További részletek a Gyurcsány-csomagból

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mikortól lesz adóköteles a családi pótlék, hány százalékkal emelkedik a benzin jövedéki adója, mik lesznek a nyugdíjemelés pontos szabályai? Ismerje meg a Gyurcsány-csomag azon részleteit is, amelyekről a kormányfő a parlamenti beszédében nem ejtett szót!

A miniszterelnök terveit nagy vonalakban itt ismerheti meg, Gyurcsány Ferenc beszédét itt kísérheti újra figyelemmel. S most lássuk azokat a részleteket, amelyek Gyurcsány beszéde után is homályban maradtak, de hamarosan megvitatnak az országos érdekegyeztetésen.

– 2009. júliusától emelkedik a jövedéki adó: a dohánytermékeknél 5-6 százalékkal, az üzemanyagoknál 6-7 százalékkal és az alkoholnál 3 százalékkal. Az üzemanyag esetén úgy, hogy emelkedő világpiaci energiaárak mellett automatikus kompenzációs mechanizmus lép életbe.

– A személyi jövedelemadó változtatásánál a dátumok nem derültek ki világosan a miniszterelnöki beszédből: a személyi jövedelemadó kulcsait már júliustól a jelenlegi 18-36 százalékról 19-38 százalékra változtatják, miközben a sávhatár a jelenlegi 1,7 millióról 2009. júliusában 2,2 millióra, 2010. januárjában pedig 3 millió forintra emelkedik.

– A 2009. szeptemberben esedékes emelés után válik adókötelessé a családi pótlék.

– A gáz- és távhő ártámogatásban a rászorultsági elvet még határozottabban érvényesítik.

– A rokkantsági ellátásban részesülők jelentős körének jogosultságát felülvizsgálják a rehabilitációs reform keretében.

– A különböző lakhatásszerzéshez nyújtott lakásépítési és otthonteremtési támogatások adókötelessé válnak.

– A lakásépítési és otthonteremtési támogatás esetén kötelező a részben bankszámlára helyezett önrész előírása az igénybevétel feltételeként.

– A nyugdíjindexálás (emelés) szabályai pontosan így változnak: 2 százalék alatti GDP-bővülés esetén inflációkövető az indexálás, 2 és 3 százalék között 20 százalékban a bérek változása, 80 százalékban az infláció, 3 és 4 százalék közötti GDP-növekedés esetén 40 százalékban a bérek változása, 60 százalékban az infláció, 4 százalék feletti GDP-bővülés esetén – a mai rendszernek megfelelően– 50 százalékban a bérek változása, 50 százalékban az infláció határozza meg a nyugdíjemelés mértékét.

– 2010-től háromszorosára emelkedik a rehabilitációs hozzájárulás összege. Ezt csak azok a 20 főnél több embert alkalmazó munkáltatók fizetik, akik nem foglalkoztatnak legalább 5 százalékban megváltozott munkaképességű dolgozót (ez az ötlet benne volt a tavalyi csomagban is).

– A beruházási kedvezmények kivételével (fejlesztési tartalék, kis- és középvállalkozások beruházási kedvezménye, gyorsított értékcsökkenés) lényegében minden társasági adóalap-kedvezmény megszűnik.

– A három és többgyermekes családok kedvezményét nem érintve megszűnik a legtöbb személyijövedelemadó-kedvezmény (erre utalt a beszédben a kormányfő, de nem volt a szándék drasztikussága ennyire egyértelmű – ezzel megszűnik például az életbiztosítások és önkéntes nyugdíjpénztárak adókedvezménye is).

– A 14 és 18 év közötti gyermekek után járó családi pótlék képzési támogatássá alakul, azaz a kifizető megvonja, ha a szülők nem gondoskodnak arról, hogy gyermekük eleget tegyen tankötelezettségének. Ha a gyámhatóság úgy ítéli meg, hogy a gyermek érdekei sérülnek a családi pótlék felhasználása során, akkor a családi pótlékot átmeneti időre részlegesen természetbeni juttatássá lehet alakítani.

– A passzív táppénz összegét maximálják.

– Csak akkor állapítják meg valakinek a nyugdíját, ha a megállapítás pillanatában nem áll munkaviszonyban.

– A bölcsődén kívül egy annál egyszerűbb feltételeknek megfelelő intézményi kategória, a „családi gyermekfelügyelet” jön létre.

Forrás: Figyelő Net

---