Új adónem: kulturális adó


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2012. január 1-jétől új közteher, a kulturális adó gyarapítja a korábban létező adónemek sorát. A kulturális adó bevezetésével az Országgyűlés célja az ún. pornográf tartalmú termékek és szolgáltatások jól behatárolt körének speciális adójogi szabályozás hatálya alá vonása volt. Az új adónemből befolyó bevétel a Nemzeti Kulturális Alap forrásait gyarapítja.

Adókötelezettség terheli a törvény 18. számú mellékletében meghatározott pornográf tartalmú termékek első magyarországi értékesítését, a törvény 18. számú melléklete szerinti pornográf tartalmú szolgáltatás, illetve az erotikus (szex) telefonszolgáltatás nyújtását. Az adó tehát kivétel nélkül – csak és kizárólag – a pornográfiával kapcsolatos tevékenységekhez, termékekhez kötődik.

Az egyértelmű jogalkalmazás és jogértelmezés érdekében a törvény az értelmező rendelkezések (468. §) között definiálja, mi minősül a kulturális adó vonatkozásában pornográf tartalomnak. Eszerint ide sorolandó minden olyan tartalom, amelynek elsődleges célja a szexuális ingerkeltés, és amely a nemi aktust vagy egyéb szexuális cselekményeket nyíltan, kendőzetlenül ábrázolja. Szintén az értelmező rendelkezések között szerepel – az adókötelezettség szempontjából releváns – erotikus tartalmú telefonszolgáltatás meghatározása. E meghatározás szerint erotikus tartalmú telefonszolgáltatás az olyan, távbeszélő útján nyújtott szolgáltatás, amelynek elsődleges célja a szexuális ingerkeltés, különösen, amely nemi aktus vagy egyéb szexuális cselekmény hanghatásait közvetíti vagy imitálja.

Az adó alanya az adóköteles tevékenységet folytató személy, szervezet, azaz a pornográf tartalmú termékek első magyarországi értékesítője, illetve a pornográf tartalmú szolgáltatás, illetve az erotikus (szex) telefonszolgáltatás nyújtója.

Az adó alapja az adóköteles termékek első belföldi értékesítéséből és az adóköteles szolgáltatások nyújtásából származó, számviteli törvény szerint elszámolt árbevétel, a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalanyok, azaz a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó adófizetésre kötelezett egyéni vállalkozó, valamint önálló tevékenységet végző magánszemély, illetve az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozók esetében, a bevétel. Az adó mértéke – a kulturális járulék korábbi mértékéhez is igazodva – az adóalap 25 százaléka.

dr. Kiss Zsófia cikke teljes terjedelemben az Adó szaklap 2012/3. számában olvasható.

Forrás: Adó szaklap 2012/3. szám


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.