Transzferár nyilvántartás aktualizálása – 1. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hogyan álljunk neki a transzferár nyilvántartás aktuális éves frissítési feladatainak? Új cikksorozatunkban összeállítottuk azokat a legfontosabb szempontokat és teendőket, melyek mentén megtervezheti a feladatokat és a határidőket.

Valóban aktualizálni kell a transzferár nyilvántartást minden évben?

Amennyiben az adóévben kapcsolt vállalkozással vagy kapcsolt vállalkozásokkal megvalósult szerződés, megállapodás alapján teljesítés történt, akkor van transzferár nyilvántartás készítési feladata az arra kötelezetteknek (lásd korábbi cikkünket). Szerződés és megállapodás történhet szóbeli formában is, a teljesítés „jelei” ilyenkor a megrendelő, szállítólevél, számla, előlegfizetés, számla ellenértékének utalása, kölcsön tőke érkezése vagy kiutalása, törlesztések, kamat elszámolások és fizetések, beérkezések, stb. A kölcsönökről, szolgáltatásokról, ingatlan adásvételekről, egyéb tranzakciókról (pl. cégeladás, barter, kötelezettség átvállalás, stb.) általában írásos megállapodások születnek, sőt, bizonyos esetekben az írásbeliség kötelező. Ha a 32/2017. NGM rendelet szerinti mentesülési eseteken kívüli kapcsolt vállalati tranzakciók fennálltak a vizsgált adóévben, akkor a nyilvántartásnak az adott adóévre rendelkezésre kell állnia. A rendelethez kiadott NAV állásfoglalás is tartalmazza a következőket:

„A Rendelet szerint a nyilvántartást minden adóévre teljeskörűen el kell készíteni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy adott esetben a korábbi év nyilvántartásának egyes részei később nem lehetnének felhasználhatóak (sőt változatlan körülmények között inkább a változtatást kell indokolni), de minden évben egy új komplex nyilvántartást kell összeállítani.”

Milyen határidőre szükséges elkészíteni a transzferár nyilvántartást?

Jelen cikk írásakor közeledünk a 2019. évről szóló adóbevallás benyújtásának határidejéhez, ami naptári évvel megegyező adózóknál 2020. május 31-e. Várható ennek a határidőnek a módosítása, de erről szóló konkrét jogszabály eddig a pillanatig még nem született. Mivel a transzferár nyilvántartás rendelkezésre állásának (készítésének) határideje az adott évről szóló társasági adóbevallás benyújtásának határidejével egyezik meg, így arra kell készülni, hogy 2020. május 31-ig a 2019. évről szóló transzferár nyilvántartásnak is szükséges elkészülnie. Fontos figyelemmel lenni arra is, hogy amennyiben az adózó a határidőnél korábbi időpontban nyújtja be az adóhatóság részére a társasági adóbevallást, akkor ez a korábbi határidő lesz az adóévről szóló transzferár nyilvántartás határideje is.

A fődokumentumot (Master fájl) és a helyi dokumentumot (Local fájl) is szükséges aktualizálni?

Igen, mivel mindkét transzferár nyilvántartás rész tartalmaz adott adóévre vonatkozó tartalmat, így mind a fődokumentumot (Master fájl), mind a helyi dokumentumot (Local fájl) aktualizálni szükséges minden év tekintetében. A transzferár nyilvántartás a 2018. január 1-ét követő időpontban kezdődő adóévtől két részből áll: fődokumentumból és helyi dokumentumból. Bármelyik hiánya vagy hiányos elkészítése, illetve határidőn túli elkészítése a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség megsértését okozza, mely 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható minden évben külön-külön, minden egyes érintett adózó esetében.

Mi a teendő, ha már a korábbi évek tekintetében nem teljeskörűen rendelkezik az adózó transzferár nyilvántartással?

Amennyiben az adózó esetében a korábbi években is fennáll hiányosság, például a 2017-es évről szóló transzferár nyilvántartását elkészítette, de a 2018-as évről szóló nem készült el, vagy nem került aktualizálásra, akkor célszerű most együtt a 2019-es évi transzferár nyilvántartással együtt összeállítani. Így a munkálatok csoportosíthatóak és bár a korábbi év vagy évek elkészítési határideje már lejárt (így kiszabható az évenkénti, illetve 2018. előtt még nyilvántartásonkénti és évenkénti 2 millió forintig terjedő mulasztási bírság), de mivel ellenőrzés esetén úgyis el kell azokat készíteni, nem célszerű „lyukakat” hagyni az években. A pótlás mellett szól még az az érv is, hogy ha egy ellenőrzésnél át tudja adni az adózó a transzferár nyilvántartást, és azon „látszik”, vagy megállapítható, hogy határidőn túl készült el, a bírság kiszabásánál vélhetően sokkal támogatóbb eljárással és hozzáállással fog találkozni az adózó.

Mi a teendő, ha a korábbi évek tekintetében aktualizálta a nyilvántartásokat maga a vállalkozás, de nem biztos azok megfelelőségében?

Célszerű ilyen esetben külső segítséget kérni, amikor egy erre szakosodott szakértő megvizsgálja az adózó által készített nyilvántartást és készít egy szakvéleményt, mely alapján adózó ki tudja javítani vagy ki tudja egészíteni a transzferár nyilvántartását, mely a rendelet szerint is megtehető és megengedhető egészen az ellenőrzés megkezdéséig. Bizonytalanság esetén mindenképpen jó megoldás lehet az ilyen jellegű ellenőrzés kérése, mert a megfelelő időben feltárt hibák és hiányosságok még a vállalkozás által kijavíthatóak, a potenciális adóhiányok feltárhatóak (önellenőrzéssel adott esetben rendezhetőek). Ha már az adóhatóság állapítja meg a jogsértést, legyen szó akár formai, vagy tartalmi hibáról, adóhiányról, akkor annak komoly pénzügyi következményei is lehetnek (mulasztási bírság, adóhiány, késedelmi pótlék).

Kiindulási pont

A kiindulási pont tehát az elévülési idő vizsgálata (naptári évvel megegyező adóévvel rendelkező adózók esetében a 2014. év vizsgálható 2020. december 31-ig), és annak megállapítása, hogy mely években volt az adózónak transzferár nyilvántartás készítési kötelezettsége. Ezt követően pedig szükséges felmérni a dokumentálandó ügyletek körét minden egyes évre vonatkozóan, melynek összegzése történhet például egy táblázatban, mely minden kapcsolt vállalati ügyletet tartalmaz, megjelölve benne, hogy az adott tranzakció dokumentálandó vagy mentesül a dokumentáció készítési kötelezettség alól.

Cikksorozatunk következő részeiben megvizsgáljuk a konkrét teendőket a 32/2017. NGM rendelet szerinti helyi dokumentum, illetve fődokumentum aktualizálása tekintetében.

A cikk szerzője: Lakatos Zsuzsa, transzferár- és okleveles nemzetköziadó-szakértő, Tax Revolutions Kft.



Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 17.

Nem tisztességes bírságkedvezményért elvenni a jogorvoslati jogot

„Fogadd el még akkor is, ha nem érzed jogszerűnek, mert fele annyit fizetsz.” Ez akár egy NAV hirdetés szlogenje is lehetne. És talán nem is lenne különös mindez, ha nem arról lenne szó, hogy a NAV egy hatósági jogalkalmazó, és az ezeknek a szlogeneknek teret engedő jogszabály az adóigazgatási eljárás szabályrendszere.

2021. szeptember 17.

Dante-700 – Dante élete (1. rész)

Dante, a világirodalom egyik legnagyobb alakja 700 éve hunyt el. Főműve, az Isteni színjáték nehéz olvasmány, de ennek ellenére az értő irodalmárok a legmagasztosabb jelzőkkel illetik. Nem véletlenül, hiszen a nyugati kultúrára gyakorolt hatása egyedülálló, az irodalom, a zene, a képzőművészet, a filmművészet egyaránt sokat merített Dante nagyeposzából.