Vészforgatókönyv az áfacsökkentésre


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egyelőre vészforgatókönyvként szerepel a kormányzati tervekben az élelmiszerek általános forgalmi adójának csökkentése – közölték lapunkkal az agrártárca illetékesei.

A Pénzügyminisztérium pedig arról tájékoztatta a Világgazdaságot, még nincsenek pontos számítások arról, mekkora bevételkieséssel járna Gráf József agrárminiszter áfacsökkentési javaslata. Gráf bejelentése szerint a kormány lejjebb szállítaná egyes alapanyagok forgalmi adóját, ha az élelmiszerek – az általános világpiaci és hazai alapanyagár-emelkedés nyomán – 15-20 százaléknál nagyobb mértékben drágulnának. Az ugyanakkor tény, hogy a PM egyeztetéseket folytat az agrártárcával az ügyben, ez pedig arra utal: a kormány komolyan számol a gyors élelmiszerár-növekedés lehetőségével. Veres János pénzügyminiszter egy korábbi sajtónyilatkozata szerint csupán a szeptemberi adatok adhatnak majd okot az éves inflációs prognózis (hét százalék) felülírására.

Az érintett iparágak ugyanakkor ma még tárgyalnak kereskedelmi partnereikkel, így az áremelések csak a következő hetekben-hónapokban várhatók. Kormányzati szakértők úgy ítélik meg, hogy a kereskedelmi láncok ellenállása jelentősen ˝tompítja˝ majd az élelmiszeripar árnövelési kezdeményezéseit.

Egyelőre nem tudni pontosan, mely alapanyagok kerülnének fel a kedvezményezett termékek listájára. Leginkább egyes meghatározó agrártermékek (tőkehúsok, liszt) áfájának csökkentése jöhetne szóba, mivel e lépés más áruféleségek (húskészítmények, kenyér- és péksütemények) árát is befolyásolhatná. Ami a tőkehúst illeti: a kereskedelmi vállalatok állítják, egyes húsipari cégek a kilónkénti átlag 200 forintos drágulását kívánták elérni. Ez is mutatja, hogy nem csak a növényi termékeknél jelentkezik a drágulás – a takarmányárak robbanásával akár 30 százaléknyit is emelkedhetnek a húsárak Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke szerint. Ennek tompítására állapodtak meg az állattenyésztők a kormánnyal az 50 százalékos kamattámogatás mellett felvehető takarmányvásárlási hitelről.

A statisztikák szerint egyébként májusban az élelmiszerek fogyasztói árai 10,5 százalékkal nőttek az előző év hasonló időszakához képest, miközben az élelmiszeripar átadási árai csak 7,5 százalékkal emelkedtek – hívta fel a figyelmet Folláth Györgyné, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (Éfosz) főtitkára. Ebből az következik, hogy a kereskedők nagyobb mértékben drágították a termékeket, mint amekkora áremelést az ipari árak változása indokolt volna. Ágazati szakértők erre is hivatkozva úgy ítélik meg, a kereskedők a mai rendkívüli piaci helyzetben haszonrésük csökkentésével is fékezhetnék az általánossá váló élelmiszer-drágulást.

Ugyanakkor az Éfosz szerint is kérdéses, hogy a feldolgozók mekkora áremelést tudnak elfogadtatni a partnereikkel. Folláth Györgyné hozzátette: az iparágak árérvényesítő képessége jelentősen eltér egymástól. Főként azok a vállalkozások (például sütőipari cégek) vannak nehéz helyzetben, amelyeknek a termékeit az élelmiszerláncok maguk is elő tudják állítani. Ettől függetlenül élelmiszer-ipari szakértők is túlzónak tartják azokat az ágazati nyilatkozatokat, amelyek szerint számos áruféleségnél 40 százalék körüli áremelésre lenne szükség az alapanyagok drágulása miatt.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2023. február 3.

IFRS és a nyereségadók

A pénzügyi kimutatásait az IFRS előírásai alapján összeállító társaságoknak az IAS 12 standard előírásait kell alkalmazni valamennyi nyereség jellegű adó esetében. Az adóhatásokkal szembeni tárgyidőszaki és jövőbeni elszámolásra az IFRS a magyar szabályoktól eltérő, speciális szabályokat alkalmaz függetlenül attól, hogy külföldi, vagy belföldi adókról van szó! Az RSM Hungary szakértőjének cikke.