Új adórendszer: temetni kell-e az evát?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 10 százalékos társasági adó bevezetésével most különösen megéri átszámolni, mennyire előnyös még az egyszerűsített vállalkozói adó. Az RSM DTM számításai szerint 19,5 százalékos költséghányadnál lehet a fordulópont.

Az egyszerűsített vállalkozói adó indulásakor rendkívül kedvelt adónemnek bizonyult. Az évek előrehaladtával és az adózási környezet folyamatos módosításával évről-évre előkerült ugyanakkor a téma, hogy megéri-e mág az evaalanyiság. Nem volt ez tavaly év végén sem, a döntést ugyanakkor nehezítette, hogy egyes sajtóhírek szerint az evások osztalékát is terheli 14 százalék eho az új törvényszöveg értelmezése alapján. Ez a 30 százalékos eva-kulcson felül már olyan adóterhet eredményezett volna, amely értelmetlenné tette volna az adónem választását – olvasható az RSM DTM tanácsadó cég blogbejegyzésében.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján ugyanakkor még épp időben jelent meg egy pontosítás ezzel kapcsolatosan, ahol megerősítették, hogy továbbra sem kell ehót fizetni az evás vállalkozások tagjai által megszerzett osztalék után, így elmaradt a tömeges kijelentkezés az evások körében. A 16%-os egységes adókulcs, illetve a bizonyos keretekig 10 százalékos társasági adó bevezetésével ugyanakkor most év elején mégis megéri átszámolni, 2011-ben mennyire előnyös még az eva.

AZ RSM DTM kalkulációi során több feltételezéssel éltek. Azt vizsgálták, hogy egy legalább 36 órás munkaviszonnyal rendelkező evás cég tulajdonosa – aki után az idén hatályos 94 ezer forintos garantált bérminimum alapján fizetik meg az adó- és járulékterheket – különböző bevételi szintek, illetve költséghányad mellett az eva vagy a társasági adó alanyaként realizál-e több nettó, adózott jövedelmet.

Az adótanácsadó cég négy esetet feltételezett. Az „”A”” esetben nincs költsége a cégnek. Ilyenkor az az eva mindenképpen előnyösebb, mint a társasági adó, de minél magasabb a bevétel, annál inkább csökken a különbség a két alternatíva között. Az évi 25 milliós maximális evás bruttó árbevételnél 17.250.000 forint a nettó jövedelem evásként, míg a társaságiadóról szóló törvény hatálya alatt 14.367.600 forint, tehát 2.882.400 forinttal több marad meg jövedelemként az evás tagnál.

A B esetben a bevételhez viszonyítva 10% költséget számolunk el. Ezt feltételezve alacsonyabb jövedelemszintnél jelentősen, de a maximális 25 milliós bevételnél is 1.394.400 forinttal több marad éves szinten az evás cég tulajdonosánál. A C esetben 19,5% költséget számolunk el. Azért pont ennyit, mert az RSM DTM kalkulációi szerint ez az a fordulópont, ahol ha az éves maximális 25 milliós keretet kihasználja a cég, azonos adóteher jelentkezik, akár eva-, akár társaságiadó-alanyt nézünk. A másik véglet esetén nagyon alacsony, pl. 1 milliós éves bevételi szint elérésénél ugyanakkor közel 100.000 forinttal kevesebb jövedelmet realizálunk társasági adó hatálya alatt.

A D esetben, vagyis 50%-os vagy azt meghaladó költségszint mellett egyértelműen rosszabbul járunk az eva alatt, akár 1 milliós, akár 25 milliós éves bruttó bevételt realizálunk, sőt ahogy nő az árbevételünk, úgy nő az adómegtakarítás összege is társasági adósként. Ilyen költségszint mellett tehát már nem éri meg evásnak maradni – hívja fel rá a figyelmet az RSM DTM.

A blogbejegyzés ugyanakkor hozzáteszi: a költségekkel azért vigyázzunk. Az ellenőrzések során ugyanis az adóhatóság kiemelt figyelmet szentel az elszámolt költségszámláknak és amennyiben azok nem egyértelműen a vállalkozás bevételszerző tevékenységével összefüggésben merültek fel, nem engedi azok költségként történő elszámolását. (A legtöbb evás cégnek pont azért éri meg az eva, mert a tevékenység jellegéből adódóan nincs, vagy minimális elismert költség rendelhető a bevételszerző-tevékenységhez.)

Forrás: Privátbankár.hu

---