Transzferár nyilvántartások: itt az idő

Szerző: BDO Magyarország
Dátum: 2018. május 14.
Címkék:
Rovat:

Közeledik a 2017. évi társasági adóbevallások benyújtási határideje, amely egyben a transzferár nyilvántartások elkészítésének a határideje is. Ez az új NGM rendelet hatályba lépésével egyben az utolsó lehetőség az adózók számára, hogy – választásuk szerint – a PM rendelet szerinti önálló transzferár nyilvántartást készítsenek. A transzferárak hazai adóhatósági ellenőrzése a nemzetközi szabályozás rohamos fejlődésével párhuzamosan az idén is kiemelt fókuszt kap. Emellett érdemes már most elkezdeni a kétszintű nyilvántartási rendszerben előírt cégcsoport-szintű információk összegyűjtését.


A 2018. adóévtől kezdődően a magyar transzferár nyilvántartási rendszer kötelezően kétszintűvé válik, ami egyúttal azt is jelenti, hogy az adózóknak többé már nem lesz lehetőségük önálló transzferár nyilvántartást készíteni. Az OECD Irányelvek módosított rendelkezéseivel összhangban, az új hazai jogszabály értelmében a transzferár nyilvántartás fődokumentumból és helyi dokumentum(ok)ból fog állni. Ezt egészíti ki az országonkénti jelentéstételi kötelezettség (az ún. „Country-by-Country Report”, röviden „CbCR”), amit külön hazai jogszabály3 kezel.

PM rendelet vagy NGM rendelet?

Fontos megjegyezni, hogy noha az új NGM rendelet 2017. november 17. napjától már hatályos, annak előírásait főszabály szerint a 2018. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó transzferár nyilvántartások tekintetében kell először alkalmazni. Az adózóknak azonban lehetőségük van már a 2017. évi adókötelezettséghez kapcsolódó transzferár nyilvántartásokat is az új NGM rendelet szerinti követelményeknek megfelelően elkészíteni, de kizárólag abban az esetben, ha a nyilvántartások elkészítésének határideje nem korábbi, mint 2017 november 17.

[htmlbox szamvitel_konyv]

Az adózóknak a korábbi években is volt lehetőségük ún. „közös nyilvántartás” készítésére, amely első ránézésre hasonlít ugyan az új, kétszintű nyilvántartásra, azonban fontos felhívni a figyelmet arra, hogy bár az új és a korábbi kötelező tartalmi elemek között vannak átfedések, az új NGM rendelet mind a fődokumentum, mind pedig a helyi dokumentum(ok) tekintetében számszakilag és tartalmilag is részletesebb információszolgáltatást vár majd el az adózóktól. Ez jelentős adminisztratív és dokumentációs terheket ró a vállalkozásokra, amire érdemes időben, akár már a 2017. adóévi társasági adóbevallások és transzferár nyilvántartások elkészítésének időszakában felkészülni. Mindenképpen javasolt már most elkezdeni tételesen összegyűjteni mindazon információkat, amelyekkel kapcsolatban a csoport (regionális) központjának bevonása szükséges, tekintettel arra, hogy a tapasztalataink alapján a külföldön összeállított fődokumentum, illetve a mintaként elkészített helyi dokumentum(ok) rendszerint nem felelnek meg a nemzetközi viszonylatban is különösen szigorú hazai jogszabályi előírásoknak.

(Az új NGM rendelet előírásainak megfelelő transzferár nyilvántartás elkészítésére vonatkozó részletszabályok értelmezési szempontjait, gyakorlati megvalósíthatóságát tartalmazó cikkünk a nyár folyamán jelenik meg.)

Szigorodó adóhatósági ellenőrzések

A magyar adóhatóság ellenőrzési gyakorlatában a transzferárazás évek óta kiemelt területnek számít. Az idei évtől az adóhatóság ellenőrzési csapata is jelentősen változott. A tapasztalatok alapján ebben az évben is jellemző, hogy a 2017. adóévi nyilvántartások kapcsán nem csupán formai, hanem mélyreható tartalmi ellenőrzésekre lehet számítani (pl. valódiságvizsgálat, adatbázis-kutatások újrafuttatása, funkcióelemzés részletes vizsgálata, szerződéses feltételek ellenőrzése). Ezzel összhangban, a releváns magyar jogszabályok jelenleg is szigorú előírásokat támasztanak az adózókkal szemben a transzferár nyilvántartások elkészítését illetően.

A PM rendelet, amelynek rendelkezései alapján jellemzően az adózók többsége a 2017. adóévi transzferár nyilvántartásokat készíti, a transzferár dokumentáció kötelező tartalmi elemeire vonatkozó tételes előírásokat tartalmaz. Különösen fontos e tekintetben kihangsúlyozni, hogy az adóhatóság egy ellenőrzés során a nyilvántartási kötelezettség megsértése miatt nem csupán a hiányzó transzferár dokumentációk kapcsán szabhat ki bírságot az adózóra, hanem akkor is, ha az adózó által elkészített transzferár dokumentáció hibás, hiányos vagy adattartalma valótlan. Az adóhatóság bírságot szabhat ki abban az esetben is, ha az ellenőrzés feltárja, hogy a transzferár nyilvántartás(ok) nem készül(tek) el a jogszabály által megszabott határidőre. Jogszabály alapján az adózó mulasztása esetén adóévenként, illetve ügyletenként (nyilvántartásonként) súlyos bírság, 2-4 millió forint – szélsőséges esetben akár az eredeti bírságtétel négyszerese – is kivethető. Amennyiben az adózó és a kapcsolt vállalkozásai közötti ügyletek keretében alkalmazott árak (transzferárak) nincsenek összhangban a szokásos piaci ár elvével – azaz a transzferár eltér attól az ártól/ártartománytól, amelyet független felek hasonló körülmények között alkalmaznának, az ellenőrzés során ennek folytán felmerült adóhiány kapcsán az adóhatóság a társasági adóalapra is megállapítást tehet, amelynek hatása egyéb adónemek tekintetében is megmutatkozik. Ennek kapcsán a kiszabható adóbírság az megállapított adóhiány ötven százaléka. Így a teljes bírság egy ügylet (vagy nyilvántartás) esetében akár több millió forintra is rúghat.

Milyen ügyletekre kell transzferár dokumentációt készíteni?

A jelenleg hatályos jogszabályok értelmében főszabály szerint az adózók évente kötelesek önálló transzferár nyilvántartást készíteni minden olyan ügyletükre, amelyeket kapcsolt vállalkozásaikkal bonyolítottak le, s amelyek értéke a 2017. adóévben általános forgalmi adó nélkül számítva, szokásos piaci áron elérte az 50 millió forintos értékhatárt. Fontos megjegyezni, hogy az értékhatár megállapításánál – az összevonás tényétől függetlenül – az összevonható szerződések alapján történő teljesítések értékét együttesen kell figyelembe venni. A releváns jogszabály alapján azokat a szerződéseket lehet összevontan kezelni, amelyek szorosan összefüggenek egymással, illetve amelyek tartalmilag és a főbb szerződéses feltételek tekintetében közel azonosak, vagy az esetleges eltérések nem jelentősek. Kellő megfontoltság és szakmai tapasztalat szükséges azonban az összevonhatóság mérlegelésénél, mivel két ügylet hiába felel meg az előző feltételek valamelyikének, ha az összevonásuk az összehasonlíthatóságot veszélyezteti, akkor transzferár szempontból történő összevont kezelésük és elemzésük nem lehetséges.

A cikk szerzői: Orbók Ilona, Ügyvezető, Adópartner és Papp Daniella, Senior Adótanácsadó. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek:


Nagyot nőttek az adóbevételek
2018. szeptember 24.

Nagyot nőttek az adóbevételek

Áfából és személyi jövedelemadóból mintegy 170 milliárd forinttal több bevételt számoltak el, mint 2017 első nyolc hónapjában.

Marad 120 forint a benzin jövedéki adója
2018. szeptember 24.

Marad 120 forint a benzin jövedéki adója

Nem változik októbertől az üzemanyagok jövedéki adója, mivel az adóhatóság által vizsgált időszakban 50 dollár fölött maradt az ásványolaj Brent napi jegyzések alapján meghatározott hordónkénti átlagára.

Közvetett adózás Írországban
2018. szeptember 24.

Ha valaki az előző, az Egyesült Királyság közvetett adózását érintőlegesen taglaló cikk alapján, annak néhány elemét kívánatosnak találná hazánkban is bevezetni, akkor mit fog szólni, ha egy kicsit beletekintünk az ír példába.