Változtak a kata szabályai

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megszüntették a termékbeszerzés, szolgáltatásnyújtás, illetve TESZOR szám szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget; a 13KATA jelű nyomtatványon a külföldi vállalkozástól kapott 1 millió feletti bevételről is számot kell adni; szünetel a főállású kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette – íme néhány a módosuló szabályok közül.

Mindannyiunk előtt ismert, – bár ezt ma már nehezen írom le, amikor 2014. február közepén visszaküldik a számlámat, hogy írjam rá a TESZOR számot, – hogy a tárgyévet követő március 31-ig az adózóknak adatszolgáltatást kell teljesíteni azon kisadózókról, akiknek az év folyamán 1 millió forintnál többet fizettek ki a számlájuk alapján.

A kisadózók tételes adójának (KATA) rendszere 2013-tól került bevezetésre. Akkor még úgy fogalmaztak a jogalkotók, hogy az adatszolgáltatásban „termékértékesítés esetén erről a tényről, szolgáltatásnyújtás esetén a szolgáltatás, szolgáltatások TESZOR számáról” kell jelentést tenni az adóhatóságnak. 2014. január 1-től azonban módosították a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 13.§-át, valamint a 32.§ (3) bekezdésben szereplő átmeneti rendelkezést. Ennek megfelelően 2014-től megszüntették a termékbeszerzés, szolgáltatásnyújtás, illetve TESZOR szám szerinti adatszolgáltatást, ami a 2013. évről történő adatszolgáltatásra is vonatkozik. Ez az adózók számára egy kedvező módosítás, bár úgy látszik, nem eléggé ismerik.

A 13K102-es jelű nyomtatványon kell az adózóknak az adatszolgáltatást teljesíteni KATÁS vállalkozásonként egy összegben, ha a tárgyévben részükre kifizetett ellenérték az 1 millió forintot meghaladta 2013 évben. Az állami adóhatóság honlapján már 2013. december 31-én megjelentették a nyomtatvány első verzióját.
Az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt és a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyát nem terheli a 13K102-es adatszolgáltatás. A KATÁSOK-nak a 13KATA jelű nyomtatványt kell beadniuk 2014. február 25-ig.

Problémaként jelentkezhet a 13K102 jelű nyomtatvány kitöltése során, hogy kizárólag a KATÁS bevételt kell jelenteni. A KATÁSOK legkorábban 2013-tól alkalmazhatták ezt az adózási módot, tehát lehet több olyan számlájuk, amelyeket 2013 elején fizettek ki részükre, de ők még az előzőleg alkalmazott adózási rendszerükben (2012-re) adózták le. Ezek a számlák nem szerepelhetnek az adatszolgáltatásban, mert nem KATÁS bevételek.

Azzal a ténnyel kapcsolatban, hogy visszaküldenek, és nem fizetnek ki számlákat a TESZOR szám hiánya miatt, felhívom a figyelmet arra, hogy

• a számla adattartalmát az általános forgalmi adóról szóló törvény 169.§-a határozza meg;
• a statisztikai jelzőszám feltüntetése a számla kibocsátójának döntésétől függ, esetleg a két fél együtt megállapodhat erről (pl.: szerződés);
• a számla kiállítója kizárólag a 2002 (nem elírás!) törvényben meghatározott időpontjaiban hatályos vtsz, SZJ, és ÉJ számokat használhatja (lásd Art. 176.§-t).

A 2012. évi CXLVII. törvénynek a KATÁS vállalkozás adatszolgáltatására vonatkozó 11.§-ának (5) bekezdését a 2014-től hatályba lépett törvénymódosítás átfogalmazta. Mégpedig oly módon, hogy az 1 millió forint bevételt meghaladó tételes adatszolgáltatás bármely más személyre és nem csak az adóalanyokra vonatkozik. Az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyek nem tartoznak ebbe a körbe, vagyis a tőlük kapott 1 millió forint feletti bevételről nem kell adatot szolgáltatni. A módosítás lényege az volt, hogy a külföldi vállalkozástól kapott 1 millió feletti bevételt is nevesíteni kell a 13KATA nyomtatványon.

Azt az új szabályt, hogy a főállású kisadózó választhat havi 75 000 forint tételes adót is, szinte mindenki ismeri. A választást be kell jelenteni az adóhatóságnak és a bejelentés hónapjától már alkalmazható (befizetendő). Egészen addig kell fizetni a magasabb összegű adót, amíg

• a vállalkozás ki nem lép a KATA rendszeréből, vagy
• a főállású kisadózó státusza megszűnik, vagy
• bejelentik a magasabb adó választásának visszavonását.

2014-től beiktattak a törvénybe egy új (1a) bekezdést, mely szerint szünetel a főállású kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben utána a tételes adót a 8. § (9) bekezdés d) pontja alapján nem kell megfizetni, vagyis amikor az egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette.

Mindenki számára kedvezőnek tűnő módosítás 2014-től, hogy a bevételi nyilvántartás vezetésével összefüggő kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni, ha a kisadózó vállalkozás az általa kiállított nyugtákat, számlákat teljes körűen megőrzi akkor, ha e dokumentumokból a bevétel megszerzésének időpontja hitelesen megállapítható.

A készpénzfizetési számlák és a nyugták alkalmasak arra, hogy a bevétel megszerzésének időpontját is dokumentálják. A többi számlához bankértesítő is szükséges, így bevételi nyilvántartás is.

Az összeadástól viszont a készpénzes bevételek esetében sem kímélhetjük meg magunkat. Év végén az összes számot beütni egy számológépbe, elég rizikós a pontosság szempontjából. (Elnézhetünk egy számot.) Márpedig szükség van

• az éves bevétel összegére,
• a 6 milliós értékhatár figyelemmel kísérésére,
• a nagyobb megrendelőktől származó éves bevétel gyűjtésére az adatszolgáltatáshoz,
• és az iparűzési adó alapjának megállapítására (akár több telephelyre is).

Az áfás adóalanyokról nem beszélek, sőt a pénzforgalmi áfáról sem. Nincs elég fantáziám ahhoz sem, hogy az adóellenőrnek kelljen kigyűjteni és összeadni az éves bevételemet az ellenőrzés során. Javaslom tehát egy excel táblázat vezetését a bevételekről, valamint a rendszeres nagyobb vevőktől származó bevételek gyűjtését egy külön oszlopban.

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti KATA adóalanyiság megszűnik a gazdasági társaság egyetlen bejelentett kisadózó tagjának a gazdasági társaságból való kilépését követő nappal, ha a kisadózó vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működik közre, és a kisadózó tag kilépését követő napig más kisadózó nem kerül bejelentésre. Tehát, ha határidőben bejelentenek egy másik (új) kisadózót, akkor a régi kisadózó kiléphet. A változás-bejelentésekre ügyeljünk!

Új szabályként került 2014-től a törvénybe, hogy ha az egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadó rendszeréből lépett át a tételes adó hatálya alá, és a 25.§ (2) bekezdése szerinti beszerzett készletekkel rendelkezett, akkor azt a vállalkozás megszüntetésekor KATÁS bevételnek kell tekinteni.

A törvénymódosítás a 2012. évi CXLVII. törvény 26.§-ában pótolta az eddigi hiányt, és az evá-ból KATÁ-ba átlépő gazdasági társaságok esetében 2013. november 30-tól kivette az osztalék utáni adót kiváltó adó alapjából a korábban kettős könyvvezetésű eva-alany által már leadózott eredménytartalékot és a jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalékot. Ezt a szabályt már a 2013. évi adókötelezettség meghatározása során is lehet alkalmazni.

Egy másik hibát küszöböl ki 28/A.§, mely szerint az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alól a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá bejelentkező adóalanyok esetében nem kell a kisadózó vállalkozás bevételének tekinteni azt a bevételt, amelyet az áttérés előtt az eva alapjának kellett tekinteni. Ezeket a bevételeket a kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartásában fel kell ugyan tüntetni, de azzal a külön bejegyzéssel, hogy e bevételek az egyszerűsített vállalkozói adó alapját képezik.

Sajnos még mindig bőven vannak vitás kérdések a KATÁ-ról szóló törvénnyel kapcsolatban. Véleményem szerint például ebben a rendszerben az osztalék nem értelmezhető.

---