Versenyelőnnyel, de akár további adókötelezettséggel is járhat az OSS egyablakos regisztráció


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Júliustól jelentősen megváltozott az elektronikus kereskedelem adózási rendszere – az egyablakos rendszerbe (OSS) történő regisztráció egyéb adózási következményeire hívjuk fel a figyelmet. Az ABT Treuhand elemzése.

Az OSS rendszerre történő áttérésről röviden

A korábbi rendszer szerint az internetes kereskedelemmel foglalkozó társaságok (pl. webshopok) minden érintett tagállamban, így pl. Magyarországon is adószámot kellett igényeljenek és az áfát a helyi, esetünkben magyar szabályok szerint kellett bevallaniuk és megfizetniük. Az adószám birtokában továbbá kénytelenek voltak minden ország külön szabályaihoz (pl. a speciális magyar számlázási és online adatszolgáltatási szabályokhoz) is alkalmazkodni.

Az új szabályozás szerint a nem adóalany vevők (jellemzően magánszemélyek) részére online termékértékesítést végzőknek (webshopoknak) lehetőségük van arra, hogy a célországi adószám-igénylést elkerülve, az áfa fizetési kötelezettségüket az uniós egyablakos (OSS) rendszerben teljesítsék. Ez praktikusan annyit jelent, hogy egy kiválasztott országban kell valamennyi tagállamba értékesített termék után az áfát megfizetni és egyetlen bevallásban elegendő ezt rendezni.

Ez jelentősen egyszerűsíti az érintett webshopok mindennapjait, hiszen így az OSS egyablakos rendszerbe történő regisztrációt követően az áfa kötelezettségek kizárólagos teljesítése miatt többé már nincs szükség a tagállami adószámok fenntartására. A rendszer célja, hogy az uniós piacon e-kereskedelemmel foglalkozó társaságok az egyablakos rendszerben egyszerűen tudják teljesíteni az áfa fizetésüket és bevallásukat.

Az OSS rendszerbe történő regisztráció kizárólag az általános forgalmi adóhoz kapcsolódó adminisztráció kiváltására szolgál.

De mi történik a többi adóval?

Bár az OSS rendszer valódi egyszerűsítést jelent az áfa területén, az áfán felül egyéb adókötelezettségek is jelentkezhetnek az egyes tagállamokban. Magyarországon az internetes kereskedelemhez jellemzően – a forgalomba hozott termékek csomagolóanyai révén – környezetvédelmi termékdíj kötelezettség, illetve kiskereskedelmi adó-kötelezettség is felmerülhet. Sőt, az élelmiszerek, vagy táplálékkiegészítők értékesítése kapcsán élelmiszerlánc-felügyeleti díj is felmerülhet.

Felvetődik tehát a kérdés, hogy az OSS regisztráció kiválthathatja-e ezeknek az adóknak, díjaknak a teljesítését, vagy továbbra is szükség lehet az OSS rendszeren túl a magyar adószám fenntartására?

Környezetvédelmi termékdíj

Termékdíj esetében alapvetően a belföldön nyilvántartásba vett személynek keletkezik adókötelezettsége, a termék első belföldi forgalomba hozatalakor.

Az OSS rendszert megelőzően a nyilvántartásban szereplő (azaz adószámmal rendelkező) társaságok termékdíj fizetésére voltak kötelezettek az interneten keresztül értékesített termékek csomagolóanyagai kapcsán.

Azonban, ha a kereskedő az OSS rendszerbe történő regisztrációt követően megszünteti magyar adószámát, úgy egyben mentesül a környezetvédelmi termékdíj megfizetése alól is.

oss

A termékdíj-fizetés elkerülése az OSS rendszerben regisztrált internetes kereskedők fontos versenyelőnye lehet a magyar cégekkel szemben.

Kiskereskedelmi adó

A pandémia időszakában bevezetett, kezdetben vészhelyzeti adóként működő kiskereskedelmi adó is érinti az internetes kereskedőket. A termékdíjtól eltérően a kiskereskedelmi adóalanyiság nem kizárólag a nyilvántartásba vett adózókra vonatkozik, maga a kiskereskedelmi tevékenység folytatása kapcsán keletkezik az adókötelezettség.

A kiskereskedelmi adó bevallását, megfizetését így az OSS regisztrációval nem lehet elkerülni.

Internetes kereskedelmet folytató hazai és külföldi vállalkozásoknak tehát továbbra is szükséges figyelni ezen adókötelezettségre. Külön szükséges kiemelni, hogy ugyan adófizetésre kizárólag az 500 millió forintos éves értékesítési volumen átlépését követően kerül sor, az adóhatóság álláspontja szerint azonban kiskereskedelmi tevékenység folytatásához a nyilvántartásba vételre értékhatártól függetlenül szükség van.

Azaz, ha egy külföldi webshop továbbra is jogszerűen szeretné tevékenységét folytatni Magyarországon, úgy – tekintettel a kiskereskedelmi adóalanyiságára – a jövőben is adószámmal kell rendelkezzen.

Ez a róka fogta csuka esete, hiszen amennyiben egy külföldi társaság kiskereskedelmi tevékenység miatt szükségszerűen magyar adószámmal rendelkezik – azaz belföldön nyilvántartásba vett adózó- akkor a csomagolóanyagok belföldi forgalomba-hozatala kapcsán keletkező környezetvédelmi termékdíj fizetést sem tudja immár elkerülni.

Élelmiszerlánc-felügyeleti díj

Ugyan az élelmiszerlánc-felügyeleti díj nem adókötelezettség, minden élelmiszert (vagy például étrendkiegészítőt) forgalmazó cég köteles a díjfizetésre. A kötelezettség nem kapcsolódik adóalanyisághoz, így az egyablakos rendszerbe történő regisztrációval nem lehet elkerülni a díjfizetést.

Az adószám marad, a karaván halad…

Látható, hogy bár a közös uniós egyablakos rendszer (OSS rendszer) valóban komoly adminisztráció-csökkentést eredményez a külföldi webshopoknak, hiszen az áfa bevallási és befizetési kötelezettséget ezen keresztül sokkal könnyebb teljesíteni, azonban a tagállami egyéb adók egy részét ezzel nem lehet elkerülni, azaz a magyar adószámot a külföldi társaságok a legtöbb esetben nem szűntethetik meg.

ABT Treuhand csoport – www.abt.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]