Veszélyhelyzet – csökken a beruházások társasági adózási korlátja Koronavírus

Fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó adóalap-kedvezmény változás: 10 milliárd forintig az adóévi adózás előtti nyereség teljes összege csökkentheti az adózás előtti eredményt. Szociális szövetkezet is értékesíthet helyi termelői piacon, könnyítések a központi költségvetés terhére nyújtott támogatásokhoz.

Enyhítik a beruházások társasági adózási korlátját

Enyhítéseket vezet be a 171/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet a beruházások társasági adózási korlátja tekintetében. A társasági adóról szóló törvény szerint az adózás előtti eredményt csökkenti: az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka és legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint (fejlesztési tartalék). A rendelet a veszélyhelyzetre tekintettel eltörli az 50%-os korlátot és ezért az adózás előtti eredményt csökkenti a társasági adó alanya által az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege és legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint.

Ezt első alkalommal a 2020. május 1-jét magában foglaló adóévre kell alkalmazni, a 2019-ben kezdődő adóévre az adózó választása szerint alkalmazható. Utóbbi esetben, ha az adózó a 2019-ben kezdődő adóévre 2020. május 1-jéig már nyújtott be társasági adóbevallást, és a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozóan elfogadott számviteli beszámolóval rendelkezik, akkor az éves társasági adóbevallást 2020. szeptember 30-ig önellenőrzi, és ezzel egyidejűleg a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozó, elfogadott számviteli beszámolója tekintetében a számviteli ellenőrzés szabályai szerint lekötött tartalékot képez.

Ha az adózó a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozóan 2020. május 1-jéig társasági adóbevallást nem nyújtott be, de a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozóan elfogadott számviteli beszámolóval rendelkezik, akkor a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozó, elfogadott számviteli beszámolója tekintetében a számviteli ellenőrzés szabályai szerint lekötött tartalékot képez.

Szociális szövetkezet is értékesíthet helyi termelői piacon

A kereskedelmi törvény helyi termelői piacon az olyan piacot kell érti, ahol a kistermelő a piac fekvése szerinti megyében, vagy a piac 40 km-es körzetében, vagy Budapesten fekvő piac esetében az ország területén bárhol működő gazdaságából származó mezőgazdasági-, illetve élelmiszeripari termékét értékesíti. A 172/2020. (IV. 30.) Korm. rendelettel veszélyhelyzet idejére, május 1-jétől bevezetett szabályozás szerint helyi termelői piacon a piac fekvése szerinti megyében vagy a piac 40 km-es körzetében vagy Budapesten fekvő helyi termelői piacon az ország területén bárhol működő szociális szövetkezet is értékesítheti termékeit.

Könnyítések a központi költségvetés terhére nyújtott támogatásokhoz

Speciális szabályokat vezet be a 173/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet a központi költségvetés terhére nyújtott, a veszélyhelyzet elhárítása és következményeinek enyhítése érdekében nélkülözhetetlenül szükséges és egyéb támogatásokra vonatkozóan.

A veszélyhelyzet elhárítása és következményeinek enyhítése érdekében létrehozott támogatási jogviszonynak e tekintetben az a jogviszony minősül, amelyet megalapozó támogatási döntést a támogató a fejezetet irányító szerv vezetője jóváhagyása alapján hozza meg.

E jogviszonynál nem írható elő a támogatási igény benyújtásának feltételéül, hogy a támogatási igény benyújtójának ne legyen köztartozása. Nem alkalmazható az államháztartási törvény azon szabálya sem, hogy vissza kell tartani, és az állami adóhatóság megfelelő bevételi számláján jóváírni az államháztartáson kívüli természetes személynek és jogi személynek folyósításra kerülő költségvetési támogatásból a kedvezményezettet terhelő köztartozás összegét.

A benyújtott pályázatnak nem kell tartalmaznia

– a megvalósítás és a finanszírozás tervezett időbeni ütemezését,

– a rendelkezésre álló saját és egyéb forrás összegét,

– a pályázati díj megfizetéséről szóló igazoló szelvény vagy számlakivonat másolatát,

– a pályázati kiírásban előírt egyéb adatokat.

Változik a támogatási szerződésben kikötendő megfelelő biztosíték kikötésének szabályai, melyet a visszafizetési kötelezettséggel nyújtott költségvetési támogatás visszafizetésének biztosítása, valamint a költségvetési támogatás visszavonása, a támogatási szerződés felmondása vagy az attól történő elállás esetén visszafizetendő költségvetési támogatás visszakövetelése céljából ír elő a támogató. A veszélyhelyzet időtartama alatt a támogató által kikötött biztosíték rendelkezésre állását legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül kell biztosítani azzal, hogy ha azt nem az államháztartási jogszabályoknak és a támogató által előírtaknak megfelelően biztosítja a kedvezményezett, a támogató a támogatást jogosult azonnali hatállyal visszavonni. Ha a támogatási igény szerinti támogatási cél megvalósítása a veszélyhelyzet fennállása miatt előre láthatólag tartós akadályba ütközik, a támogató a támogatási jogviszony létrejöttét megelőzően jogosult a pályázati kiírás, illetve a támogatási döntés visszavonására.

További szabályok, hogy a támogatási igénynek csak a támogatásból megvalósítani

tervezett tevékenységet (támogatási cél) és a részletes költségtervet kell tartalmaznia, a támogatási kérelem alapján biztosított költségvetési támogatásra nem kell alkalmazni az elbírálás során tett észrevételek, a pályázatok értékelése, és a véleményezésre jogosultak javaslatainak dokumentálására vonatkozó előírásokat.

Az aláíráskép igazolására a kedvezményezett nevében aláírásra jogosult személy vagy személyek ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett vagy közjegyző által hitelesített aláírás mintája vagy az aláírás minta közjegyző által hitesített másolata mellett benyújtható e dokumentumok kedvezményezett által, a benyújtását megelőző 30 napnál nem régebben hitelesített másolata, valamint nyilatkozata arról, hogy az abban foglaltakban változás nem történt, illetve az érvényes személyi igazolvány, útlevél vagy jogosítvány kedvezményezett képviselője által, a benyújtását megelőző 30 napnál nem régebben hitelesített másolata.

A létesítő okiratának vagy jogszabályban meghatározott nyilvántartásba vételét igazoló okiratának eredeti példánya mellett szintén elfogadható a támogatáshoz e dokumentumok kedvezményezett által, a benyújtását megelőző 30 napnál nem régebben hitelesített másolata.

A támogatási szerződés megkötéséhez a kedvezményezett írásbeli nyilatkozata, az aláíráskép igazolása, a létesítő okirat vagy a nyilvántartásba vételét igazoló okirat eredeti példánya vagy hiteles másolata az eredeti tartalom változatlan visszaidézésére alkalmas formában, elektronikusan is benyújthatók.

Ha a támogatott tevékenység hatósági engedélyhez kötött, a hatósági engedély meglétét a támogató a támogatott tevékenység megvalósítására vonatkozó beszámoló keretében ellenőrzi, annak korábbi benyújtása vagy meglétéről való nyilatkozat nem szükséges.

A kedvezményezett indokolt kérelme alapján a támogatási szerződésben rögzített támogatási cél módosíthatóvá válik, ha az eredeti támogatási cél szerinti felhasználás a veszélyhelyzet miatt előre láthatólag tartós akadályba ütközik, és az nem jár a támogatási összeg növekedésével.

A veszélyhelyzet miatt meghiúsult támogatott tevékenységből származó jogosulatlanul igénybe vett és visszafizetett költségvetési támogatás összegét ügyleti és késedelmi kamat nem terheli. Fontos szabály, hogy nem számít jogosulatlan igénybevételnek az az eset, amelynél a kedvezményezett az eredeti támogatási cél megvalósítását megkezdte, de a veszélyhelyzetre tekintettel a támogatási szerződés szerint a támogatási cél nem megvalósítható.

A veszélyhelyzet megszűnéséig a fizetési számlák terhére a Kincstár által vezetett fizetési számlákon kívüli fizetési számlákra irányuló tervezett nagyösszegű (1000 millió forintot elérő) átutalásokra vonatkozó bejelentési kötelezettséget nem kell teljesíteni.

A szabályokat a határon túli kedvezményezettnek nyújtott támogatásra is alkalmazni kell, ha a veszélyhelyzet alapjául szolgáló járványügyi helyzet a határon túli kedvezményezett honossága szerinti államot is érinti.

Legyen mindig naprakész! Keresse a veszélyhelyzettel és a koronavírussal kapcsolatos legfrissebb joganyagokat a net.jogtar.hu oldalon és az uj.jogtar.hu oldalon. Minden,  a veszélyhelyzetben érvényesülő jogalkotással és jogalkalmazással kapcsolatos információt egy helyen megtalál a jogaszvilag.hu Koronavírus-info rovatában.


Kapcsolódó cikkek:


Áfacsaló bandára csapott le a NAV
2020. május 22.

A bűnbanda irányítója magyar, osztrák és német társaságokból hozott létre egy olyan cégláncolatot, amit a Közösségből beszerzett áruk, jellemzően műszaki cikkek utaztatására használtak.

Home office az adószakértő szemével
2020. május 22.

A koronavírus-járvány miatt azok a vállalkozások is igyekeznek távmunkában foglalkoztatni a munkavállalóikat, amelyek ezt korábban elképzelhetetlennek tartották. Számukra a home office jogi kereteinek kidolgozása is kihívást jelent. Az alábbiakban a kérdés számviteli, adózási kérdéseit vesszük górcső alá.

Szja bevallás: mélylinkkel segít a NAV
2020. május 21.

Újabb információkkal egészült ki a NAV honlapján olvasható rendkívüli tájékoztatás az szja-bevallás és az 1+1%-os rendelkezés határidejének csütörtök éjfélig történő meghosszabbításáról.