Üzletrész bevonásához kapcsolódó adózási kérdések


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alábbi írásban azt járom körbe, hogy a visszavásárolt saját üzletrészek bevonásához milyen adófizetési kötelezettségek kapcsolódnak.

A Ptk. vonatkozó rendelkezései kimondják, hogy a Kft a legfőbb szerv határozata alapján jogosult saját üzletrészeik megvásárlására abban az esetben, ha a törzstőkén felüli vagyona erre fedezetet biztosít, így osztalék fizetéséről is határozhatna. A társaság csak olyan üzletrészeket szerezhet meg, amelyek esetén a törzsbetétet már teljes mértékben szolgáltatták. A társaság visszavásárolt, saját üzletrészeinek alapjául szolgáló törzsbetétek összege sosem haladhatja meg a törzstőke ötven százalékát.

A visszavásárolt üzletrészeket a társaság jogosult értékesíteni, tulajdonosainak kiosztani, vagy – a legfőbb szerv döntése alapján – akár bevonni is. Az üzletrész bevonása esetén az üzletrészben foglalt tagsági jogok és kötelezettségek megszűnnek. Ilyen esetben az üzletrész alapjául szolgáló törzsbetét összegével a törzstőkét le kell szállítani.

üzletrész bevonásaA számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Szt.) 35. §-ának (10) bekezdése alapján a visszavásárolt saját üzletrész bevonása esetén, azok névértékének megfelelő összeggel a jegyzett tőkét kell csökkenteni. A névérték és a visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) érték közötti különbözettel – előjelének megfelelően – az eredménytartalékot kell módosítani a jegyzett tőke módosításának a cégjegyzékbe történő bejegyzése időpontjával.

Az Szt. alapján a visszavásárolt saját üzletrész bevonása esetén a számviteli elszámolás nem érinti az adózás előtti eredményt, az közvetlenül a saját tőkét módosítja. Ebből adódik, hogy e gazdasági esemény miatt a társasági adó megállapításakor az adózás előtti eredményt módosítani nem kell. Mindemellett az üzletrész bevonása a magánszemély tagok részére sem jár adó-, illetve járulékkötelezettséggel sem, hiszen üzletrészük értéke nem változik (mindössze a jegyzett tőkéhez viszonyított üzletrész-hányaduk nő).

A szerző, Kerényi Máté Fülöp kamarai tag könyvvizsgáló, adószakértő, az Adótanácsadók Egyesületének elnökségi tagja.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.