Megbízólevél átadása adóellenőrzésnél
Ismertetjük a jogszabályi hátteret és bemutatunk egy érdekes jogesetet.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az egységesített, elektronikus adatszolgáltatás bevezetése új időszámítást jelent az adóvizsgálatokban, a dokumentumok szúrópróba jellegű ellenőrzését ugyanis felváltja a tranzakciók széles körére kiterjedő, automatizált adatelemzés. Az új szabályok jelentősen megnövelik a rendszerszintű hibák azonosításának lehetőségét. A Deloitte az alábbiakban összefoglalja a változásokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
2015. július 1-jével hatályba léptek a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM-rendeletnek az elektronikus úton megőrzött számlákra vonatkozó rendelkezései. Az új szabályok az adóhatósági ellenőrzések tekintetében megállapított formai követelményekre vonatkoznak. A változással a jogalkotó célja az, hogy az ellenőrzések során az adóhatóság egységes formátumban kapja meg az elektronikus úton megőrzött számlákat.
A rendelet az elektronikus úton megőrzött számlák esetén, a megőrzés formátumától (xml formátum, vagy egyéb elektronikus formátum) teszi függővé a kötelezően alkalmazandó adattartalmat és adatszerkezetet az adóhatósági ellenőrzés céljából történő adatszolgáltatást illetően. Azon adóalanyok, akik xml fájlformátumban őrzik meg számláikat, a fenti időpontot követően a rendelet 2. és 3. számú mellékletében szereplő adattartalommal és -szerkezetben kötelesek az adóellenőrzések során az adóhatóság rendelkezésére bocsátani az érintett számláikat.
Azok az adóalanyok, akik az xml-től eltérő formátumban (de elektronikusan) őrzik meg a számláikat, választhatnak a rendeletnek megfelelő adattartalom és -szerkezet szerinti rendelkezésre bocsátás, illetve a pdf formátumban történő átadás között.
Adó Jogtár Plusz Ingyenes próbalehetőség |
---|
Adó, tb és számvitel témák joganyagai, szakértői magyarázatok, számítási példák, gyorskereső, cégeditor, változásmutató – most egy hónapig ingyenesen! |
A fenti változás jelenleg főként a rendelettől eltérő adatszerkezetű, xml formátumot alkalmazó adóalanyokat érinti. Ezen adózóknak mindenképpen fejleszteniük kell a rendszerüket, hogy 2015. július 1-jétől a megkövetelt szerkezetben tudják az adóhatóság rendelkezésére bocsátani az xml formátumban megőrzött számlákat egy esetleges ellenőrzés során.
„A hatályba lépett jogszabályváltozások eredményeképpen a számlák adattartalma egységes és strukturált formában fog az adóhatóság rendelkezésére állni az adóellenőrzések során. Ebből következően az adóhatóság az eddigieknél szélesebb körű rálátást nyerhet az adózók tevékenységére és olyan technológiai háttér áll majd rendelkezésére, mely segítségével automatizált módon lesz képes feltárni a rendszerszinten azonosítható hibákat az adózók gyakorlatában” – emelte ki Veszprémi István, a Deloitte Adó- és jogi tanácsadási részlegének partnere.
Új elvárt funkció a számlázó programokban 2016-tól
2016. január 1-jével kezdődően a számlázóprogramokkal kapcsolatos követelmények az adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás elnevezésű funkcióval egészülnek ki. Ez a gyakorlatban egy olyan modul, amely a papíralapon vagy elektronikusan kibocsátott számlák adattartalmának exportálását teszi lehetővé kibocsátási dátum, illetve sorszámtartomány szerinti csoportosításban, a rendelet 2. és 3. számú mellékletében meghatározott kötelező adattartalommal és -szerkezettel.
Tehát legkésőbb 2016. január 1-jétől minden adóalanynak meg kell felelnie a kötelező formátumú adatszolgáltatási kötelezettségnek.
Az említett változások egyértelműen rámutatnak arra a jogalkotói törekvésre, amely egységes, és az adóhatóság számára is könnyen ellenőrizhető mederbe terelné az adóvizsgálatokon történő adatszolgáltatást.
Ismertetjük a jogszabályi hátteret és bemutatunk egy érdekes jogesetet.
Az uniós áfarendszerben az előzetesen felszámított adó levonásának joga feltétlen, teljes és azonnali. Ennek azonban számos korlátja van, illetve, ha a levonható adó összegét érintő változás történik, akkor az eredeti adólevonás módosítása is szükséges lehet. Az Áfa kalauz cikkének célja, hogy az adólevonások korrekciójára vonatkozó uniós szabályok értelmezéséhez nyújtson támpontokat az olvasó számára a vonatkozó ítélkezési gyakorlat tükrében. A közösségi szabályozás rövid ismertetését követően az európai bírósági esetjogban megjelenő alapelveket mutatjuk be, majd a meghatározó jelentőségű döntéseket járjuk körbe, a témában született legfrissebb ítéletekre fókuszálva.
Egyre elterjedtebb munkavállalói javadalmazási forma hazánkban is az értékpapír-juttatás, aminek egy változata a külföldi anyavállalatok részvényjuttatási programjából származó jövedelem biztosítása. Ezek a juttatási programok a multinacionális vállalatok körében igen népszerűek, mert kiválóan alkalmasak nemcsak a munkavállalók hosszú távú lojalitásának ösztönzésére, hanem üzleti szemléletének erősítésére is. Ugyanakkor érdemes körültekintően figyelni az ezen jövedelmekre vonatkozó adókötelezettségekre is, mert egy ellenőrzés során adódhatnak olyan hibák, amik bírságot vonhatnak magukkal.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!