek részben az az oka, hogy a COVID-19 világjárvány miatti veszélyhelyzetre való tekintettel az Európai Bizottság 2021. év elejére halasztotta el a tényleges bejelentési kötelezettség megkezdését. Annak is van szerepe, hogy a vállalkozások jellemzően az adótanácsadók, ügyvédek kötelezettségének fogják fel a szabályozást, pedig ez nem feltétlenül van így.
Egy adóhatósági ellenőrzéssel lezárt időszak adózó által történő esetleges javítása Magyarországon szigorú feltételekhez kötött, így a legtöbb adóalany nem is nagyon „nyittatja fel” az így már lezárásra került időszakot, ami adott esetben nagy összegű ÁFA levonhatóságának elmaradását eredményezheti. De a szigorú magyar feltételrendszer vajon összhangban van-e az Európai Bíróság felfogásával? Jelen cikkünkben ennek járunk utána.
Ha peres eljárás keretében a bíróság ítéletében állapítja meg a sérelemdíjat, vagy a felek a per bármely szakaszában közvetítői eljárás során állapodnak meg a sérelemdíjról, amit a bíróság jóváhagy, az adómentes sérelemdíjnak tekintendő. Van viszont, amikor a sérelemdíj adóköteles.
Nemcsak a magánszemélyeket, hanem a társaságokat is megilleti a szabad mozgáshoz való jog, valamint a letelepedés szabadsága. Ahogy korábban is kiemeltük: egy cég székhelyének áthelyezése országhatáron belül általában zökkenőmentes. Tagállamon belüli mozgás azonban már számos kérdést felvet. Azt, hogy mi minősül társaságnak és megilleti-e a letelepedés szabadsága, azt az Európai Bíróság joggyakorlata és értelmezése határozza meg.
A járulékos költségek megítélése nem egyszerű: ezekhez nemcsak a magyar jogszabályokat, hanem az Európai Bíróság joggyakorlatát is célszerű figyelembe venni. Itt bemutatásra kerül egy vonatkozó magyar bírósági ítélet, melynek következtetése szerint annak meghatározása érdekében, hogy valamely több szolgáltatásból álló ügylet az áfa szempontjából egyetlen egységet képező ügyletnek minősül-e, figyelembe kell venni ezen ügylet gazdasági célját. Valamely szolgáltatás akkor minősíthető járulékosnak, ha nem önálló célként jelenik meg, hanem arra szolgál, hogy a főszolgáltatást a lehető legjobb feltételek mellett lehessen igénybe venni.
