Újra benyújtották a régi adócsomagot, de tehercsökkentés nélkül


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ismét benyújtotta a kormány a jövő évi adóterveket a parlamentnek. Ezek nagyrészt megegyeznek a visszavont csomag tartalmával, adócsökkentés azonban már nincs bennük. Az elképzelések között megmaradt a cégautóadó, de más adóalappal és mértékkel. Nem a gépkocsi kora, hanem teljesítménye alapján kellene fizetni havonta hét vagy 15 ezer forintot. Az adót negyedévente kellene megfizetni, és a gépjárműadó levonható volna belőle.

Igaz adócsökkentés nincs a most újra benyújtott csomagban. A háztartási munkákkal kapcsolatos kedvezményt átmentette a kormány az új csomagba is: ha valaki háztartási berendezéseit javíttatja, szerelési munkát végeztet, vagy ápolónőt, bejárónőt fizet, akkor neki megérné jövőre számlát kérni az illetőtől. A szolgáltatás áfával együtt számított árának 30 százaléka ugyanis levonható lenne a személyi jövedelemadóból – összesen legfeljebb 100 ezer forint.

Az szja-kedvezmények összevonása szintén újra a T. Ház elé került: a kedvezményekre jövőre egységesen a 100 ezer forintos limit, és a 3,4 milliós jövedelemi határ vonatkozna (3,9 milliós jövedelemig csökkenő mértékben lehetne igénybe venni a kedvezményeket).

Jó hír, hogy megszűnne a 35 százalékos osztalékadó. Viszont az átalányadózók (evázók, őstermelők, egyéni vállalkozók) dolga nehezebb lesz: 2009-ben már nekik is meg kellene őrizni a számlákat a beszerzéseikről – ellenben a beszerzés értékének ötöde lehet a bírság.

A korábbi terveknek megfelelően megújulna az szja-bevallási rendszer. Belépne az egyszerűsített bevallás, amit az APEH készítene azoknak az adózóknak, akik ezt kérik (a korábbinál egyszerűbb űrlapok segítségével), és ismét kötelező lenne a munkáltatók számára az adómegállapítás.

A társasági adóhoz lényegében nem nyúlna hozzá a kormány – legalábbis e ma benyújtott törvénycsomag erre nem utal –, és maradna a cégek és magánszemélyek különadója is. A helyi iparűzési adó alapja is mindössze annyiban módosulna, hogy a külföldi telephelyek bevétele után nem kellene itthon megfizetni a helyi adót.

A fekete gazdaság elleni küzdelemmel kapcsolatos korábbi tervek zöme ismét olvasható a csomagban. Így 75 százalékos lenne az adóbírság, ha valaki szándékos adócsalás miatt mulasztja el befizetni adóját. Akár félmillió forintra büntethető lenne az a cég illetékes vezetője akkor, ha elmarad a számlaadás, vagy nem jelentenek be egy alkalmazottat. Az igazolatlan eredetű áru foraglmazásán kapott kereskedőt az áruérték 40 százalékára, legalább 10 ezer forintra lehetne büntetni. S 20 százalékos bírságot állapít meg a terv akkor, ha két cég egymás között 250 ezer forintnál nagyobb tételt nem átutalással, hanem készpénzes fizetéssel teljesít.

Jó hír a cégeknek, hogy azokat a szigorításokat nem tette bele a Pénzügyminisztérium az új csomagba, amelyek nagyobb teret engedtek volna a revizoroknak a becslés alkalmazására – ekkor a vállalkozónak kell bizonyítania, hogy indokolt volt az adott költségek elszámolása.

Az egyszerűsítések között ugyanakkor szerepel, hogy 100 ezer forintig maga az adózó nyilatkozhatna, ha részletekben szeretné megfizetni adóját. S ha valakinek túlfizetése lesz, akkor azt egy esetleges végrehajtás vagy adóhiány esetén átvezetnék arra az adószámlára, ahonnan nála hiányzik.

Forrás: Népszabadság


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Kisokos a közvetített szolgáltatásokról

Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.