Vámképviselők számlakiállítási kötelezettsége áfaregisztrált cégek felé


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tanácsadói munkánk során többször találkozunk azzal, hogy a vámképviselők nem az áfatörvény előírásainak megfelelően állítják ki a vámszolgáltatásokról szóló számlákat a külföldön letelepedett, és Magyarországon csupán áfaregisztrációval rendelkező adóalanyoknak, amelyek belföldön léptetik be az Európai Unió vámterületére a harmadik országból behozott árukat és itt helyezik azokat szabad forgalomba. Még jobban zavarja a tisztánlátást, ha az áfaregisztrált adóalany ráadásul a belföldön történő értékesítés céljából hozza be az árut. A vámképviselők gyakran nem megfelelően definiálják a tranzakciót és a vámkezelésben érintett magyar adószáma miatt belföldi társaságként azonosítják be a vevőt, melynek következtében sok esetben az áfaregisztrált adóalany helytelenül, a magyar adószámára szóló, belföldi előzetesen felszámított áfát tartalmazó számlát fogad be a vámképviselőtől. A szabálytalanul felszámított áfa levonásba történő helyezésére nyilván az áfaregisztrált adóalanyok esetében sincs mód.

A letelepedettség szempontjából kétféle társaság lehet a vámképviselő ügyfele:

  1. a Magyarországon letelepedett társaság, amely bejelentett telephellyel rendelkezik hazánkban,
  2. a Magyarországon nem letelepedett társaság, mely csak áfaregisztrációval rendelkezik hazánkban, azaz nincs belföldi telephelye, és nincs munkavállalója sem.

Tehát az utóbbi, azaz „áfaregisztrált” cégek felé történő számlázás az, amely problémát szokott okozni a magyar vámképviselőknek, mivel a vevő belföldi telephelyének a hiányában a vámképviselő által kiállított, szolgáltatásnyújtásról szóló számla – a teljesítésihely-szabályok miatt – áfát semmiképpen nem tartalmazhat és a vevő magyar adószáma sem tüntethető fel rajta.

A vámképviseleti szolgáltatások („import vámeljárás”) számlázása során az Áfa-törvény 93. § (2) bekezdése az irányadó, melynek értelmében a vámeljáráshoz kapcsolódó szolgáltatások adómentes szolgáltatásként kezelendőek, ha ezen szolgáltatásokat (mellékszolgáltatásokat) közvetlenül az importáló részére nyújtották és az értékük hitelt érdemlően beépült az importált áru adóalapjába.

Ezen szolgáltatások közé tartozik a vámügynök által nyújtott vámképviseleti szolgáltatás. A vámképviseleti szolgáltatás ellenértéke akkor számítható be az importált áru adóalapjába, ha a képviselet díja egyértelműen és közvetlenül kapcsolódik a szóban forgó áruimporthoz, és a díj összege, illetve az importált áru után fizetendő áfa összege ismert. Alapvető alátámasztó dokumentuma a vámhatározat.

Amennyiben fennállnak az adómentesség feltételei, a vámképviseleti szolgáltatást tehát áfa felszámítása nélkül kell kiszámlázni a Magyarországon letelepedett társaságok részére. A Magyarországon le nem telepedett áfaregisztráltak részére pedig az Áfa-törvény szolgáltatásnyújtásokra vonatkozó teljesítésihely-szabályai alapján a vámképviseleti szolgáltatásról kiállított számlát a külföldi társaság legközvetlenebbül érintett telephelyéhez kapcsolódó közösségi adószámára kell kiállítani a közösségi fordított adózás szabályai szerint. Ez azt jelenti, hogy az adóalany magyar adószáma semmiképpen nem lehet érintett a számlázással, hiszen Magyarországon az áfaregisztrált adóalany nem rendelkezik áfaszempontú állandó telephellyel.

A vámképviselő számláján szerepelhetnek továbbá a vámképviseleti szolgáltatásokhoz kapcsolódó szolgáltatások is, melyeknek helyes áfakezeléséről sem szabad megfeledkeznünk. Amennyiben a szolgáltatások szorosan kapcsolódnak a vámképviseleti szolgáltatáshoz mint főszolgáltatáshoz, akkor a vele azonos adójogi sorsot viselnek. Ilyen lehet például a kezesség díja. A vámképviseleti szolgáltatáshoz hasonlóan az ilyen kapcsolódó szolgáltatások díját szintén áfa felszámítása nélkül a közösségi fordított adózás szabályai szerint kell kiszámlázni a külföldi vállalkozás közösségi adószámára.

Végül, a vámeljárás során felmerülhetnek az áfakörön kívüli költségátterhelések is, amikor is nem szükséges kiállítani a számlát, az átterhelt költséget egy számviteli bizonylattal elegendő dokumentálni.

Összefoglalva, az előzőekben említett számlázási eljárás abban az esetben alkalmazandó, amennyiben a vámképviselő egy ún. áfaregisztrált társaság felé állítja ki a számláit. Az erre figyelmeztető egyik jel, ha a vevő egy, a Közösségen belüli címet ad meg számlázási címként. Ebben az esetben javasolt lekérdezést végezni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján elérhető adóalanyok adatbázisából, amelyből megállapítható, hogy a vevőnek nincs bejelentett magyarországi telephelye. Erről tanúskodik az 51-gyel végződő magyar adószáma is.

Ekkor az Áfa-törvény 37. § és 140. §-a értelmében a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye az a hely lesz, ahol az adóalany vevő gazdasági céllal letelepedett, és – főszabály szerint – ő minősül az adó megfizetésére kötelezettnek is. Mivel az áfaregisztrált vevő nem egy Magyarországon letelepedett társaság, a teljesítés helye a legközvetlenebbül érintett telephelye lesz, és a számlákat a közösségi fordított adózás alkalmazásával kell kiállítani a vevő közösségi adószámának a feltüntetése mellett.
vámképviselet áfaregisztráció

A cikk szerzője Molnár-Buti Ágnes, a VGD Hungary áfa-compliance vezetője, okleveles közgazdász.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]

2024. május 24.

Varga Mihály: a kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett

A kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett, az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság teljesítménye nőtt, miközben az adóelvonás mértéke csökkent – mondta a pénzügyminiszter a Magyarország tíz legnagyobb adózója elismerés átadó ünnepségén pénteken, Budapesten.

2024. május 24.

A közvetett adózás rendszere Egyiptomban (1. rész)

Egyiptom modern áfa-szabályozása 2016-ra datálható, ekkor lépett életbe az új áfa-törvény, amely felváltotta a korábbi termék-szolgáltatás jellegű adót. A törvény két jelentős módosításon esett át, először 2020-ban, majd 2022-ben.