Új jogszabályok gyorsítják a gazdasági pereket
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium ismertetőt tett közzé a a polgári perrendtartással, a végrehajtási eljárással és a közjegyzőkkel kapcsolatos legfontosabb új szabályokról, amelyek jórésze 2009. január 1-jén lép hatályba, és meggyorsíthatja a céges jogviták rendezését.
A tájékoztató összefoglalja a polgári peres eljárások változásait, az új közjegyzői hatásköröket és a végrehajtási eljárások új szabályait.
Fizetési meghagyás
A jogszabály meghatározott pénzösszeg alatt kötelezővé teszi a fizetési meghagyásos eljárás igénybevételét. Ez 2008. december 31-ig 200 ezer forint, azonban 2009. január 1-től az értékhatár 1 millió forintra változik, így jövő januártól ezt a pénzösszeget meg nem haladó követeléseket kizárólag fizetési meghagyás útján lehet érvényesíteni. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet csak az erre rendszeresített űrlapon lehet benyújtani. Ingóságok esetén és 1 millió forint fölött mindig eldönthető, hogy valaki fizetési meghagyás kibocsátását kéri vagy pert indít.
A bíróság a fizetési meghagyást a kötelezett meghallgatása nélkül, legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül bocsátja ki. A kötelezett a kézhez kapott fizetési meghagyással szemben ellentmondással élhet, ebben az esetben az eljárás polgári perré alakul. Ha a kötelezett a határidőn belül nem él ellentmondással, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és így a követelés akár végrehajtás útján is behajtható lesz.
Kisértékű perek
A Polgári perrendtartás – 2009. január 1-től – egy új pertípust vezet be abból a célból, hogy bizonyos perek egyszerűbben és gyorsabban folyjanak le. Abban az esetben kell alkalmazni a kisértékű perekre vonatkozó szabályokat, ha a fizetési meghagyással szemben a kötelezett ellentmondással élt, és a követelés összege nem haladja meg az 1 millió forintot.
Ha a fizetési meghagyásos eljárás ellentmondás folytán perré alakul, akkor a jogosultnak az illetéket ki kell egészítenie, és bizonyítékait a bírósághoz be kell nyújtani (meg kell jelölnie). Ezeknek az iratoknak a bírósághoz érkezésétől számított 45 napon belülre kell kitűznie a bíróságnak az első tárgyalást. A kisértékű perek szabályai időben korlátozzák a bizonyítási indítványok előterjesztését, a keresetváltoztatást, a viszontkereset és a beszámítási kifogás előterjesztését. Szintén szűkebb körben van lehetőség a fellebbezésre. Mindezek a szabályok biztosítják, hogy a kisértékű perek az átlagos pertartamnál lehetőleg rövidebb idő alatt fejeződjenek be.
Végrehajtási eljárás
Jelenleg a lefoglalt ingatlanokat árverésen és nyilvános pályázaton értékesítik a bírósági végrehajtók (az árverésen kívüli eladás mellett). 2009. január 1-jével megszűnik a nyilvános pályázat, az árverés viszont egy komplexebb értékesítési formává válik. Ez azt jelenti, hogy többféle módon is lehet majd vételi ajánlatot tenni a meghirdetett ingatlanokra: az árverési hirdetmény világhálón való közzétételét követően egy hónapig elektronikus úton is tehető ajánlat, az árverés napján és helyén pedig a ma is megszokott módon: személyesen megjelenve, szóban lehet licitálni. Egyes ingóságok esetében is lesz lehetőség elektronikus árverésre: ilyenkor az ajánlatokat is elektronikus úton kell megtenni.
Közjegyzőknél igénybe vehető új szolgáltatások
A közjegyzők jelenleg is többféle nemperes eljárást folytatnak le, ezek köre 2009. január 1-jétől bővül. Ma a jogviták megelőzésére, peren kívüli lezárására a bíróságoktól kérhető előzetes bizonyítás és igazságügyi szakértő nemperes eljárásban történő kirendelése. A jövőben a bizonyítékok mielőbbi rögzítése érdekében a közjegyzőkhöz is fordulhatunk: ők is lefolytathatják az előzetes bizonyítást, illetve kirendelhetik valamely szakkérdés megválaszolására az igazságügyi szakértőket. A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése is kérhető majd a közjegyzőktől – szintén a bírósági eljárás alternatívájaként -; ez akkor lehetséges, ha a cselekvőképes élettársak közösen kérik a jogviszony megszüntetését, nincs közös, tartásra szoruló gyermekük, és valamennyi lényeges, rendezendő kérdésben (tartás, lakáshasználat, ingó vagyon megosztása) megállapodtak.
Forrás: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
