Ügyvezető, társas vállalkozó járulékfizetése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Adó szaklap 2012/4-5. számában megjelent társadalombiztosítási kérdések közül kettőt emelünk ki, 2012-től ugyanis a vezető tisztségviselők, illetve a társas vállalkozások járulékfizetésének megváltozott szabályai sok gondot okoznak a jogalkalmazásban.

Ügyvezető tagok járulékfizetési kötelezettsége

2012-től érvényes szabályok szerint nem munkaviszonyos ügyvezetők társas vállalkozónak minősülnek, és járulékfizetésre kötelezettek. Ha valaki lemond az ügyvezetésről, és a továbbiakban cégvezető lesz részmunkaidős munkaviszonyban, akkor mentesül-e a járulékfizetés alól, feltételezve, hogy egyébként nem működik közre személyesen a cég tevékenységében?

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 32. § (1) bekezdése szerint, ha ezt a társasági szerződés nem zárja ki, a társaság legfőbb szerve a vezető tisztségviselők tevékenységének segítése érdekében egy vagy több cégvezető kinevezéséről határozhat. A cégvezető olyan munkavállaló, aki a vezető tisztségviselők rendelkezései alapján irányítja a társaság folyamatos működését.

Amennyiben a tag ténylegesen és személyesen nem működik közre a társaság tevékenységében, és lemondása folytán (társasági szerződés módosításával) már nem minősül vezető tisztségviselőnek sem, abban az esetben biztosítási és járulékfizetési kötelezettség nem merül fel. Nem adójogi kérdés annak eldöntése, hogy a tag a saját cégében cégvezetőként tevékenykedhet-e, ha igen, e jogviszonyában nem minősül társas vállalkozónak.

Megjegyzem, hogy az ügyvezetésről nem szükséges lemondani, mert a társasági szerződés módosításával lehetőség van arra, hogy a tag munkaviszonyban (akár részmunkaidőben) lássa el a vezető tisztségviselést.

Társas vállalkozó jogállása 2012-től

2012. január 1-jétől a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban közreműködő ügyvezető Tbj. szerinti jogállása megváltozott, társas vállalkozónak illetve ún. választott tisztségviselőnek minősül. A státuszmódosítást a 1041-es bejelentőlapon jelezni kell-e az alábbi esetekben, ha az ügyvezető nem vesz fel jövedelmet, és: az ügyvezető máshol heti 36 órás (főállás) munkaviszonyban van, az ügyvezető több társaságnak is tagja, és más társaság megfizeti utána a járulékot a kötelező minimumok alapján, az ügyvezető uniós tagállamban bír (Ausztria, Olaszország) illetőséggel, és ott biztosított, az ügyvezető közösségen kívüli tagállamban bír illetőséggel, és ott biztosított?

Amennyiben a vezető tisztségviselő a tisztségviselői feladatokat megbízás alapján látja el, és mellette nem minősül társas vállalkozónak, abban az esetben a megbízásra tekintettel társas vállalkozóvá válik, aki biztosítottnak minősül, kivéve, ha a tag saját jogú nyugdíjas.

Amennyiben a tag rendelkezik Ausztriából vagy Olaszországból A1 jelű igazolással, hogy ott biztosított a tag, és a járulékokat is az adott tagállamban kell megfizetni, abban az esetben Magyarországon nem kell beadni a 1041-es bejelentőt. Ha viszont nem rendelkezik a tag A1 igazolással, vagy azt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adta ki, abban az esetben a biztosítotti és járulékfizetési kötelezettségnek is Magyarországon kell eleget tenni.

További kérdések és válaszok az Adó szaklap 2012/4-5. számában.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.