Varga Mihály adócsökkentéssel ösztönözné a gyorsan növő gazdaságot


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elmúlt évben 4,9 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék, Varga Mihály szerint a vállalatok által fizetett adók csökkentésével lehetne még inkább ösztönözni a gazdaságot.

Az elmúlt évben 4,9 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az előző évihez képest – jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. A GDP éves növekedése 2017-ben 4,3 százalék, 2018-ban 5,1 százalék volt.

A tavalyi negyedik negyedévben 4,5 százalék volt a gazdasági növekedés a nyers GDP-adat szerint. A szezonálisan, naptárhatással és más egyszeri hatásokkal kiigazított, az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által jegyzett negyedik negyedévi növekedés 4,6 százalék volt. A harmadik negyedévhez képest 1,0 százalék volt a növekedés, alig kisebb a második és harmadik negyedévi 1,1 százaléknál.

A KSH tájékoztatása szerint a tavalyi negyedik negyedévben  a növekedés főképp a piaci alapú szolgáltatásoknak volt köszönhető, de kisebb mértékben az ipar és az építőipar is hozzájárult.

A tavalyi negyedik negyedév részletes GDP-adatait február 28-án teszi közzé második becslése alapján a KSH.

Az export és a hazai fogyasztás bővülése járul hozzá leginkább a gazdasági növekedéshez – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter péntek reggel a Tv2 Mokka című műsorában.

A miniszter cáfolta, hogy csak az uniós források növelnék a magyar gazdaságot. Ha ez így lenne, akkor valószínűleg minden kelet-közép-európai ország gazdasága nagyjából hasonló mértékben növekedne. Ehhez képest Lengyelország gazdasága kicsit több mint 4 százalékkal nőtt tavaly, Szlovákiáé és Csehországé 2 és 2,5 százalék között, míg Magyarországé 5 százalék körül.

„Ez azt mutatja, hogy persze, az uniós támogatások is segítenek nekünk, de lennie kell valami más dolognak is, ami ezt a gazdasági növekedést viszi. Ez szerintem alapvetően az a kormányzati gazdaságpolitika, amely a munkahelyteremtésre fókuszál” – hangsúlyozta, hozzáfűzve, megpróbálnak minél több olyan beruházást létrehozni, amelyen keresztül a magyar gazdaság növekedése egyrészt munkahely tekintetében szélesebb, másrészt pedig nemcsak egy ágazat húzza, hanem több.

Rámutatott, ma 4,5 millió ember dolgozik az országban és a járműipar mellett a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az építőipar is hozzájárul a gazdaság növekedéséhez.

Varga Mihály szerint két nagy terület van, amely a növekedésben jelentős szerepet játszik: az egyik az export, amelynek forgalma 100 milliárd euró évente, a másik pedig a hazai fogyasztás növekedése, amely évente 5-6 százalékkal bővül.

A műsorban kitértek arra is, felmerül, hogy csökkenteni kellene a társasági adó mértékét. Varga Mihály hangsúlyozta, ez az a terület, ahol adócsökkentéssel ösztönözni lehetne a gazdaságot.

A helyi iparűzési adóból származó bevétel 827 milliárd forint volt tavaly, a társasági adóból pedig körülbelül 300 milliárd folyt be. „Tehát azt tudom mondani, hogy a kormány a maga részéről a házi feladatot elvégezte és csökkentette az adók mértékét. Ahol a versenyképességet lehet még esetleg javítani, az a helyi iparűzési adó területe, hiszen ez egy nagyon jelentős teher a kis- és középvállalkozásokon” – mondta.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.