Vámhatósági engedély kell a cigiárusításhoz


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Csak vámhatósági engedély birtokában végezhető a dohánytermékek kiskereskedelme 2013. július 1-jétől – hívta fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a figyelmet pénteken.


Közleményében a NAV emlékeztet arra, hogy a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény szerint változnak a dohánygyártmányok kiskereskedelmére vonatkozó engedélyezési szabályok is.

Ennek értelmében 2013. július 1-jétől a dohánytermékek kiskereskedelme csak vámhatósági engedély birtokában végezhető, és ez nem egyenlő a koncessziós szerződés megkötésével, tehát a koncesszió elnyerésével önmagában még nem lehet dohányterméket beszerezni, illetve forgalmazni – hívja fel a figyelmet a NAV.

A hatóság tájékoztatása szerint 2013. május 1. és 2013. június 30. között a kereskedelmi tevékenységre vonatkozó általános szabályok betartása mellett lehetőség van a dohánybolt előzetes üzemeltetésére, amennyiben a dohánytermék-kiskereskedő – az egyébként 2013. július 1-jétől érvényes – vámhatósági engedélyét 2013. július 1-jét megelőzően – legkorábban 2013. május 1-jén – kézhez veszi.

A dohánybolt előzetes üzemeltetésére a vámhatósági engedély birtokában is kizárólag akkor kerülhet sor, ha az engedéllyel rendelkező dohánytermék-kiskereskedő a dohánybolt előzetes üzemeltetésére irányuló szándékát az engedélyt kiadó vámhatóság felé bejelenti. A dohánybolt előzetes üzemeltetéséhez működési engedély nem szükséges – írja közleményében a NAV.

Az engedélykérelem benyújtásához szükséges nyomtatványok, illetve további információk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapjának főoldalán, a „Trafiktörvény” menüpont alatt találhatók.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.