Új szakképzési hozzájárulás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A közteher alapja az év elejétől nem a kereset, hanem a társadalombiztosítási járulék alapja

Az idén már új szabályok szerint kell befizetni a szakképzési hozzájárulás és a munkaadói járulék összegét, január 1-je óta ugyanis a két közteher alapja nem a munkavállaló keresete, hanem a fizetésre kötelezettet terhelő társadalombiztosítási járulék alapja.

A jogszabály szerint a módosítás már az év elejétől juttatott valamennyi jövedelemre vonatkozik, az új szabályok hatálybalépését követő első mérlegfordulónapig – általános esetben 2009. május 31-ig – kifizetett jövedelmek alapján keletkezett különbözet azonban a korábbi szabályok szerint képez szakképzési hozzájárulási alapot – áll az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) minapi közleményében.

Ez utóbbi – egyszerűnek nem éppen nevezhető – kitétel a kettős könyvvitelű vállalkozások számára lehet fontos. A számviteli törvény szerint ugyanis az éves bérköltség részét képezi az üzleti évre jóváhagyott jutalom, valamint a tizenharmadik és további havi fizetések is, vagyis az éves bérköltség végleges összegét csak a számviteli beszámoló jóváhagyásakor lehet megállapítani. Így ezek a vállalkozások a mérlegfordulónapot követő 150 napig kötelesek bevallani és befizetni a szakképzési hozzájárulás különbözetét akkor, ha ebben az időszakban a hozzájárulás alapjában – és így fizetendő mértékében is – változás következik be.

A jogszabály-módosítás ugyanakkor a szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezettek körét nem érinti. Az egyéni vállalkozók az idén sem kötelesek szakképzési hozzájárulást fizetni saját maguk után, az evások azonban az általuk munkaviszony keretében foglalkoztatott minden magánszemély után le kell hogy róják e közterhet. Ez alól csak a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tagok, valamint az alkalmi munkavállalók képeznek kivételt.

Ezeken a részleteken túl alapszabály, hogy csak azon személy után kell szakképzési hozzájárulást és munkaadói járulékot fizetni, aki biztosított és így tb-járulékalapja is van. A szakképzési hozzájárulás terén is él a minimális járulékalapra, vagyis a minimálbér kétszeresére vonatkozó szabály, az úgynevezett főfoglalkozású társas vállalkozók esetében pedig a hozzájárulás alapja legalább a minimálbér mint legkisebb járulékalap kell legyen. Az egyszerre több tb-kötelezettség alá eső jogviszonyban állók járulék- és szakképzési hozzájárulási alapjának megállapításakor a rájuk irányadó szabályokat kell figyelembe venni. A kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett jövedelem nem képezi szakképzési hozzájárulás alapját. Egyes megbízási jogviszonyok után csak akkor kell leróni a szakképzési hozzájárulást, ha a havi járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát. Ezekről a jogviszonyokról a tb-törvény 5. paragrafusa ad számot.

A további jövedelemformák közül érdemes megemlíteni, hogy a felszolgálási díj, a borravaló, valamint a tanulószerződés alapján juttatott díj továbbra sem képezi szakképzési hozzájárulás alapját. A hallgató munkadíja azonban igen, kivéve, ha a juttatás szakmai gyakorlat keretében történik. (További, a szakképzési hozzájárulás alapját képező térítésekről, jövedelmekről lásd felsorolásunkat.) A személyi jövedelemadó alól mentes juttatások továbbra sem képeznek tb-járulékalapot, így e térítések, juttatások után sem szakképzési hozzájárulást, sem munkaadói járulékot nem kell fizetni. Ilyen többek között a helyi utazási bérlet vagy az üdülési csekk. Változás ugyanakkor, hogy az idén már nem kell munkaadói járulékot fizetni a cégautó adójának 25 százaléka után.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.