Tudjon meg mindent a cégautóadóról!

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Autózás és adózás 2012 címmel jelent meg az Adó Kódex legfrissebb száma, amely teljes körűen sorra veszi mindazon adózási és elszámolási tudnivalókat, melyekre a társas és egyéni vállalkozóknak, illetve a magánszemélyeknek szükségük van a személy- és tehergépjárműveikkel kapcsolatban. A szerzők felhívják afigyelmet a költségelszámolás szabályaira, valamint a bejelentési, bizonylatolási, és bevallási kötelezettségekre is. A kiadványból a cégautóadóról szóló tudnivalókat emeljük ki.

1. A cégautóadó tárgya

A cégautóadó-fizetési kötelezettséget a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény IV. fejezete rögzíti.

A cégautóadó a nem kizárólagosan magáncélra használt személygépkocsi után fizetendő adó, ebből következően a cégautóadó tárgya nemcsak a szervezetek, „cégek” tulajdonában álló személygépkocsi, hanem a magánszemélyek tulajdonában álló olyan személygépkocsi is, mely után

• ha a költséget elszámoló szervezet, akkor a számviteli törvény szabályairól szóló 2000. évi C. törvényben (Számv.-tv.) költséget, ráfordítást vagy,
• ha a költségelszámoló magánszemély, az Szja-tv.-ben meghatározottak szerint tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást

számolt el.

Cégautóadó-fizetési kötelezettséget alapoz meg a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tulajdonában álló személygépkocsi után önmagában az a tény is – függetlenül attól, hogy történt-e költségelszámolás – ha a gépjármű Magyarországon bejegyzett, magyar rendszámmal rendelkező jármű.

Az adókötelezettség szempontjából tehát közömbös, hogy a cég személygépkocsiját külföldön vagy belföldön vették-e nyilvántartásba, ha költségelszámolás történik. Az adó a külföldi rendszámmal ellátott személygépkocsira is kiterjed akkor, ha a személygépkocsi után költséget számoltak el. Így például a magyarországi vállalkozás Szlovákiában vagy Romániában bejegyzett gépjárműve után is cégautóadó-fizetési kötelezettség keletkezhet, ha arra tételesen költséget vagy amortizációt számolnak el.

A személygépkocsi utáni költségnek, ráfordításnak a személygépkocsi üzemeltetésével közvetlenül összefüggő (kizárólag a személygépkocsi tulajdonlása, használata esetén felmerülő) költségek minősülnek. Így például a személygépkocsi üzemanyag-, kenőanyag költsége, a javítás, karbantartás díja, a bérleti-lízing díj, az értékcsökkenési leírás, a kötelező és a casco biztosítás díja, a gépjárműadó.

Magánszemély esetében tételes költségelszámolásnak az számít, ha a személygépkocsi után költséget útnyilvántartás alapján számol el, vagy – értékcsökkenés esetén – az Szja-tv. szerinti nyilvántartásában ezzel összefüggő adatot rögzít.

Az Szja-törvényben az egyéni vállalkozó és az őstermelő számára biztosított 500 km vélelmezett futásteljesítmény és az általános üzemanyagköltség szerinti elszámolás alkalmazása nem minősül tételes költségelszámolásnak, így az ilyen költségelszámolási módszert alkalmazó vállalkozó, őstermelő nem köteles a cégautó megfizetésére.

MEGJELENT – dr. Szakács Imre: Számvitel A-tól Z-ig – 10. bővített, átdolgozott kiadás A Számvitel A-tól Z-ig tizedik kiadását az olvasók visszajelzései alapján dolgozta át a Complex Kiadó A kiadvány a számviteli törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok alapján mutatja be a számvitel lényegét, összefüggéseit és alapvető tudnivalóit – részletes magyarázatokkal és példákkal. A Kiadvány a Complex Kiadó webshpojában megvásárolható.

2. A személygépkocsi fogalma

A személygépkocsi alatt, bár a szabályozás a gépjárműadóról szóló törvényben van – az Szja-tv. 3. §-ának 45. pontja szerinti, ezen összeállítás II. részében ismertetett személygépkocsit kell érteni. A kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsi nem tárgya a szabályozásnak.

3. A cégautóadó alanya

Az adó alanya – főszabály szerint – a személygépkocsi hatósági nyilvántartás (Országos Járműnyilvántartás) szerinti tulajdonosa.

Több tulajdonos esetén a tulajdonostársak a tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.

Abban az esetben, ha az adó tárgya pénzügyi lízingbe adott személygépkocsi, akkor az adóalany a lízingbe vevő, és nem a jármű tulajdonosa (nem a lízing-társaság).

Abban az esetben, ha a személygépkocsi a hatósági nyilvántartásban nem szerepel (azaz külföldi rendszámú személygépkocsiról van szó), az adó alanya az a személy (magánszemély) vagy szervezet, aki/amely a személygépkocsi után (a Számv.-tv. vagy az Szja-tv. alapján) költséget számolt el. [Gjt. 17/B. §].

Ha a személygépkocsit külföldről bérlik, és így számolnak el költséget utána, úgy ezek a járművek is a cégautóadó tárgyát képezik, függetlenül attól, hogy tényleges magyarországi bérbeadásukra, használatukra sor kerül-e. Az adókötelezettség, mint említettük, minden esetben a költségelszámolás tényén alapszik, a jármű tényleges használata nem feltétel.

4. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

4.1. Általános szabályok

Nem magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett, magyar rendszámú személygépkocsi után az adókötelezettség a tulajdonszerzés, lízingbe vétel hónapját követő hónap 1. napjától kezdődően egészen annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a személygépkocsit a tulajdonos elidegeníti (eladja, elajándékozza), a lízingbe adónak vissza adja.

Magánszemély tulajdonában álló vagy általa pénzügyi lízingbe vett, magyar rendszámmal ellátott személygépkocsi adókötelezettsége annak hónapnak az első napján kezdődik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után a tulajdonos/a lízingbe vevő tételes költségelszámolással költséget számolt el.

A magánszemély tulajdonos, pénzügyi lízingbe vevő adóalany adókötelezettsége annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a személygépkocsi után költséget a jövőben elszámolni már nem kívánó magánszemély tulajdonos, lízingbe vevő utoljára számolt el költséget, illetve a személygépkocsi használója arról nyilatkozik, hogy a személygépkocsi után költséget már nem kíván elszámolni.

Megszűnik az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a személygépkocsit jogellenesen elidegenítették, vagy amelyben a személygépkocsi megsemmisült.

A magyar járművekről vezetett hatósági nyilvántartásban (Országos Járműnyilvántartásban) nem szereplő személygépkocsi (külföldi rendszámú személygépkocsi) esetében az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján kezdődik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után költségelszámolás történt, és annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a személygépkocsi után (a tulajdonos vagy a használó) utoljára számoltak el költséget.

Nincs jelentősége a cégautóadó-kötelezettség szempontjából annak sem – tekintettel az adó vagyoni típusú jellegére –, hogy a járművet ténylegesen használják vagy hasznosítják-e.

Ha a forgalomból a személygépkocsit ideiglenesen kivonják, az nem jelenti az egyébként adóköteles jármű utáni adófizetési kötelezettség megszűntét. A jármű tulajdonosának mindaddig meg kell fizetnie a cégautóadót, ameddig a jármű a tulajdonában van.

Az adót a naptári évben azokra a hónapokra kell megfizetni, amelyekben az adókötelezettség fennállt.

4.2. A magánszemélyek adókötelezettségének sajátosságai

Mint arról már szó volt, a tételes költségelszámolást alkalmazó magánszemély (egyéni vállalkozó) köteles cégautóadó fizetésére.

A magánszemély nem köteles a cégautóadó megfizetésére akkor, ha

• a 10 százalékos diktált költséghányad szabály szerint számol el költséget,
• átalányadózó egyéni vállalkozó illetve őstermelő, vagy
• az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó.

A magánszemély költségelszámolása esetében a költség elszámolásának napja az a nap, amely napon a költségről szóló bizonylatot kiállították, vagy amely napot az útnyilvántartásba a gépjármű használatával összefüggésben bejegyeztek, értékcsökkenési leírás elszámolása esetén – ha az átalányban történik – a személygépkocsi használatbavételének napja, egyébként az értékcsökkenési leírás megkezdésétől a teljes leírásig terjedő időszak minden hónapjának első napja.

A cégautóadót nemcsak akkor kell megfizetni, ha a magánszemély a tulajdonában álló személygépjárművet a saját önálló (vállalkozási) tevékenységéhez használja, és így számolja el tételesen a költségeit, hanem akkor is, ha ezzel a személygépjárművel összefüggésben bárki más költséget számol el, azaz például a gépjárművét térítés ellenében vagy ingyenesen bérbe, használatba adja.

Fennáll a cégautóadó-fizetési kötelezettség akkor is, ha a magánszemély a személygépjárművét a munkáltató/kifizető érdekében használja, és ennek keretében számol el költséget.

Az egyéni vállalkozó által megfizetett cégautóadó a vállalkozás érdekében felmerült költség. (Szja-tv. 11. sz. melléklet I. 17.)

A cégautóadó szabályozása szerint az adókötelezettség annak hónapnak az első napján kezdődik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után költséget számolnak el, az adó megállapítása, rendezése negyedévente esedékes. Ha a magánszemély az adott negyedévben nem, csak az éves bevallásával egyidejűleg rendezi az adót, úgy azt csak késedelmi pótlék megfizetése árán teheti meg.

A magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után a tulajdonos, a lízingbe vevő költséget számolt el.

Ha a magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett személygépkocsi után a költséget nem a magánszemély tulajdonos, pénzügyi lízingbe vevő számolja el, akkor a költség első ízben való elszámolásának tényéről és időpontjáról a használónak ezen időpontot követő nyolc napon belül a tulajdonost, lízingbe vevőt írásban kell értesíteni. Ha a használó a nyilatkozattételt elmulasztja, akkor a tulajdonost, lízingbe vevőt egyébként terhelő adót a használó köteles megfizetni. [Gjt. 17/C. § (3) bekezdés].

Nem adóköteles az a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi, amelynek használatával összefüggésben a használó – költségei ellentételezésére – kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítés címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra, valamint élelmezési költségre kap térítést, feltéve, hogy a térített összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket.

Nem kell cégautóadót fizetni az után a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi után sem, amelynek használatára tekintettel a magánszemély a munkáltatójától a munkába járásról szóló kormányrendelet szerint munkába járás címén térítést kap.

A járművezető-képzés tevékenységet folytató munkáltató, valamint az ilyen tevékenységet folytató társaság a képzésben közreműködő, vele munkaviszonyban, illetve tagsági jogviszonyban álló szakoktatójának a saját tulajdonú járműve gyakorlati oktatási célú használatárért, valamint a saját gépjárművét oktatási célra használó egyéni vállalkozó a 124/1994. (IX.15.) kormányrendeletben meghatározott mértékű költségtérítést fizethet, számolhat el.

Az oktatással összefüggésben más költség nem vehető figyelembe, ezt a költségátalányt az Szja-tv. 3. számú melléklete II. fejezetének 8. pontja igazolás nélkül elszámolható költségnek minősíti.

Ha az oktató e járművére a kormányrendelet szerinti átalányon kívül más költséget tételes elszámolással senki sem számol el (sem az oktató, sem más), úgy cégautóadó-fizetési kötelezettség ez esetben sem keletkezik.

5. A fizetendő havi adótétel

A fizetendő havi adótétel 2012. január 1-jétől a korábbinál differenciáltabbá vált.

Az adó havi mértékének megállapításánál környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vettek, és az adótétel függ a gépjármű teljesítményétől is.

Az adó havi mértéke személygépkocsinként, a személygépkocsi kW-ban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztály-jelzése alapján a következő:

A gépjármű hajtómotorjának teljesítménye (kW)

Környezetvédelmi osztályjelzés

A gépjármű hajtómotorjának teljesítménye (kW)	„0”–„4” osztályjelzések esetén	„6”–„10” osztályjelzések esetén	„5”; „14–15” osztályjelzések esetén
0–50	16500 Ft	8800 Ft	7700 Ft
51–90	22000 Ft	11000 Ft	8800 Ft
91–120	33000 Ft	22000 Ft	11000 Ft
120 felett	44000 Ft	33000 Ft	22000 Ft

6. Cégautóadó – gépjárműadó

A kétszeres adóztatás elkerülése érdekében a gépjárművet terhelő gépjárműadó összegével a cégautóadó-kötelezettség csökkenthető.

A negyedévre fizetendő cégautóadóból a megfizetésére kötelezett adóalany levonhatja a személygépkocsi után a terhére megállapított, általa megfizetett gépjárműadót.

A gépjárműadóból a negyedév azon hónapjaira jutó része vonható le, amelyben az adott személygépkocsi után cégautóadó- gépjárműadó-kötelezettség egyaránt fennáll, feltéve, hogy az adóalany a gépjárműadó fizetési kötelezettségének határidőben eleget tett.

A késedelmesen megfizetett gépjárműadó sem utólag, sem a késedelmes befizetést követően esedékes cégautóadóból nem vonható le.

Ha a gépjárműadó megfizetése az adókivetés elhúzódása miatt később esedékes, mint az adott időszakra vonatkozó cégautóadó, a kivetés szerinti határidőben megfizetett cégautóadó levonását önellenőrzéssel lehet érvényesíteni.

Ha a két adó megfizetésére két különböző személy kötelezett, a levonás nem érvényesíthető.

Ha, például egy cég a tulajdonában álló személygépkocsi üzembentartói jogát átadja egy másik cégnek, akkor a gépjárműadó arányos részét nem lehet érvényesíteni még akkor sem, ha a gépjárműadót határidőben megfizették, mert a cégautóadó a tulajdonos, a gépjárműadó az üzembentartó kötelezettsége.

7. Mentességek

A cégautóadó-fizetési kötelezettség alóli mentességek nem változtak.

Így 2012-ben is mentes az adó alól az a személygépkocsi,

• a) amelyet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló jogszabály előírásainak megfelelően megkülönböztető jelzést adó készülékkel szereltek fel,
• b) amelyet egyház, egyházi karitatív szervezet kizárólag alapfeladata(i) ellátásához üzemeltet,
• c) amelyet a személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó személy vagy szervezet kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be,
• d) amely kizárólag halott szállítására szolgál,
• e) amelyet a betegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló jogszabályban meghatározott célszervezet kizárólag súlyosan fogyatékos magánszemély(ek) rendszeres szállítására üzemeltet, ha működési szabályzatából, gazdálkodásából – az összes körülmény figyelembevételével – egyértelműen megállapítható, hogy az üzemeltetés ténylegesen az említett cél érdekében történik,
• f) amelyet kizárólag az egészségbiztosítási szerv által – az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló jogszabály alapján – finanszírozott háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátása érdekében, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv törvény alapján kizárólag betegségmegelőző, gyógyító, egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetnek.

8. A cégautóadó megállapítása és megfizetése

A cégautóadót önadózással negyedévenként kell megállapítani, és a negyedévet követő hónap 20. napjáig bevallani és megfizetni az állami adóhatósághoz a naptári évben azokra a hónapokra, amelyekben az adókötelezettség fennállt.

Az adót a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01076167 számú, NAV Cégautóadó bevételi számla elnevezésű számlára kell befizetni.

A cégautóadó bevallására 2012-ben – minden adóalany, tehát a magánszemélyek vonatkozásában is – a 1201-es számú bevallásnyomtatványt kell használni.

9. A cégautó-használat bizonylatolása

A cégautóadó-kötelezettség szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a vállalkozás tulajdonában vagy használatában lévő személygépkocsit konkrétan ki és milyen célra használja. Ezért, erre tekintettel a használattal kapcsolatos nyilvántartás(ok) vezetése szükségtelen. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a járműhasználattal kapcsolatos költségek szabályszerű elszámolása (üzemanyag, javítás, egyéb kiadások) csakúgy, mint eddig is, csak a számviteli előírásoknak (egyéni vállalkozó esetén az Szja-törvényben előírt) megfelelő bizonylatokkal, számlával történhet.

Annak sincs jelentősége, hogy a személygépkocsi tulajdonosa, lízingbe vevője megtérítteti-e a gépkocsit használó dolgozóval a magáncélú használat ellenértékét vagy sem, mert nem a használat tényétől függ az adókötelezettség, így erre tekintettel sincs bizonylatolási kötelezettség.

A cégautó miatt tehát nem, de az Szja-tv., és a Számv.-törvény szerinti költségelszámolás szempontjából – elsősorban a saját tulajdonú járművekkel kapcsolatos költségelszámolás esetében – szükséges az üzleti utak és a magánutak elkülönített, bizonylatolt kimutatása

Bizonylatolni kell a vállalkozás tulajdonában lévő jármű használatát egyébként akkor, ha szükséges az üzemanyag megtakarításának kimutatása, mert ez adó és járulékmentesen csak így biztosítható a munkavállalónak.

A személygépkocsi használathoz biztosított autópálya-matrica, úthasználatra jogosító jegy, bérlet elszámolása kapcsán a cégautóadó-fizetési kötelezettség megállapításakor elsősorban azt kell eldönteni, hogy az adott juttatás a személygépkocsira elszámolt költségként veendő-e figyelembe.

Kiküldetési rendelvénnyel történő elszámolás esetén, ha a magánszemély a saját személygépkocsiját használja hivatali/üzleti érdekből, a személygépkocsi használat utáni költségei megtérítése miatt nem keletkezik cégautóadó-fizetési kötelezettsége, ha az az Szja-tv. szerinti igazolás nélkül elszámolható mértékű térítés.

Az Szja-tv. vonatkozásában nevesítetten a személygépkocsi használat költségeként a személygépkocsi fenntartásának, felújításának, javításának költsége számolható el. Az úthasználatra jogosító jegy/bérlet, parkolójegy, kompjegy biztosítása külön szolgáltatás ellenértéke, így annak elszámolása a kiküldetéssel összefüggésben igénybe vett szolgáltatás költségeként lehetséges. A szolgáltatás igénybevételéhez a személygépkocsi szükséges, de a szolgáltatás nem a személygépkocsi fenntartására, javítására, felújítására irányul. Ebből adódóan ez ilyen költségek megtérítése nem tekinthető személygépkocsi után történő költségelszámolásnak, s így cégautóadó-fizetési kötelezettség nincs.

Az Adókódex 2012/8. száma, amely az Adózás és autózás 2012 címet viseli, teljes körűen sorra veszi mindazon adózási és elszámolási tudnivalókat, melyekre a társas és egyéni vállalkozóknak, illetve a magánszemélyeknek szükségük van a személy- és tehergépjárműveikkel kapcsolatban. A kiadványból mindent megtudhat az illetékfizetési kötelezettségről, a gépjárműadóról, a regisztrációs adóról, az szja, az áfa és a társasági adó vonatkozó részeiről, a baleseti adóról és az eljárási szabályokról is. Az Adó Kódex 2012/8. száma a Complex Kiadó webshopjában is megvásárolható.

---