Varga: jövőre csökkenhet a tao és a bankadó is


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány készen áll a társasági adó csökkentésére, s Varga Mihály a hitelezés, s ezen keresztül a beruházások, fejlesztések élénkítése érdekében elképzelhetőnek tartja a bankadó csökkentését is – írta a hirado.hu nemzetgazdasági miniszternek az M1 Ma reggel című műsorában és a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elhangzott keddi nyilatkozataira hivatkozva.


Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter 2016-2017-re valószínűsítette a társasági adó egykulcsossá tételét. Mint mondta: semmi akadálya nem lesz annak, hogy 2015-ben, év közben akár egy ilyen döntést is hozzon a parlament. Az a célunk, hogy a 10 és 19 százalékos adókulcsot közelítsük egymáshoz, a lehetőség szerint úgy, hogy ez a 10 százalékhoz legyen közelebb – hangoztatta.

Én még nem láttam olyan ellenzéki pártot, amely megszavazta volna a költségvetést, ettől függetlenül, aki látja, milyen teljesítménye van a magyar gazdaságnak, tisztában van azzal, hogy most a korábbiaknál sokkal biztosabb alapokra lehet építeni a büdzsét – jelentette ki Varga Mihály.

A kockázatok között említette, hogy Németország, Franciaország és Olaszország gazdasága stagnál, illetve az Oroszország és Ukrajna között kialakult feszült helyzetet. Megemlítette azt is, hogy az uniós források tekintetében 2015 átmeneti időszak lesz, amikor a régi projektek kifutnak az újak pedig még nem indulnak be. Emiatt terveztek óvatosan, és számoltak jövőre 2,5 százalékos GDP-növekedéssel – indokolta Varga Mihály.    

Az olaj árának túlzott esésétől nem tart a nemzetgazdasági miniszter, aki felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország olajimportőr, a túlzottan alacsony olajár így csak segítheti a magyar gazdaságot.

Varga Mihály közölte: a fő cél az, hogy jövőre a gazdasági növekedés ne álljon le és több munkahely létesüljön. Ez akkor teremthető meg, ha a vállalkozások beruháznak és fejlesztenek. Ehhez hitelekre van szükségük, csakhogy az elmúlt években a hitelezés leállt. Egy új keretben kell megállapodni a hazai pénzintézetekkel a jövő év első felében. Akár a bankadó csökkentése is fölmerülhet abban az esetben, ha nő a hitelezés – vetette fel Varga Mihály.  

A tárcavezető arról is beszélt, hogy a Liga Szakszervezetek javaslatai a kormány számára is vállalhatók. Azt azonban leszögezte, hogy nem támogatják a korkedvezményes nyugdíjak kivezetésének elhalasztását. A nyugdíjakkal nem lehet tréfálni, azokat ki kell fizetni – fogalmazott, hozzátéve: minden, ami a nyugdíjalapba történő befizetéseket csökkenti, kockázat.

Ezért döntöttek 2011-ben úgy, hogy a korkedvezményes nyugdíjak rendszere ki fog futni. Három év volt a felkészülésre, ehhez képest Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke idén novemberben „ébredt fel csipkerózsika álmából”, és most kitolná a rendszert még egy évvel. A kormány szerint azonban erre nincs szükség – tette egyértelművé.

Az érintett ágazatokban az állam a legnagyobb foglalkoztató. Itt az állam „egyik zsebéből tenné a pénzt a másikba”. De nemcsak erről van szó, hanem arról is, ha valaki korábban megy el nyugdíjba, mint ahogy ezt a korhatár lehetővé tenné, annak a befizetése hiányozni fog a rendszerből – érvelt a miniszter.

Látni kell, Európában, illetve a világ más országaiban a nyugdíjkorhatárt nem lefelé, hanem felfelé módosítják. Magyarországon erre nincs szükség. Arra van szükség, hogy a befizetéseket stabilizáljuk – hangsúlyozta.

Megjegyezte, hogy szerinte a Liga a „dohánygyártók karjai közé szaladt”. Egy 600 milliárdos iparág szervezte meg a Liga tüntetését – hangoztatta. Arra a felvetésre, miszerint Gaskó István elnök azt nyilatkozta, tegnap reggel szembesültek azzal, hogy a forgalomlassításban a dohánygyártó cégek járművei is részt vesznek, Varga Mihály úgy reagált: a kormány is meglepődött ezen.

Kérdésre válaszolva elmondta azt is: a pedagógusok 2013-ban 50 százalékos béremelést kaptak, és akkor arról is döntöttek, hogy egy életpályamodellt vezetnek be az ágazatban. A minimálbérnek nem itt, hanem a versenyszektorban kell egyfajta igazodási pontként szolgálnia, ezért nem támogatják azt, hogy a pedagógusok fizetését a legkisebb bérhez kössék. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kormány visszakozna a pedagógusbér-emeléstől – magyarázta. A tárcavezető kiemelte: kiterjesztik a családi adókedvezményt, több pénzt fordítanak a gyermekétkeztetésre, több gyermek kap ingyen tankönyvet, tovább emelik a pedagógusok bérét, és 30 százalékkal nő a fegyveres és rendvédelmi dolgozók fizetése, a háziorvosok praxistámogatására pedig 10 milliárd forinttal többet fordítanak.

(Forrás: MTI)

Időpont: 2014. december 9–10.
Helyszín: Best Western Hotel Hungária
Előadók: közismert szakértők, adózási, számviteli, pénzügyi szakemberek

1. nap: Számviteli változások a gyakorlatban 2014 • Számviteli változások 2015-től • Számviteli ellenőrzés és a hibák javítása • Értékcsökkenés számviteli kérdései elszámolása

2. nap: Az adózás rendjéről szóló törvény változásai • Személyi jövedelemadó változásai • Járulékok változásai • Általános forgalmi adó változásai • Társasági adó változásai


Kapcsolódó cikkek

2024. november 27.

Az áfalevonások korrekciója az uniós bírósági gyakorlatban

Az uniós áfarendszerben az előzetesen felszámított adó levonásának joga feltétlen, teljes és azonnali. Ennek azonban számos korlátja van, illetve, ha a levonható adó összegét érintő változás történik, akkor az eredeti adólevonás módosítása is szükséges lehet. Az Áfa kalauz cikkének célja, hogy az adólevonások korrekciójára vonatkozó uniós szabályok értelmezéséhez nyújtson támpontokat az olvasó számára a vonatkozó ítélkezési gyakorlat tükrében. A közösségi szabályozás rövid ismertetését követően az európai bírósági esetjogban megjelenő alapelveket mutatjuk be, majd a meghatározó jelentőségű döntéseket járjuk körbe, a témában született legfrissebb ítéletekre fókuszálva.

2024. november 26.

Kiemelt figyelem a nemzetközi értékpapír-juttatási programokon

Egyre elterjedtebb munkavállalói javadalmazási forma hazánkban is az értékpapír-juttatás, aminek egy változata a külföldi anyavállalatok részvényjuttatási programjából származó jövedelem biztosítása. Ezek a juttatási programok a multinacionális vállalatok körében igen népszerűek, mert kiválóan alkalmasak nemcsak a munkavállalók hosszú távú lojalitásának ösztönzésére, hanem üzleti szemléletének erősítésére is. Ugyanakkor érdemes körültekintően figyelni az ezen jövedelmekre vonatkozó adókötelezettségekre is, mert egy ellenőrzés során adódhatnak olyan hibák, amik bírságot vonhatnak magukkal.

2024. november 26.

NAV-Figyelő 47. hét – Külföldi adóalanyokra vonatkozó átmeneti rendelkezések

Az átmeneti rendelkezés értelmében azoknak, a Közösség más tagállamában székhellyel rendelkező adóalanyoknak, akik, 2024-ben alanyi adómentes adóalanyként jártak el Magyarországon, és 2025. január 1-jétől belföldön alanyi adómentességet alkalmazhatnak, és élni is kívánnak e választási joggal, szándékukat az SME-NY jelű nyilatkozat benyújtásával 2024. december 31-ig kell bejelenteniük – áll a NAV Figyelőben.