Üzletnyitás és kereskedelem egyszerűbben

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Uniós szabályozáshoz igazodás miatt módosultak a közelmúltban a kereskedelmi tevékenységről és az üzletnyitásról szóló jogszabályok – a változások egyszerűsítik az adminisztrációt, számos tevékenységhez engedély helyett bejelentés is elegendő lesz. Az Adóparadicsom Magazin 10. számában megjelent cikk hívja fel a figyelmet a változásokra.

Jogharmonizációs kötelezettség

A 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseit a tagállamoknak 2009. december 28-ig kell átültetniük a saját nemzeti jogrendszerükbe. Az irányelv átvétele hazánkban a 2009. évi LXXVI. törvénnyel kezdődött, amely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szól. Ezzel egyidejűleg változott a közigazgatási eljárás szabályairól szóló törvény, továbbá számos más, a témával érintett egyéb törvény, többek között a kereskedelemről szóló 2005.évi CLXIV. törvény is. A módosítások hatálybalépése 2009. október 1., a többségükhöz végrehajtási rendelet is kapcsolódik, ugyancsak október 1-jei hatálybalépéssel.
A hivatkozott Irányelv alapvető célja, hogy az Európai Közösséget létrehozó szerződésben meghatározott négy gazdasági szabadság egyikének, a szolgáltatásnyújtás szabadságának érvényesülését közösségi szintű másodlagos jogforrás útján segítse elő. A szerződés alapvető célkitűzése ugyanis egy olyan egységes belső piac létrehozása, melyben megvalósul az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását gátló akadályok eltörlése.
Az Irányelv abból indul ki, hogy a fogyasztók számára szélesebb körű, jobb és olcsóbb szolgáltatásokat biztosíthatna egy olyan szabad piac, amely a tagállamokat arra késztetné, hogy megszüntessék egyrészt a letelepedéssel járó, másrészt a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás korlátozásait, és növeljék az átláthatóságot, bővítsék a fogyasztók tájékoztatását. Az Irányelv célkitűzése az is, hogy felszámolja a szolgáltatók belső piaci tevékenységét nehezítő és drágító adminisztrációs terheket és a tagállami korlátozó rendelkezések lebontásával megvalósuljon a szolgáltatások szabadon működő tényleges belső piaca a Közösségen belül.

Kereskedelmi tevékenység bejelentéssel is

A jövőben a kereskedés formáját a kereskedő választja meg, amely lehet üzlet, üzleten kívüli kereskedelem, csomagküldő kereskedelem, közterületi értékesítés, mozgóbolti árusítás, automatából történő árusítás, bevásárlóközpontokban, valamint vásárokon és piacokon történő árusítás.

Az egyes kereskedelmi formákban értékesíthető termékek körét a végrehajtási rendelet állapítja meg. A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet például az 5. számú mellékletében meghatározza, hogy mely termékek árusíthatók közterületen. Ezen kívül közterületi értékesítés keretében a húsvéti, karácsonyi és szilveszteri ünnepeken, valamint évente egy alkalommal, kizárólag az adott ünnepen és az azt megelőző 20 napban, az adott ünneppel, illetve az adott alkalomhoz kapcsolódó helyi hagyománnyal összefüggő termékek, továbbá nemesfémből készült ékszerek, díszműáruk és egyéb tárgyak forgalmazhatók.
Automatából nem értékesíthető nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy, szeszes ital, valamint szexuális termék. Automatából történő értékesítés a forgalmazott termékre vonatkozó külön jogszabályok alapján szükséges hatósági engedélyek birtokában folytatható. A kereskedő köteles az automatán nevét és székhelyét feltüntetni.
A hivatkozott kormányrendelet október 1-i hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet. Ezzel egyidejűleg a 210/2009. számú kormányrendelet mellékleteiben megtaláljuk a termékköröket, a közterületi értékesítés keretében forgalmazható termékek listáját, a működés iránti kérelem és a bejelentés kötelező adattartalmát, valamint azon termékek listáját, amelyek csak üzletben forgalmazhatók.

A jegyző a kereskedelmi hatóság

Az új kormányrendelet szerint kereskedelmi hatóság alatt mindig az illetékes jegyzőt értjük. Mégpedig a mozgóboltok, a csomagküldő kereskedelem, az automatából történő értékesítés, valamint az üzleten kívüli (házaló) kereskedelem esetén a kereskedő székhelye szerinti település (a fővárosban a kerületi) jegyzője a kereskedelmi hatóság, minden más kereskedelmi forma esetében viszont a tevékenység helye szerinti település jegyzője a kijelölt kereskedelmi hatóság, akár a működési engedély, akár a bejelentés kérdéskörében. A jogszabály kijelöli a közreműködő szakhatóságokat is.
A vásárlók könyvének hitelesítése is a jegyző hatáskörébe tartozik. A vásárlók könyveként nyomdai úton előállított, legalább tíz A/4-es vagy A/5-ös méretű lapot tartalmazó nyomtatvány alkalmazható, amely tartalmazza a kereskedő nevét, címét és székhelyét, valamint cégjegyzékszámát, illetve az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát és a használatba vételének időpontját.
Fontos tudni, hogy a rendelet a már működő, működési engedéllyel rendelkező vállalkozásokat nem érinti, mert csak az első módosítási kérelemre kell a rendelet szerinti új működési engedélyről szóló igazolást megkapniuk. Addig a jelenlegi érvényes.

Kovácsné Álmosdy Judit

Forrás: Adóparadicsom Magazin 2009/10. szám

---