Transzferár ellenőrzések napjainkban – 3. rész


A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott elszámoló árak vizsgálata továbbra is az adóellenőrzések egyik kiemelt területe és az adóhatóság folyamatosan fejleszti a transzferárakkal kapcsolatos ellenőrzési gyakorlatát. A háromrészes cikksorozat keretében a szerző azt járja körül, hogy jelenleg mire számíthatnak az adózók egy esetleges ellenőrzés során, amennyiben kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak a vizsgált időszakban.

Az első rész az adóhatóságnál rendelkezésre álló kockázatelemzési és ellenőrzési eszközöket járta körül, melyek közül az egyik legfontosabb relatíve új elem a revíziók során alkalmazott transzferár kérdőív. A második rész a kérdőív tartalmát mutatta be részletesen, a záróepizód célja pedig azon lehetséges hibák és hiányosságok ismertetése, melyek egy ellenőrzés során mélyebb vizsgálatot és adott esetben megállapítást eredményezhetnek.

A potenciális kockázatok és az azokból fakadó esetleges következmények az alábbiak lehetnek a korábban felvázolt kérdéskörök esetében:

1) A tárgyidőszakban megvalósult kapcsolt tranzakciók részletei

Téma Lehetséges kockázat Esetleges következmény
Kapcsolt vállalkozások adatai, első tranzakció kezdő időpontja Az első tranzakció kezdő időpontja megelőzi az adóhatósághoz bejelentett dátumot. 500.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírság a bejelentési kötelezettség hibás / késedelmes teljesítése miatt.
Az ügyletre vonatkozó transzferár kalkulációja Amennyiben a transzferárat (pl. az ügyletre vonatkozóan elvárt hasznot) nem a magyar számviteli sztenderdek szerint határozták meg, az adóhatóság a magyar számvitel szerinti eredményt fogja vizsgálni / figyelembe venni és ha az nem felel meg a szokásos piaci ár elvének, adóhiányt tárhat fel. Az adóhiány összegének 50%-áig terjedő adóbírság + az adóhiány összege után késedelmi pótlék.
Év végi kiigazítás A kiigazítás nem számviteli bizonylat, hanem helyesbítő számla alapján történt, ugyanakkor a kapcsolódó ÁFA bevallások önellenőrzésére nem került sor, ami egyrészt hibás bevallásokat, másrészt ÁFA hiányt eredményezhet. ÁFA hiány esetén az adóhiány 50%-áig terjedő adóbírság + az adóhiány után késedelmi pótlék, illetve a nem megfelelő bevallások miatt bevallásonként 500.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírság.

2) Az adózó finanszírozásával kapcsolatos kérdések

Téma Lehetséges kockázat Esetleges következmény
Atipikus finanszírozás – Kamatmentes kölcsön A kamatmentes kölcsön semmilyen körülmények között nem tekinthető piacinak. Amennyiben a vizsgálat alá vont adózó a kölcsönnyújtó fél, úgy az adóhatóság megállapíthatja a szokásos piaci árat és adóhiányt tárhat fel. Az adóhiány összegének 50%-áig terjedő adóbírság + az adóhiány összege után késedelmi pótlék.
Kölcsönügyletek – Hosszú futamidő Ha a kölcsönügylet célja és körülményei, illetve a kölcsönfelvevő helyzete nem indokolják a hosszabb futamidő alkalmazását, az adóhatóság az ügyletet átminősítheti tőkejuttatássá, így az adós kamatlevonásra való jogosultsága megszűnik, aminek nyomán adóhiány kerülhet feltárásra. Az adóhiány összegének 50%-áig terjedő adóbírság + az adóhiány összege után késedelmi pótlék.
Kölcsönügyletek – Magas kamatláb Amennyiben a kölcsönfelvevő helyzete / adósbesorolása alapján a kamatláb mértéke nem igazolható, úgy az adóhatóság megállapíthatja a szokásos piaci árat és adóhiányt tárhat fel az alkalmazott és a piaci kamat közötti különbözet alapján. Az adóhiány összegének 50%-áig terjedő adóbírság + az adóhiány összege után késedelmi pótlék.

3) Alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások, jogdíjak, K+F és garanciális költségek

Téma Lehetséges kockázat Esetleges következmény
Csoporton belüli szolgáltatások – Költségalap Ha az igénybe vett szolgáltatások költségalapjára vonatkozóan nincs részletes információ, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján a költségalap részvényesi tevékenység költségeit is tartalmazza, úgy az adóhatóság részben vagy egészében vitathatja a levonási jogot, ami adóhiány feltárását eredményezheti. Az adóhiány összegének 50%-áig terjedő adóbírság + az adóhiány összege után késedelmi pótlék.
Csoporton belüli szolgáltatások – Költségallokáció Az ügylet körülményeinek nem megfelelő és / vagy szubjektív elemeket tartalmazó felosztási kulcs(ok) alkalmazása esetén az adóhatóság arra a megállapításra juthat, hogy az igénybe vevőre indokolatlan mértékű részt allokáltak a költségalapból, így a szokásos piaci árat a szolgáltatásnyújtás kapcsán befogadott költségnél alacsonyabb összegben állapíthatja meg, ami adóhiány feltárásához vezethet. Az adóhiány összegének 50%-áig terjedő adóbírság + az adóhiány összege után késedelmi pótlék.
Jogdíjak – A jogdíj alapja Amennyiben az adózó olyan védjegy vagy más szellemi termék (pl. know-how) használatáért fizet, melynek kapcsán vitatható, hogy az ténylegesen hozzájárul-e az adózó működéséhez, úgy az adóhatóság vitathatja a jogdíj levonhatóságát, ami adóhiány megállapításához vezethet. Az adóhiány összegének 50%-áig terjedő adóbírság + az adóhiány összege után késedelmi pótlék.
Jogdíjak – A jogdíj mértéke Kirívóan magas jogdíj ráta, vagy a jogdíj általi indokolatlan mértékű profitelvonás esetén az adóhatóság vitathatja a jogdíj piaciságát, a szokásos piaci árat az alkalmazottnál alacsonyabb értékben állapíthatja meg, ami adóhiány feltárásához vezethet. Az adóhiány összegének 50%-áig terjedő adóbírság + az adóhiány összege után késedelmi pótlék.

4) Kiegészítő kérdések

Téma Lehetséges kockázat Esetleges következmény
Tranzakciók árképzése – Módszerváltás Amennyiben a módszerváltást az érintett tranzakció, illetve az abban résztvevő vállalkozások működésének körülményei nem indokolják megfelelően, az adóhatóság elvetheti a módszerváltást és a korábbi módszer alapján határozhatja meg a piaci árat, ami adóhiány feltárásához vezethet. Az adóhiány összegének 50%-áig terjedő adóbírság + az adóhiány összege után késedelmi pótlék.
Üzleti átszervezés – Vevőállomány átcsoportosítása Ha az átszervezés keretében az adózó vevőállománya, vagy annak egy része átcsoportosításra kerül egy másik kapcsolt vállalkozáshoz, akkor fontos mérlegelni, hogy a vevőállomány általában egy kereskedelmi értékkel bíró immateriális jószágnak tekinthető, tehát az átadásért megfelelő ellenértéket kell felszámítani. Ennek elmulasztása adóhiány feltárásához vezethet. Az adóhiány összegének 50%-áig terjedő adóbírság + az adóhiány összege után késedelmi pótlék.
Üzleti átszervezés – Funkcionális profilváltás Az üzleti átszervezés bizonyos esetekben olyan tevékenységek és kockázatok átcsoportosításával járhat, ami az adózó funkcionális karakterizációjának változását eredményezi (pl. egy önálló kereskedőcéget ügynökké alakítanak át). Amennyiben a transzferárazás nem követi le megfelelően a profilváltást, akkor az adóhatóság egy ellenőrzés során arra a következtetésre juthat, hogy az adózó profitabilitása nem felel meg az elvárható szintnek, ami adóhiány feltárásához vezethet. Az adóhiány összegének 50%-áig terjedő adóbírság + az adóhiány összege után késedelmi pótlék.

A fentiekből láható, hogy az adóhatóság által alkalmazott kérdőív már önmagában számos transzferárazási kockázat azonosítására alkalmas, emellett pedig a transzferár nyilvántartás, illetve az adózó működésének mélyebb vizsgálata további olyan témákra világíthat rá, amik szintén vitás helyzetek alapját képezhetik (pl. az egyes ügyletek árképzése, az adózó funkcionális karakterizációja, illetve az árképzés konzisztenciája a karakterizációval).

Mindezek fényében célszerű lehet az eddiginél is nagyobb hangsúlyt fektetni a körültekintő transzferár-képzésre, illetve a minden lényeges részletre kiterjedő dokumentálásra.

A cikk szerzője Girászin János regisztrált adótanácsadó, a Niveus Consulting Group transzferár tanácsadási szolgáltatásokért felelős partnere.




Kapcsolódó cikkek

2022. január 13.

Transzferár-ellenőrzések napjainkban – 2. rész

A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott elszámoló árak vizsgálata továbbra is az adóellenőrzések egyik kiemelt területe és az adóhatóság folyamatosan fejleszti a transzferárakkal kapcsolatos ellenőrzési gyakorlatát. A háromrészes cikksorozat keretében a szerző azt járja körül, hogy jelenleg mire számíthatnak az adózók egy esetleges ellenőrzés során, amennyiben kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak a vizsgált időszakban.
2022. január 6.

Transzferár-ellenőrzések napjainkban – 1. rész

A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott elszámoló árak vizsgálata továbbra is az adóellenőrzések egyik kiemelt területe és az adóhatóság folyamatosan fejleszti a transzferárakkal kapcsolatos ellenőrzési gyakorlatát. A háromrészes cikksorozat keretében a szerző azt járja körül, hogy jelenleg mire számíthatnak az adózók egy esetleges ellenőrzés során, amennyiben kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak a vizsgált időszakban.