Távirányítóval manipulálták a tachográfot
A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Megszüntették a termékbeszerzés, szolgáltatásnyújtás, illetve TESZOR szám szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget; a 13KATA jelű nyomtatványon a külföldi vállalkozástól kapott 1 millió feletti bevételről is számot kell adni; szünetel a főállású kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette – íme néhány a módosuló szabályok közül.
Mindannyiunk előtt ismert, – bár ezt ma már nehezen írom le, amikor 2014. február közepén visszaküldik a számlámat, hogy írjam rá a TESZOR számot, – hogy a tárgyévet követő március 31-ig az adózóknak adatszolgáltatást kell teljesíteni azon kisadózókról, akiknek az év folyamán 1 millió forintnál többet fizettek ki a számlájuk alapján.
A kisadózók tételes adójának (KATA) rendszere 2013-tól került bevezetésre. Akkor még úgy fogalmaztak a jogalkotók, hogy az adatszolgáltatásban „termékértékesítés esetén erről a tényről, szolgáltatásnyújtás esetén a szolgáltatás, szolgáltatások TESZOR számáról” kell jelentést tenni az adóhatóságnak. 2014. január 1-től azonban módosították a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 13.§-át, valamint a 32.§ (3) bekezdésben szereplő átmeneti rendelkezést. Ennek megfelelően 2014-től megszüntették a termékbeszerzés, szolgáltatásnyújtás, illetve TESZOR szám szerinti adatszolgáltatást, ami a 2013. évről történő adatszolgáltatásra is vonatkozik. Ez az adózók számára egy kedvező módosítás, bár úgy látszik, nem eléggé ismerik.
A 13K102-es jelű nyomtatványon kell az adózóknak az adatszolgáltatást teljesíteni KATÁS vállalkozásonként egy összegben, ha a tárgyévben részükre kifizetett ellenérték az 1 millió forintot meghaladta 2013 évben. Az állami adóhatóság honlapján már 2013. december 31-én megjelentették a nyomtatvány első verzióját.
Az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt és a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyát nem terheli a 13K102-es adatszolgáltatás. A KATÁSOK-nak a 13KATA jelű nyomtatványt kell beadniuk 2014. február 25-ig.
Problémaként jelentkezhet a 13K102 jelű nyomtatvány kitöltése során, hogy kizárólag a KATÁS bevételt kell jelenteni. A KATÁSOK legkorábban 2013-tól alkalmazhatták ezt az adózási módot, tehát lehet több olyan számlájuk, amelyeket 2013 elején fizettek ki részükre, de ők még az előzőleg alkalmazott adózási rendszerükben (2012-re) adózták le. Ezek a számlák nem szerepelhetnek az adatszolgáltatásban, mert nem KATÁS bevételek.
Azzal a ténnyel kapcsolatban, hogy visszaküldenek, és nem fizetnek ki számlákat a TESZOR szám hiánya miatt, felhívom a figyelmet arra, hogy
A 2012. évi CXLVII. törvénynek a KATÁS vállalkozás adatszolgáltatására vonatkozó 11.§-ának (5) bekezdését a 2014-től hatályba lépett törvénymódosítás átfogalmazta. Mégpedig oly módon, hogy az 1 millió forint bevételt meghaladó tételes adatszolgáltatás bármely más személyre és nem csak az adóalanyokra vonatkozik. Az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyek nem tartoznak ebbe a körbe, vagyis a tőlük kapott 1 millió forint feletti bevételről nem kell adatot szolgáltatni. A módosítás lényege az volt, hogy a külföldi vállalkozástól kapott 1 millió feletti bevételt is nevesíteni kell a 13KATA nyomtatványon.
Azt az új szabályt, hogy a főállású kisadózó választhat havi 75 000 forint tételes adót is, szinte mindenki ismeri. A választást be kell jelenteni az adóhatóságnak és a bejelentés hónapjától már alkalmazható (befizetendő). Egészen addig kell fizetni a magasabb összegű adót, amíg
2014-től beiktattak a törvénybe egy új (1a) bekezdést, mely szerint szünetel a főállású kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben utána a tételes adót a 8. § (9) bekezdés d) pontja alapján nem kell megfizetni, vagyis amikor az egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette.
Mindenki számára kedvezőnek tűnő módosítás 2014-től, hogy a bevételi nyilvántartás vezetésével összefüggő kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni, ha a kisadózó vállalkozás az általa kiállított nyugtákat, számlákat teljes körűen megőrzi akkor, ha e dokumentumokból a bevétel megszerzésének időpontja hitelesen megállapítható.
A készpénzfizetési számlák és a nyugták alkalmasak arra, hogy a bevétel megszerzésének időpontját is dokumentálják. A többi számlához bankértesítő is szükséges, így bevételi nyilvántartás is.
Az összeadástól viszont a készpénzes bevételek esetében sem kímélhetjük meg magunkat. Év végén az összes számot beütni egy számológépbe, elég rizikós a pontosság szempontjából. (Elnézhetünk egy számot.) Márpedig szükség van
Az áfás adóalanyokról nem beszélek, sőt a pénzforgalmi áfáról sem. Nincs elég fantáziám ahhoz sem, hogy az adóellenőrnek kelljen kigyűjteni és összeadni az éves bevételemet az ellenőrzés során. Javaslom tehát egy excel táblázat vezetését a bevételekről, valamint a rendszeres nagyobb vevőktől származó bevételek gyűjtését egy külön oszlopban.
A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti KATA adóalanyiság megszűnik a gazdasági társaság egyetlen bejelentett kisadózó tagjának a gazdasági társaságból való kilépését követő nappal, ha a kisadózó vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működik közre, és a kisadózó tag kilépését követő napig más kisadózó nem kerül bejelentésre. Tehát, ha határidőben bejelentenek egy másik (új) kisadózót, akkor a régi kisadózó kiléphet. A változás-bejelentésekre ügyeljünk!
Új szabályként került 2014-től a törvénybe, hogy ha az egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadó rendszeréből lépett át a tételes adó hatálya alá, és a 25.§ (2) bekezdése szerinti beszerzett készletekkel rendelkezett, akkor azt a vállalkozás megszüntetésekor KATÁS bevételnek kell tekinteni.
A törvénymódosítás a 2012. évi CXLVII. törvény 26.§-ában pótolta az eddigi hiányt, és az evá-ból KATÁ-ba átlépő gazdasági társaságok esetében 2013. november 30-tól kivette az osztalék utáni adót kiváltó adó alapjából a korábban kettős könyvvezetésű eva-alany által már leadózott eredménytartalékot és a jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalékot. Ezt a szabályt már a 2013. évi adókötelezettség meghatározása során is lehet alkalmazni.
Egy másik hibát küszöböl ki 28/A.§, mely szerint az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alól a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá bejelentkező adóalanyok esetében nem kell a kisadózó vállalkozás bevételének tekinteni azt a bevételt, amelyet az áttérés előtt az eva alapjának kellett tekinteni. Ezeket a bevételeket a kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartásában fel kell ugyan tüntetni, de azzal a külön bejegyzéssel, hogy e bevételek az egyszerűsített vállalkozói adó alapját képezik.
Sajnos még mindig bőven vannak vitás kérdések a KATÁ-ról szóló törvénnyel kapcsolatban. Véleményem szerint például ebben a rendszerben az osztalék nem értelmezhető.
A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.
Amikor egy olyan ország áfa-rendszeréről szólunk, amelynek egyik legfontosabb bevételi forrása az idegenforgalom, akkor mindenféleképpen ki kell térni a külföldieknek járó adó-visszatérítés működésére.
Az utóbbi időben jelentősen megváltoztak az ingatlanokkal kapcsolatos áfaszabályok, melyek ismerete nemcsak az építőipari cégeknek, illetve az ingatlant értékesítőknek, hanem az ilyen számlát befogadóknak is kulcsfontosságú. Az Áfa kalauz legfrissebb számában áttekinti az ingatlanokkal kapcsolatos áfa szabályokat.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!