Végleges a magánnyugdíjpénztári vagyon átadásának menetrendje


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magánnyugdíjpénztárakból visszalépő tagok vagyonának zavartalan átadása és a reálhozamok zökkenőmentes kifizetése érdekében az Országgyűlés május 2-án módosította a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvényeket.

A magánnyugdíjpénztáraknak a tb-rendszerbe visszalépő tagok május 31-i fordulónapra számított követeléseinek értékét, valamint a függő tételként nyilvántartott (még nem beazonosított) tagdíjbefizetéseket és azok hozamait június 12-ig kell átadniuk a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak (NYAA), a visszalépő tagok portfólióján belüli eszközök arányának megfelelően. A nyugdíjkasszák a tagokat megillető reálhozamot és tagdíj-kiegészítést július 20-ig igényelhetik vissza az alapból.

Annak érdekében, hogy a kasszák a számításokat időben elvégezhessék, a módosított törvény úgy rendelkezik, hogy a magánnyugdíjpénztárak májusra a hozamgarantált tőke számításánál – a KSH által június 12-ig közzéteendő májusi inflációs adat helyett – az áprilisra vonatkozó inflációs rátát alkalmazzák. Így – mivel az áprilisi adat május 31-én már rendelkezésre áll, a pénztárak a visszalépők tagi kifizetéseinek megállapításához szükséges számításokat már június 1-jén el tudják kezdeni. (A reálhozam kiszámításához az egyéni számla május végi értékéből le kell vonni a hozamgarantált tőke összegét; az utóbbi kiszámításához meg kell határozni, hogy mennyi lenne a számlaegyenleg az inflációnak megfelelő hozam esetén.)

A törvény lehetővé teszi továbbá, hogy a pénztárak a visszalépő tagok egyéni számláját május 31-én fejenként 795 forinttal csökkentsék, és azt a működési tartalék javára jóváírják, ami 3 millió taggal számolva mintegy 2,4 milliárd forint. Ezt az összeget a május 30-án meglévő működési és likviditási tartalék kimerülését követően használhatják fel. A fel nem használt összeget szeptember 15-ig át kell utalniuk az NYAA számlájára. (A pénztárak korábban már lehetőséget kaptak arra, hogy a működési, likviditási tartalék kimerülése esetén havonta 265 forintot levonhassanak a tagok pozitív hozamából.)

A törvény – arra az esetre, ha július 20-ig nem sikerülne a portfólió elemeit értékesíteni – megteremtette annak lehetőségét is, hogy az alapnak a kincstári egységes számla terhére kamatmentes megelőlegezési kölcsönt lehessen nyújtani. Az alap vagyonát képező eszközökből származó bevételt a megelőlegezési kölcsön törlesztésére kell fordítani.

Forrás: A törvényjavaslat szövege


Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

Egy percig se vegyük be, hogy a tranzakciós illeték emelése nem érinti az ügyfeleket

A hétfői kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány megemeli a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az állami elvonás mértéke 2024. augusztus 1-től a nem készpénzes tranzakcióknál 0,45 százalékra, de maximum 20 ezer forintra emelkedik (eddig 0,3 százalék és maximum 10 ezer forint volt), míg a készpénzt érintő tranzakciók esetében a korábbi 0,6-ról 0,9 százalékra nő.

2024. július 15.

A fejlesztési tartalék kezelése a társasági adóban

Az adózó – döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képezhet. A fejlesztési tartalék a következő évek beruházásaira számvitelileg elkülönített forrás, amelyet lekötött tartalékként addig kell kimutatni az éves beszámolóban, ameddig az adózó a beruházást meg nem valósítja. A fejlesztési tartalék népszerű vállalatfinanszírozási eszköz, amelyhez a társasági adóban adózás előtti eredményt csökkentő tétel kapcsolódik. Az Adó szaklap írása a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társaságiadó- és számviteli szabályokat ismerteti, illetve röviden kitér az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékképzési szabályaira is.