Uniós jópont az online kasszákért


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Néhány hónap alatt is érdemben csökkentették az áfaadórést az online kasszák – derül ki az EU tanulmányából.


Az Európai Bizottság tanulmánya szerint Magyarországon egy év alatt – 2013-ról 2014-re – több mint négy százalékponttal csökkent az áfaadórés, ami azt jelenti, hogy mérséklődött az adóelkerülés – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A bizottság e héten közzétett tanulmánya alapján a magyarországi becsült áfaadórés – a várt áfabevételek és a ténylegesen beszedett összeg közötti különbség – mértéke a 2013. évi 22,24 százalékról 17,95 százalékra csökkent 2014-ben. Ezzel az eredménnyel Magyarország a harmadik legnagyobb javulást érte el az EU-ban.

 

Az NGM szerint mindez az adóelkerülés visszaszorítását célzó kormányzati intézkedéseknek köszönhető, vagyis azt bizonyítja, hogy eredményesek a gazdaságfehérítő intézkedések.

A több mint négy százalékpontos javulásban a legnagyobb szerepet az online pénztárgépek játszották úgy, hogy csak 2014 utolsó négy hónapjában (szeptember 1-jétől) kellett kötelezően a vállalkozóknak online kasszát használniuk – írta a minisztérium. A tárca számításai szerint a 2015-ös adatsor még jobb lesz, hiszen abban az évben debütált az ekáer (elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer) és az volt az első teljes év, amikor már csak az adóhivatali összeköttetéssel rendelkező pénztárgépbe üthették bevételüket a vállalkozások.

Hozzátették, hogy az államkassza bevételi adatsora is igazolta a társadalmi elvárást: az online pénztárgépek 2014-ben 150-200 milliárdot hoztak a kincstárnak.

Emellett számos fehérítő intézkedés segíti a tisztességes vállalkozókat, például az étel- és italautomaták regisztrációja és online bekötése, az áfa belföldi összesítő nyilatkozat, az adóregisztráció (céglovagok kizárása cégalapításkor), a fordított adózás a gabona- és a fémkereskedelemben, s a munkaerő-kölcsönzésnél, a készpénzfizetés korlátozása a cégeknél, az áfabevallások gyakoribbá tétele egyes kockázatos adózói körökben – sorolja közleményében a tárca.

(MTI)

[htmlbox Közbesz_szemle]

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. november 5.

Az áfatörvény szerinti építési telek fogalmának értelmezése

Egy belföldi áfaalany társaság a tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban „kivett telephely” megnevezéssel feltüntetett, 1020 négyzetméter területű telekből és az azon található, 20 négyzetméteres alapterületű, a földdel betonalappal összekötött, az ingatlan-nyilvántartási térképen nem szereplő raktárépületből álló ingatlant kíván értékesíteni. Az épületre vonatkozó használatbavételi engedély több mint 2 éve jogerőre emelkedett. Az ingatlan beépítésre szánt területen és egyúttal olyan „ipari gazdasági terület” megnevezésű terület-felhasználási övezetben fekszik, ahol a beépítettség legnagyobb megengedett mértéke 50 százalék, a minimális beépítettség pedig 10 százalék. Az ingatlan két oldalát közút határolja. A társaság a beépített és a beépítetlen ingatlanok értékesítése tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján adókötelezettséget nem választott. A társaságnak a fenti ügylettel összefüggésben milyen feltételek mellett keletkezik áfakötelezettsége? A kérdés – és a válasz – az Adó szaklap friss számában jelent meg.