Vészforgatókönyv az áfacsökkentésre


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egyelőre vészforgatókönyvként szerepel a kormányzati tervekben az élelmiszerek általános forgalmi adójának csökkentése – közölték lapunkkal az agrártárca illetékesei.

A Pénzügyminisztérium pedig arról tájékoztatta a Világgazdaságot, még nincsenek pontos számítások arról, mekkora bevételkieséssel járna Gráf József agrárminiszter áfacsökkentési javaslata. Gráf bejelentése szerint a kormány lejjebb szállítaná egyes alapanyagok forgalmi adóját, ha az élelmiszerek – az általános világpiaci és hazai alapanyagár-emelkedés nyomán – 15-20 százaléknál nagyobb mértékben drágulnának. Az ugyanakkor tény, hogy a PM egyeztetéseket folytat az agrártárcával az ügyben, ez pedig arra utal: a kormány komolyan számol a gyors élelmiszerár-növekedés lehetőségével. Veres János pénzügyminiszter egy korábbi sajtónyilatkozata szerint csupán a szeptemberi adatok adhatnak majd okot az éves inflációs prognózis (hét százalék) felülírására.

Az érintett iparágak ugyanakkor ma még tárgyalnak kereskedelmi partnereikkel, így az áremelések csak a következő hetekben-hónapokban várhatók. Kormányzati szakértők úgy ítélik meg, hogy a kereskedelmi láncok ellenállása jelentősen ˝tompítja˝ majd az élelmiszeripar árnövelési kezdeményezéseit.

Egyelőre nem tudni pontosan, mely alapanyagok kerülnének fel a kedvezményezett termékek listájára. Leginkább egyes meghatározó agrártermékek (tőkehúsok, liszt) áfájának csökkentése jöhetne szóba, mivel e lépés más áruféleségek (húskészítmények, kenyér- és péksütemények) árát is befolyásolhatná. Ami a tőkehúst illeti: a kereskedelmi vállalatok állítják, egyes húsipari cégek a kilónkénti átlag 200 forintos drágulását kívánták elérni. Ez is mutatja, hogy nem csak a növényi termékeknél jelentkezik a drágulás – a takarmányárak robbanásával akár 30 százaléknyit is emelkedhetnek a húsárak Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke szerint. Ennek tompítására állapodtak meg az állattenyésztők a kormánnyal az 50 százalékos kamattámogatás mellett felvehető takarmányvásárlási hitelről.

A statisztikák szerint egyébként májusban az élelmiszerek fogyasztói árai 10,5 százalékkal nőttek az előző év hasonló időszakához képest, miközben az élelmiszeripar átadási árai csak 7,5 százalékkal emelkedtek – hívta fel a figyelmet Folláth Györgyné, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (Éfosz) főtitkára. Ebből az következik, hogy a kereskedők nagyobb mértékben drágították a termékeket, mint amekkora áremelést az ipari árak változása indokolt volna. Ágazati szakértők erre is hivatkozva úgy ítélik meg, a kereskedők a mai rendkívüli piaci helyzetben haszonrésük csökkentésével is fékezhetnék az általánossá váló élelmiszer-drágulást.

Ugyanakkor az Éfosz szerint is kérdéses, hogy a feldolgozók mekkora áremelést tudnak elfogadtatni a partnereikkel. Folláth Györgyné hozzátette: az iparágak árérvényesítő képessége jelentősen eltér egymástól. Főként azok a vállalkozások (például sütőipari cégek) vannak nehéz helyzetben, amelyeknek a termékeit az élelmiszerláncok maguk is elő tudják állítani. Ettől függetlenül élelmiszer-ipari szakértők is túlzónak tartják azokat az ágazati nyilatkozatokat, amelyek szerint számos áruféleségnél 40 százalék körüli áremelésre lenne szükség az alapanyagok drágulása miatt.

Forrás: Világgazdaság



Kapcsolódó cikkek

2022. július 1.

800 éves az Aranybulla – Püspökök, várispánok (7. rész)

II. András király nem egységes szabályozásként adta ki az Aranybullát, az gyakran csak kiegészítette egyéb intézkedéseit, döntéseit. Ez azt is jelenti, hogy nem kis jelentősége van annak is, hogy mit nem tartalmazott a kiváltságlevél. Ez nem kis mértékben jelenti a végrehajtott adóreformot is. Az adóintézkedések egy része csak utalásszerűen tartalmaz hátrányos intézkedéseket az egyház és a várispánok kárára.

2022. június 30.

Nem titkolózhatnak sokáig a multik az adóparadicsomokról

Az EU végül kihirdette azon irányelvet, amely alapján a 750 millió eurónál nagyobb éves árbevétellel rendelkező multinacionális cégcsoportok számára adatszolgáltatást írnak elő – derül ki a Niveus közleményéből.