Túl sokan bukhatnak az üdülési csekk megadóztatásán


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány tervei szerint a természetbeni juttatások esetében az eddig adómentes tételek után meg kellene fizetni a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot és a jövedelemadót is. A változtatások elsősorban az étkezési utalványokat és az üdülési csekket érinthetik, és akár 200 milliárd forintos bevételt is jelenthetnek a költségvetés számára.

Vannak olyan mentességek és kedvezmények, amelyeket nagyon szerettünk, amelyeket majd nem lesz könnyű megváltoztatni. Biztosan sokat fogunk rajta vitatkozni. Mit csináljunk példának okáért az üdülési csekkel, mit csináljunk a különböző étkezési kedvezményekkel. Végig kell majd menni ezen az úton, meg kell beszélni, hogy mikor és hogyan áll arányban mindaz, amit el szeretnénk érni. És mikor és hogyan áll arányban mindezzel együtt ennek társadalmi vagy egyéb költsége. -mondta hétfőn évindító országgyűlési beszédében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.

Veres János pénzügyminiszter a keddi kormányszóvivői tájékoztatón már konkrétabban fogalmazott: a természetbeni juttatások esetében az eddig adómentes tételek után is járna a 11 százalékos egészségbiztosítási járulék és a jövedelemadó is (a juttatásokat alapesetben most 54 százalékos adó terheli). Az igénybe vehető mérték nem változik, a cél az, hogy az adókat megfizessék utána. A miniszter szerint a cafetéria egyes tételeinél a kedvezmények és a mentességek változtatása 200 milliárd forint bevételt jelent a költségvetés számára.

A tervek szerint a kedvezmények rendszerének megváltoztatásáról legkorábban pénteken, az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén egyeztethet a kormány a munkaadói és a munkavállalói oldal képviselőivel.

Az azonban már most biztosnak tűnik, hogy nem lesz könnyű megváltoztatni a béren kívüli juttatások rendszerét, hiszen a kabinet terve vélhetően az érdekvédelmi szervezetek jelentős ellenállásába ütközik majd.

Ha mégis adóköteles lesz az üdülési csekk, az komoly hátrányt okozhat a hazai idegenforgalomnak. Tavaly több mint 41,7 milliárd forint volt az utalvány forgalma, a csekktulajdonosok száma pedig a 2 millió főt is meghaladta. Ráadásul a Nemzeti Üdülési Szolgálat tájékoztatása szerint az üdülési csekk a válsággal is dacolva, folyamatosan növeli népszerűségét: míg 2008 januárjában 914 millió forint értékben vásároltak csekket, az idei év első hónapjában ez a szám megközelíti az 1,3 milliárd forintot.

Tavaly mintegy 30 milliárd forintért váltották be a szálláshelyeken az utalványt, ami a magyarországi szállodák teljes forgalmának (mintegy 250 milliárd forint) 12 százaléka, a szállodák belföldi forgalmának (mintegy 90 milliárd forint) egyharmada. Ebből következően az üdülési csekkek rendszerének átalakítása komoly veszteséget jelentene a belföldi forgalomból élő szállodák számára, és akár több ezer munkahely megszűnésével is járhat.

Ráadásul az utalvány egyre több helyen -utazási szolgáltatóknál, egészségügyi intézményekben, éttermekben, kulturális szolgáltatásoknál, sportlétesítményekben- is felhasználható, így az esetleges kiesés jóval túlmutathat a szállodák forgalmának csökkenésén.

Forrás: Pénzcentrum


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.