Új Európai Uniós szabályok a virtuális és az elektronikusan közvetített események számára


A legfontosabb változás, hogy 2025-től a tervek szerint virtuális események után mostantól abban az országban kell áfát fizetni, amelyikben a fogyasztó/ügyfél lakik vagy telephelye van, szemben az eddigi gyakorlattal, miszerint azon ország szabályai szerint adóztak, ahol a szolgáltatás nyújtója letelepedett.

Mindannyian emlékezünk rá, hogy a koronavírus járvány idején kényszerű okokból, a személyes jelenlét korlátozása, sőt tiltása miatt váltak igazán népszerűvé és gyakorivá a virtuális események, mint pl. az online konferenciák, az élőben közvetített előadások, az on-demand tréningek és élő sportesemények. Ma már ezen széles virtuális kínálat nélkül szinte elképzelhetetlen az életünk (ezeknek egy újabb formája a hibrid kínálat, azaz gyakran tartanak jelenléttel is látogatható eseményeket, amelyek azonban virtuálisan is követhetők).

Ezek a fontos új fejlemények az európai törvényhozók figyelmét sem kerülték el és döntés született ennek az új és egyre szélesebb körre kiterjedő virtuális szolgáltatási formának az európai szintű szabályozásáról.

2025. január 1-től hatályos az EU ÁFA irányelv azon lényeges módosítása, amely az ÁFA befizetés szempontjából új szolgáltatási helyszíni szabályt határoz meg az EU-n belül a kulturális, művészeti, tudományos, oktatási és hasonló események közvetítése számára. A legfontosabb változás, hogy virtuális események után mostantól abban az országban kell adózni, amelyikben a fogyasztó/ügyfél lakik vagy telephelye van, szemben az eddigi gyakorlattal, miszerint azon ország szabályai szerint adóztak, ahol a szolgáltatás nyújtója letelepedett. Tehát most a szolgáltatás eredete helyett a fogyasztás helyszíne lesz ÁFA-köteles.

A jelenlegi ÁFA-szabályok szerint azokat a kulturális, művészi, sport, tudományos, oktatási vagy szórakoztató eseményeket, amelyek közvetlenül a fogyasztók/ügyfelek számára készülnek, azon a helyszínen kell adóztatni, ahol a szolgáltatás fizikailag megvalósul, függetlenül attól, hogy B2B (Business to Business, azaz vállalatok közötti) vagy B2C (Business to Consumer, azaz a vállalat és a fogyasztó közötti közvetlen) tranzakcióról van szó. Ez persze sok esetben mégis a szolgáltatás országát jelenti, amennyiben a kettő egybeesik.

Másfelől az elektronikus úton közvetített szolgáltatások mind a B2B és a B2C tranzakciók keretében, abban az országban adókötelesek, ahol a fogyasztó lakik vagy telephellyel rendelkezik. A virtuális és az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások megkülönböztetése nem könnyű dolog – a döntő és a különbséget meghatározó tényező az, hogy a fogyasztó részére intervenciós lehetőséget (hozzászólás, kérdés stb.), akár minimális mértékben is, biztosító vagy azt kizáró szolgáltatásról van szó. Tehát például az a szolgáltatás, amely során a fogyasztó/hallgató egy tanár előadását követi és lehetősége van kérdéseket feltenni vagy megjegyzéseket az előadáshoz hozzáfűzni, az oktatási szolgáltatásnak tekinthető, ám amennyiben a szolgáltatás egy előre elkészített webinar vagy podkaszt formátumú és nincs mód interakcióra, kérdésfeltevésre, akkor elektronikus úton közvetített szolgáltatásról beszélünk.

Az a változtatás, ami 2025. januárjától hatályos, leginkább a B2C helyzetek számára hoz jelentős változást. Ahol a magánszemélyek szórakoztató jellegű tartalmat szolgáltatnak és ezt a szolgáltatást/eseményt virtuálisan is elérhetővé teszik, a szolgáltatásnyújtás helyszíne az lesz, ahol a fogyasztó él vagy telephellyel rendelkezik vagy a szokásos lakcíme van. A szolgáltatást nyújtónak nem kell regisztrálni és ÁFA bevallást benyújtania különböző EU tagállamokban erre a célra, hanem elegendő az ún. egy-ablakos-ügyintézést (OSS/One-Stop-Shop) választania és abban a tagállamban regisztrálni, ahol a szolgáltatás nyújtó székhelye van és az ÁFA bevallást a többi EU tagállamból a saját országának hatóságán keresztül intézheti. Az OSS/Egy-Ablakos-Ügyintézés eljáráshoz önkéntes alapon lehet bejelentkezni, tehát amennyiben az kedvezőbbnek tűnik, továbbra is van lehetőség arra, hogy a szolgáltató valamennyi országban az ÁFA bevallás benyújtásához külön-külön bejelentkezzen, ahonnan visszatérítésre számíthat.

A B2B vonatkozásában a szórakoztató szolgáltatás vagy esemény közvetítése vagy virtuálisan elérhetővé tétele esetén a szolgáltatás már abban az országban adózik, ahol a fogyasztó/ügyfél székhelye van. Ez tehát azt jelenti, hogy a határon átívelő szolgáltatások esetében, az ÁFA fizetési kötelezettség a fogyasztóra hárul, akinek ezzel számolnia kell és az ott érvényes ÁFA összeget a lakóhelye/székhelye illetékes hatóságának kell fizetnie.

Jóllehet ezek a szabályok csak 2025. január 1-től hatályosak, mégis célszerű az érintetteknek megkezdeni a felkészülést ezen új szabályokhoz történő alkalmazkodásra. A következő lépéseket célszerű megtenni:

  • Első lépésként célszerű leltárba venni mindazon tevékenységeket, amelyeket ezek az új szabályok érinthetnek.
  • Második lépésként azonosítani kell, hogy milyen új ÁFA bevallási kötelezettségek keletkezhetnek.
  • Majd gyűjtsük össze az elérhető információkat az ügyfeleink lakóhelyéről.
  • Vizsgáljuk meg, hogy az általunk használt ERP (Enterprise Resource Planning) vállalatirányítási rendszer esetében szükség van-e kiigazításra.

Megjegyzendő, hogy bár az új szabályok kellő mértékben világosnak tűnnek és egyszerű megoldásokat kínálnak, mégis felmerülnek nem egyértelmű esetek, mint például hogyan kezeljük a hibrid szolgáltatásokat (azaz azokat a szolgáltatásokat, amelyek egyszerre jelenlétiek és online is elérhetőek). Ebben azesetben az új szabályozás logikája azt mondja, hogy a fizikai jelenléttel megvalósuló szórakoztató szolgáltatások és események továbbra is abban az országban adókötelesek, amelyikben a szolgáltatás fizikailag megvalósul és nem a fogyasztó országának ÁFA-szabályai irányadóak.
BDOA cikk szerzője Orbók Ilona, a BDO Magyarország ügyvezető igazgatója, tulajdonosa. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Akkor is tud róla a NAV, ha külföldről származik a bevétel

Sokan azt hiszik, hogy a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelem, különösen, ha külföldről származik, könnyen elrejthető az adóhatóság elől. Érdemes azonban tudni, hogy a külföldi bankoknál és befektetési szolgáltatóknál vezetett értékpapírszámláról és pénzforgalmi számláról több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást információcsere keretében. Szintén érdemes mérlegelni, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből, és kriptovalutából jövedelmet szerzők a NAV ellenőrzések célkeresztjében vannak a NAV 2024-es ellenőrzési terve szerint – foglalja össze a Niveus Consulting Group.

2024. május 15.

Speciális szakkérdések adóeljárásnál

Az adóigazgatási eljárásról szóló törvény szerint szakvéleményt kell kérni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges. Ismertetjük a szabályozást és bemutatunk egy érdekes példát a transzferárazás világából.