Trump vámemeléssel fenyegeti Törökországot


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Donald Trump amerikai elnök az acél- és alumíniumcikkek védővámjának jelentős megemelésével fenyegette meg Törökországot.

Twitter-bejegyzésében az elnök leszögezte: már utasítást is adott az alumínium 20 százalékos, az acéláruk 50 százalékos vámjának kivetésére. „Kapcsolatunk Törökországgal jelenleg nem jó” – írta mikroblogjában Trump.

A döntésre több mint egy héttel azután került sor, hogy Washington szankciókkal sújtotta a török kormány két miniszterét, mert Ankara nem hajlandó szabadon bocsátani a két éve fogvatartott Andrew Brunson amerikai lelkipásztort.

Az amerikai pénzügyminisztérium a múlt héten hozott büntető intézkedést Abdülhamit Gül belügyminiszter és Süleyman Soylu igazságügyi tárcavezető ellen, azért, hogy nyomást gyakoroljon Ankarára Brunson tiszteletes szabadon bocsátása érdekében.

Az 50 éves, észak-karolinai lelkipásztor több mint húsz éve él Izmirben és a két évvel ezelőtti puccskísérlet után tartóztatták le, azzal vádolva, hogy támogatja az Egyesült Államokban önkéntes száműzetésben élő Fethullah Gülen hitszónok mozgalmát és kémkedik az Egyesült Államok javára. Nemrégiben a börtönből házi őrizetbe helyezték, az amerikai kormány azonban a feltételek nélküli azonnali szabadon bocsátását követeli.

A héten Sedat Önal külügyminiszter-helyettes vezetésével török küldöttség tárgyalt Washingtonban a két ország közötti feszültség enyhítése érdekében. A feleknek azonban nem sikerült áttörést elérniük. A tárgyalásokról nem adtak ki közleményt, és Heather Nauert külügyi szóvivő cáfolta azokat a török sajtóértesüléseket, amelyek szerint valamilyen megállapodás született.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)