Veszélyben a munkahelyek?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mire számíthatnak a hazai munkavállalók, amikor a gazdasági válság hatására világ- és Európa-szerte rohamtempóban bocsátják el alkalmazottaikat a kis- és nagyvállalatok? Mely szektorokat érintheti legérzékenyebben a válság, és kik eshetnek a létszámleépítés áldozatául? Borúlátás és válságkezelés.

„Október végén a főnököm bejelentette, hogy nem tart igényt a munkámra, jövő héttől már be se menjek. Azzal indokolta a döntését, hogy gazdasági válság van, nem megy az üzlet” – meséli Anna, aki két évig egy hat-hét főt foglalkoztató rendezvényszervező cégnél dolgozott. „Noha úgy állapodtunk meg, hogy közös megegyezéssel távozom, valójában azonnali hatállyal felmondott. Novemberre még megkapom a fizetésemet, de a felmondási időt nem kell letöltenem” – mondja a huszonéves lány, aki arra használja az „ajándékba kapott” egy hónapot, hogy állást találjon. A cégtől, amely elbocsátotta, mindenkit kirúgtak, aki be volt jelentve, ám a rolót egyelőre nem húzták le. Megrendelések, felkérések továbbra is érkeznek, és mindig akad valaki, aki a cégvezetés kérésére elvégzi a munkát. Most éppen feketén.

A válság októberben már a hazai munkaerőpiacon is éreztette hatását. Megindultak a csoportos leépítések és a becslések, vajon mennyivel gyarapodhat jövőre a munkanélküliek tábora. A GKI Gazdaságkutató Zrt. októberben felállított prognózisa szerint 2009-ben a foglalkoztatottak száma legalább 3 százalékkal csökken majd, ami óvatos becslések szerint is 110-120 ezer fő elbocsátását jelentheti. Az intézet 8 százalékos munkanélküliségi rátával számol, ám felhívja a figyelmet arra, hogy a világban és hazánkban zajló gazdasági folyamatok miatt érdemes óvatosan számolgatni, az előrejelzés nem szentírás.

A Kopint-Tárki októberben közzétett előrejelzésében 8,2 százalékos munkanélküliséget valószínűsít. Az autóipart, építőipart, elektronikai ipart foglalkoztatás szempontjából rizikós területnek tekintik a közvéleménykutató cégek. „A szórakoztatóelektronika, a turisztikai szolgáltatások és a lakásfelújítás területén érezhető majd visszaesés, ha a lakossági fogyasztást tekintjük” – nyilatkozta korábban Adler Judit, a GKI foglalkoztatáspolitikai kutatásvezetője.

Ki így, ki úgy próbál lefaragni a költségeiből, hogy kibekkelje a válság hatására kieső jövedelmet. A kis- és középvállalatok számára a dolgozók munahelyének megőrzése még nagyobb kihívás lehet, mint a multiknak, ugyanis ha a kiépített üzletkör lassan felszívódik, a kis cégek kénytelenek lesznek megválni dolgozóiktól, hogy csökkentsék a költségeket – legrosszabb esetben pedig csődöt jelentenek. A multiknak komoly munkaerő-kieséssel kell számolniuk.

Október végén kiderült, hogy a Bosch hatvani gyárában nem hosszabbítják meg 68 bérelt munkás szerződését. A leépítést azzal indokolta az itthon 7500 főt foglalkoztató cég képviselője, hogy a világ nagy autógyárai beszüntetik termelésüket, ami a vállalatot mint beszállítót érzékenyen érinti. A cégcsoport többi gyárában munkaerő-átszervezéssel csökkentik a kapacitást, ám ez sem jelent garanciát arra, hogy nem kerül sor további létszámleépítésre.

„A kölcsönzött munkaerő szerződése meghatározott időre szól, ezért ha az lejár, a cég nem köteles szerződést hosszabbítani, ebben az esetben tehát nem lehet konkrét elbocsátásról beszélni. Az átszervezés is ideig-óráig megoldás lehet, ám egy nagyvállalatnál, ha drasztikusan csökken a termelés, nincs más lehetőség, csak az elbocsátás” – mondja egy multicég neve elhallgatását kérő HR-ese. „Érzékeny téma ez most, a vezetőségnek át kell értékelnie a jövő évi terveket, és már most látszik, hogy a létszámleépítés nem csak egy távoli, fenyegető lehetőség, hanem szükséges lépés” – vázolja a helyzetet a személyzetis ügyekért felelős munkatárs.

A helyzet keleten is válságos?

A patthelyzet ennél drasztikusab lépésekre is sarkallhatja a cégtulajdonosokat: október végén bezárta hetven üzletét az Elektro Computer Zrt., ezzel 800 dolgozó állása szűnt meg. A cég már 2007-ben közel 907 millió forintos veszteséggel zárt, a mostani „rolólehúzásra” a vezérigazgató szerint azért került sor, mert a hitelbiztosítók a válság miatt törölték a cég hitelbiztosítási védelmét, nem volt pénz az árukészlet feltöltésére. Októberben az országszerte hivatalosan bejelentett – 2200 főt érintő – elbocsátások mellett több, eddig meg nem erősített hír is szárnyra kelt tervezett létszámleépítésekről. Névtelenséget kérő vállalati források közölték, hogy az elektronikai összeszerelési iparágban tevékenykedő tatabányai Sanmina SCI 400 dolgozójának elbocsátására készül. A lábatlani Piszke Papír Zrt.-nél dolgozó 431 ember egyharmadát bocsátják el két lépcsőben – az üzemi tanács döntéséről egy kifüggesztett tájékoztatóból értesültek az érintettek.

Nemcsak az elbocsátás, a munkaidő korlátozása is szerepelhet a megszorító intézkedések között: egy hengerfejeket gyártó győri cégnél például négy naposra csökkentették a munkahetet, abban bízva, hogy ezzel megakadályozzák a jelenleg 750 dolgozót érintő esetleges létszámleépítést.

A Pénzügyminisztérium honlapján közzétett előrejelzés szerint a beruházások 2009-ben mérséklődnek a „kedvezőtlen gazdasági környezet és a beszűkülő finanszírozási lehetőségek miatt”. A tárca azzal számol, hogy jövőre 0,6 százalékkal csökken a foglalkoztatottság, a visszaesést pedig főként a kereskedelmi, pénzügyi szolgáltatói, vendéglátó-, valamint a feldolgozóiparban várják. Szűcs Erika munkaügyi miniszter egy korábbi nyilatkozatában kifejtette, hogy 40-50 ezer munkavállaló veszítheti el állását a válság miatt.

Úgy tűnik azonban, hogy pánikra a kedvezőtlen adatok ellenére egyelőre nincs ok, az euróövezetben szeptemberben átlagosan 7,5 százalék volt a munkanélküliek aránya, ugyanannyi, mint egy hónappal korábban. Októberben a bejelentett álláshelyek száma Magyarországon szeptemberhez képest 4 százalékkal csökkent – 38 ezer új állást kínáltak a munkáltatók –, ugyanakkor a nyilvántartott álláskeresők száma október végén 424 600 fő volt, mindössze ezerrel több, mint szeptemberben. A pályakezdők száma októberben 6,4 százalékkal csökkent.

„Eddig ebben az évben 228 cég jelezte, hogy létszámleépítést tervez, ami körülbelül fele az egy évvel korábbinak. Az elbocsátásokban érintettek létszáma (14622 fő) pedig 40 százalékkal kevesebb a tavalyinál. A tömeges létszámleépítési bejelentésekre vonatkozó adatokban egyelőre nem érzékelhető a válság közvetlen hatása” – közölte a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) a hvg.hu-val.

Válságkezelés: tervek és irányok

Simon Gábor, az SZMM államtitkára korábban azt nyilatkozta, hogy első lépésben 60 milliárd forintot különített el a tárca olyan alapok létrehozására, amelyek a munkahelyek megtartását és a munkaerőpiacon jelentkező problémák megoldását segítik. Ezekből a tervek szerint azok a cégek részesülhetnek majd, amelyeknél a foglalkoztatás állami segítséggel fenntartható. Vagyis működőképesek, előreláthatóan nem kell beszüntetni termelésüket.

„Az első és legfontosabb rövid távú cél, hogy a lehető legtöbb válallkozás élje túl a válságot és tartsa meg alkalmazottait” – vezeti be a válságkezelésre irányuló intézkedéseket az SZMM, hangsúlyozva, hogy elsődleges cél most a foglalkoztatási válság megelőzése. Ezt segíti elő egy olyan információrendszer, amely naprakészen tartalmazza a létszámleépítésre készülő gazdálkodó szervezetek jelzéseit. Külön kimutatás készül azokról, akik nem csoportos létszámleépítés miatt vesztették el munkájukat, így egyértelmű, hogy valaki a recesszió hatására lett munkanélküli, vagy egy ideje már nincs állása.

A minisztérium válságkezelő politikáját képezik a TÁMOP (Társadalmi Megújulás Operatív Program) keretében nyújtott, a munkahelymegtartást segítő támogatások és a csoportos létszámleépítés kezelésére szánt csoportos bértámogatás. Ennek értelmében azok a cégek, amelyek vállalják csoportos létszámleépítés során elbocsátott dolgozók felvételét, a foglalkoztatáshoz fél éves időtartamig bértámogatást kaphatnak. További válságkezelő lépés az aktív munkaerőpiaci programok – az ÚMFT (Új Magyarország Fejlesztési Terv) foglalkoztatási intézkedéseinek – dinamizálása, illetve egy munkahelybővítő program kidolgozása a kkv szektor cégei számára. Regisztrált álláskeresők és az inaktivitásból a munakerőpiacra visszatérő munkaválallók foglalkoztatása esetén a tervezett konstrukció egy év járulékmentességet garantál egy év továbbfoglalkoztatási kötelezettség mellett a létszámukat növelő cégek számára – közölte az SZMM. A részmunkaidős foglalkoztatás megvalósítása – keresetkompenzációval – is terítéken van, valamint az állami támogatásokra vonatkozó szabályok módosítása, az állami forrásokhoz jutás megkönnyítése.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) becslései szerint 20 millió ember veszítheti el állását világszerte a globális pénzügyi válság miatt.

Forrás: hvg.hu

---