Új törvény szól a behajtási átalányról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elfogadták a javaslatot, amely indoklása szerint megoldaná az átalány körül korábban felmerült gyakorlati problémákat.


Az Országgyűlés csütörtökön kivette a polgári törvénykönyvből (Ptk.) és önálló jogszabályba foglalta a behajtási költségátalányt, amelynek összegét negyven eurónak megfelelő forintban határozta meg.  

A képviselők 155 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett fogadták el Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető javaslatát, amely több ponton megváltoztatta a korábbi szabályokat. 

Az új szabályozás célja: úgy felelni meg az irányelv elvárásainak, hogy az érintettekre ne rójon olyan – adott esetben csupán adminisztrációs – terheket, amelyek az irányelvből közvetlenül nem következnek, hatásuk ellentétben áll annak céljaival – írta indoklásában az előterjesztő. 

A parlament meghatározta, hogy a behajtási költségátalány azt a forintösszeget jelenti, amelyet a jogosult a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül igényel a kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelmekor.

ADÓklub Online 2016 – Androidos okostelefonnal

 

ADÓ szaklap online

ADÓ-kódex szaklap online

Számviteli tanácsadó szaklap online

Áfa-kalauz szaklap online – ADÓ

kérdések és válaszok

Ado.hu Prémium cikkek

Rendelje meg most >>

Ez az összeg negyven eurónak felel meg a jegybank – késedelem kezdőnapján érvényes – hivatalos deviza-középárfolyama alapján.
    
Az elfogadott törvényjavaslat a kihirdetését követő napon lép hatályba. Az előterjesztő szerint a gyors hatályba lépés azért fontos, hogy a változásokat már a tavalyi üzleti évi beszámolók elkészítésekor alkalmazni lehessen. 

(MTI, Adó Online)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)