Transzferár nyilvántartások: itt az idő

Szerző: BDO Magyarország
Dátum: 2018. május 14.
Címkék:
Rovat:

Közeledik a 2017. évi társasági adóbevallások benyújtási határideje, amely egyben a transzferár nyilvántartások elkészítésének a határideje is. Ez az új NGM rendelet hatályba lépésével egyben az utolsó lehetőség az adózók számára, hogy – választásuk szerint – a PM rendelet szerinti önálló transzferár nyilvántartást készítsenek. A transzferárak hazai adóhatósági ellenőrzése a nemzetközi szabályozás rohamos fejlődésével párhuzamosan az idén is kiemelt fókuszt kap. Emellett érdemes már most elkezdeni a kétszintű nyilvántartási rendszerben előírt cégcsoport-szintű információk összegyűjtését.


A 2018. adóévtől kezdődően a magyar transzferár nyilvántartási rendszer kötelezően kétszintűvé válik, ami egyúttal azt is jelenti, hogy az adózóknak többé már nem lesz lehetőségük önálló transzferár nyilvántartást készíteni. Az OECD Irányelvek módosított rendelkezéseivel összhangban, az új hazai jogszabály értelmében a transzferár nyilvántartás fődokumentumból és helyi dokumentum(ok)ból fog állni. Ezt egészíti ki az országonkénti jelentéstételi kötelezettség (az ún. „Country-by-Country Report”, röviden „CbCR”), amit külön hazai jogszabály3 kezel.

PM rendelet vagy NGM rendelet?

Fontos megjegyezni, hogy noha az új NGM rendelet 2017. november 17. napjától már hatályos, annak előírásait főszabály szerint a 2018. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó transzferár nyilvántartások tekintetében kell először alkalmazni. Az adózóknak azonban lehetőségük van már a 2017. évi adókötelezettséghez kapcsolódó transzferár nyilvántartásokat is az új NGM rendelet szerinti követelményeknek megfelelően elkészíteni, de kizárólag abban az esetben, ha a nyilvántartások elkészítésének határideje nem korábbi, mint 2017 november 17.

[htmlbox szamvitel_konyv]

Az adózóknak a korábbi években is volt lehetőségük ún. „közös nyilvántartás” készítésére, amely első ránézésre hasonlít ugyan az új, kétszintű nyilvántartásra, azonban fontos felhívni a figyelmet arra, hogy bár az új és a korábbi kötelező tartalmi elemek között vannak átfedések, az új NGM rendelet mind a fődokumentum, mind pedig a helyi dokumentum(ok) tekintetében számszakilag és tartalmilag is részletesebb információszolgáltatást vár majd el az adózóktól. Ez jelentős adminisztratív és dokumentációs terheket ró a vállalkozásokra, amire érdemes időben, akár már a 2017. adóévi társasági adóbevallások és transzferár nyilvántartások elkészítésének időszakában felkészülni. Mindenképpen javasolt már most elkezdeni tételesen összegyűjteni mindazon információkat, amelyekkel kapcsolatban a csoport (regionális) központjának bevonása szükséges, tekintettel arra, hogy a tapasztalataink alapján a külföldön összeállított fődokumentum, illetve a mintaként elkészített helyi dokumentum(ok) rendszerint nem felelnek meg a nemzetközi viszonylatban is különösen szigorú hazai jogszabályi előírásoknak.

(Az új NGM rendelet előírásainak megfelelő transzferár nyilvántartás elkészítésére vonatkozó részletszabályok értelmezési szempontjait, gyakorlati megvalósíthatóságát tartalmazó cikkünk a nyár folyamán jelenik meg.)

Szigorodó adóhatósági ellenőrzések

A magyar adóhatóság ellenőrzési gyakorlatában a transzferárazás évek óta kiemelt területnek számít. Az idei évtől az adóhatóság ellenőrzési csapata is jelentősen változott. A tapasztalatok alapján ebben az évben is jellemző, hogy a 2017. adóévi nyilvántartások kapcsán nem csupán formai, hanem mélyreható tartalmi ellenőrzésekre lehet számítani (pl. valódiságvizsgálat, adatbázis-kutatások újrafuttatása, funkcióelemzés részletes vizsgálata, szerződéses feltételek ellenőrzése). Ezzel összhangban, a releváns magyar jogszabályok jelenleg is szigorú előírásokat támasztanak az adózókkal szemben a transzferár nyilvántartások elkészítését illetően.

A PM rendelet, amelynek rendelkezései alapján jellemzően az adózók többsége a 2017. adóévi transzferár nyilvántartásokat készíti, a transzferár dokumentáció kötelező tartalmi elemeire vonatkozó tételes előírásokat tartalmaz. Különösen fontos e tekintetben kihangsúlyozni, hogy az adóhatóság egy ellenőrzés során a nyilvántartási kötelezettség megsértése miatt nem csupán a hiányzó transzferár dokumentációk kapcsán szabhat ki bírságot az adózóra, hanem akkor is, ha az adózó által elkészített transzferár dokumentáció hibás, hiányos vagy adattartalma valótlan. Az adóhatóság bírságot szabhat ki abban az esetben is, ha az ellenőrzés feltárja, hogy a transzferár nyilvántartás(ok) nem készül(tek) el a jogszabály által megszabott határidőre. Jogszabály alapján az adózó mulasztása esetén adóévenként, illetve ügyletenként (nyilvántartásonként) súlyos bírság, 2-4 millió forint – szélsőséges esetben akár az eredeti bírságtétel négyszerese – is kivethető. Amennyiben az adózó és a kapcsolt vállalkozásai közötti ügyletek keretében alkalmazott árak (transzferárak) nincsenek összhangban a szokásos piaci ár elvével – azaz a transzferár eltér attól az ártól/ártartománytól, amelyet független felek hasonló körülmények között alkalmaznának, az ellenőrzés során ennek folytán felmerült adóhiány kapcsán az adóhatóság a társasági adóalapra is megállapítást tehet, amelynek hatása egyéb adónemek tekintetében is megmutatkozik. Ennek kapcsán a kiszabható adóbírság az megállapított adóhiány ötven százaléka. Így a teljes bírság egy ügylet (vagy nyilvántartás) esetében akár több millió forintra is rúghat.

Milyen ügyletekre kell transzferár dokumentációt készíteni?

A jelenleg hatályos jogszabályok értelmében főszabály szerint az adózók évente kötelesek önálló transzferár nyilvántartást készíteni minden olyan ügyletükre, amelyeket kapcsolt vállalkozásaikkal bonyolítottak le, s amelyek értéke a 2017. adóévben általános forgalmi adó nélkül számítva, szokásos piaci áron elérte az 50 millió forintos értékhatárt. Fontos megjegyezni, hogy az értékhatár megállapításánál – az összevonás tényétől függetlenül – az összevonható szerződések alapján történő teljesítések értékét együttesen kell figyelembe venni. A releváns jogszabály alapján azokat a szerződéseket lehet összevontan kezelni, amelyek szorosan összefüggenek egymással, illetve amelyek tartalmilag és a főbb szerződéses feltételek tekintetében közel azonosak, vagy az esetleges eltérések nem jelentősek. Kellő megfontoltság és szakmai tapasztalat szükséges azonban az összevonhatóság mérlegelésénél, mivel két ügylet hiába felel meg az előző feltételek valamelyikének, ha az összevonásuk az összehasonlíthatóságot veszélyezteti, akkor transzferár szempontból történő összevont kezelésük és elemzésük nem lehetséges.

BDO

A cikk szerzői: Orbók Ilona, Ügyvezető, Adópartner és Papp Daniella, Senior Adótanácsadó. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek:


Január elsejétől a NAV-nál is kötelező a cégkapu
2018. november 15.

Január elsejétől a NAV-nál is kötelező a cégkapu

A gazdálkodó szervezetek január elsejétől kizárólag cégkapun keresztül intézhetik elektronikusan adóügyeiket a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) - mondta Kis Péter András, a NAV adószakmai szóvivője az M1 aktuális csatornán.

Fesztiválszervező csoporttal szemben nyomoz a NAV
2018. november 15.

Az ügyben érintett magyar cég által idén befizetett adó összege elérte a 90 millió forintot, míg a társaság az elmúlt 5 év alatt csupán 13 millió forintot fizetett be a költségvetésbe.

Csoportos társasági adó fizetés kapcsolt vállalkozásoknál– 2. rész
2018. november 15.

A kapcsolt vállalkozások egy meghatározott köre csoportot alkothat és közös társasági adóbevallást készíthet el 2019-től, ha az erről szóló törvényjavaslat elfogadásra kerül. A csoportos társasági adózás előnyei közé tartozik, hogy a társaságok egymás veszteségeit meghatározott keretek között konszolidálhatják, illetve a csoportba tartozó vállalkozások egymás közötti ügyletei mentesülnek a szokásos piaci ár elvének betartása, valamint a transzferár dokumentációs kötelezettség teljesítése alól.

Az eddiginél több fővárosi cég mentesül az iparűzési adó alól
2018. november 14.

A városvezetés javaslatára kiterjesztik a helyi iparűzési adó alóli mentességgel érintett vállalkozások körét. A Fővárosi Közgyűlés szerdai döntése nyomán a mentességnek az adóalap által meghatározott határát az eddigi 1 millióról 1,5 millió forintra emelik.