Transzferár-ellenőrzések napjainkban – 2. rész


A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott elszámoló árak vizsgálata továbbra is az adóellenőrzések egyik kiemelt területe és az adóhatóság folyamatosan fejleszti a transzferárakkal kapcsolatos ellenőrzési gyakorlatát. A háromrészes cikksorozat keretében a szerző azt járja körül, hogy jelenleg mire számíthatnak az adózók egy esetleges ellenőrzés során, amennyiben kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak a vizsgált időszakban.

Az első rész az adóhatóságnál rendelkezésre álló kockázatelemzési és ellenőrzési eszközöket járta körül, melyek közül az egyik legfontosabb relatíve új elem a revíziók során alkalmazott transzferár kérdőív. A második rész célja ezen kérdőív felépítésének és tartalmának mélyebb ismertetése.

A kérdőív 2018-tól került fokozatosan bevezetésre a kapcsolt ügyleteket is bonyolító adózók ellenőrzése során. Eleinte még csak eseti jelleggel, főleg nagyobb multinacionális vállalkozások ellenőrzésekor „bukkant fel” az egyébként 17 kérdésből és az ezekhez kapcsolódó 5 mellékletből / részletező táblából álló kérdéssor, napjainkra ugyanakkor általánossá vált az alkalmazása, gyakorlatilag a revízió egyik első lépéseként kéri fel az adóhatóság a vizsgálat alá vont entitást a kérdőív kitöltésére, függetlenül annak méretétől és tulajdonosi hátterétől.

A kérdőív egyrészt részletes információkat kér az adózó kapcsolt vállalkozásokkal lebonyolított tranzakcióiról, másrészt célzott kérdéseket fogalmaz meg olyan eseményekkel (pl. átszervezések) és ügyletekkel (pl. csoporton belüli szolgáltatások, pénzügyi tranzakciók, jogdíjak) összefüggésben, melyek természetüknél fogva nagyobb valószínűséggel hordozhatnak transzferár kockázatot. Az érintett témák és az azokkal kapcsolatos konkrét adatigények az alábbiak:

1) A tárgyidőszakban megvalósult kapcsolt tranzakciók részletei

A kérdőív bevezető szakaszában szükséges megadni a kapcsolt vállalkozások adatait (név, székhely, adószám, illetőség, első tranzakció kezdő időpontja), valamint a vizsgált időszakban megvalósult ügyletekkel összefüggésben a következő információkat:

– az ügyletben érintett kapcsolt vállalkozás(ok) neve és adószáma;

– az ügylet tárgya / jogcíme és tárgyévi teljesítési értéke;

– a szokásos piaci ár megállapítására alkalmazott módszer megnevezése, a felhasznált összehasonlító adatok forrása és a szokásos piaci ár / ártartomány;

– az esetlegesen végrehajtott összevont transzferár elemzés indoklása;

– annak jelölése, ha az ügyletre vonatkozó transzferárat nem a magyar számviteli sztenderdek szerint kalkulálták,

– a kapcsolódó transzferár nyilvántartás elkészítésének időpontja.

A fentieken túl az adóhatóság külön részletező információkat kér a tranzakciókkal összefüggésben esetlegesen alkalmazott társasági adóalap módosító tételekről, illetve év végi kiigazító számlákról.

2) Az adózó finanszírozásával kapcsolatos kérdések

A fentieken túl az adózónak szükséges nyilatkoznia arról, hogy:

– Pénzeszközeit és követeléseit önállóan vagy valamely kapcsolt vállalkozás közreműködésével kezeli-e.

– Kötött-e a cégcsoport központi finanszírozást ellátó tagjával kölcsön és / vagy cash pool megállapodást.

– Kötött-e bármely kapcsolt vállalkozásával atipikusnak nevezhető finanszírozási megállapodást (pl. alárendelt kölcsön, kamatmentes kölcsön) és ha igen, annak / azoknak mik a főbb jellemzői.

– Kötött-e bármely kapcsolt vállalkozásával kölcsönszerződést és ha igen, annak / azoknak mik a pontos részletei (kapcsolt vállalkozás megnevezése, szerződéskötés időpontja, tőkeösszeg / devizanem, kamatláb, tárgyévben elszámolt kamatösszeg, kapcsolódó főkönyvi szám).

3) Alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások, jogdíjak, K+F és garanciális költségek

 Az egyes jogcímek / kategóriák kapcsán a következő információk rendelkezésre bocsátását kéri az adóhatóság:

Alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások: A szolgáltatások pontos tartalma, az alkalmazott díj meghatározásának módja, különös tekintettel a költségallokációs kulcs(ok)ra. Külön kérdés irányul arra, hogy az adózó tudja-e ellenőrizni a befogadott költségek helyességét / megalapozottságát.

Jogdíjak: Bármely immateriális jószág (márkanév, védjegy, szabadalom, know-how) használatával kapcsolatos megállapodás tárgya, az alkalmazott díj mértéke és a tárgyévben ténylegesen elszámolt bevétel és / vagy költség összege.

K+F és garanciális költségek: Az alkalmazott díjak tartalma, alapja és mértéke. Indoklás arra vonatkozóan, hogy miként igazolható a befogadott költségek piaci volta.

4) Kiegészítő kérdések

A tranzakció-specifikus adatigény mellett a kérdőív az alábbi kiegészítő kérdéseket tartalmazza:

– Információ arra vonatkozóan, hogy változott-e bármelyik kapcsolt tranzakció árképzése a tárgyidőszakban, vagy az azt megelőző 3 évben.

– Információ arra vonatkozóan, hogy történt-e az adózónál üzleti átszervezés a tárgyidőszakban, vagy az azt megelőző 3 évben. Amennyiben igen, úgy szükséges részletezni az átszervezés okát, tartalmát és esetleges hatását a transzferár-képzésre.

– Az adózóra vonatkozó esetleges szokásos piaci ár megállapítási (APA) és / vagy feltételes adómegállapítási határozatok részletei.

A kérdőív hátránya, hogy döntő többségében olyan információk strukturált begyűjtését célozza, melyeket a transzferár nyilvántartásnak is tartalmaznia kell, ezért a kitöltése kettős adminisztratív terhet jelenthet azon adózók számára, akik egyébként körültekintően, a jogszabályi előírásoknak maradéktalanul megfelelve tesznek eleget a dokumentációs kötelezettségnek.

A rendszerezett adatközlés növeli az ellenőrzés hatékonyságát, hiszen az esetleges kockázatos pontok jóval könnyebben kiszűrhetők egy ilyen szűkített adathalmazból, mint egy több száz oldalas nyilvántartásból. Ez a hatékonyságnövekedés a kérdőív vitathatatlan előnye is egyben, ugyanis, ha a benne foglaltak alapján a revizorok nem azonosítanak kockázatos területet, akkor az ellenőrzés transzferárakat érintő része a korábbiakhoz képest jóval gyorsabban, zökkenőmentesebben lezárul, ezt a gyakorlati tapasztalatok is egyértelműen alátámasztják.

A befejező részben azon potenciális hibák és hiányosságok kerülnek bemutatásra, melyek egy ellenőrzés során mélyebb vizsgálatot és adott esetben megállapítást eredményezhetnek.

A cikk szerzője Girászin János regisztrált adótanácsadó, a Niveus Consulting Group transzferár tanácsadási szolgáltatásokért felelős partnere.




Kapcsolódó cikkek

2022. január 6.

Transzferár-ellenőrzések napjainkban – 1. rész

A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott elszámoló árak vizsgálata továbbra is az adóellenőrzések egyik kiemelt területe és az adóhatóság folyamatosan fejleszti a transzferárakkal kapcsolatos ellenőrzési gyakorlatát. A háromrészes cikksorozat keretében a szerző azt járja körül, hogy jelenleg mire számíthatnak az adózók egy esetleges ellenőrzés során, amennyiben kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak a vizsgált időszakban.