Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Földadóval korlátozná a spekulációs földszerzést a szaktárca. Az elképzelést a Nemzetgazdasági Minisztérium és a MOSZ is ellenzi.
Adózási elemekkel is gátat kellene szabni a spekulációs földszerzésnek – javasolta a kormány által még nem tárgyalt, új földtörvényről szóló előterjesztésében a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM). A tárca progresszív földadó, vagy a földdel kapcsolatos tőkejövedelmek után kivetendő új közteher bevezetését is elképzelhetőnek tartaná a cél elérése érdekében.
A vidékfejlesztési tárca ötletét a Nemzetgazdasági Minisztérium határozottan elutasította: mint azt a Világgazdaságnak elmondták, nem támogatják sem vagyonadó, sem ingatlanadó bevezetését. „A VM előterjesztése egy koncepció, vitaanyag, amely nem tükrözi a kormány álláspontját. Az elképzelést meg kell vizsgálni. Kérdéses, hogy adóeszközökkel van-e mód egyes birtokpolitikai elképzelések érvényre juttatására” – olvasható a lapnak küldött közleményükben.
A földadó ötletét nem tartja jónak a Mezőgazdasági Szövetkezetek és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) sem: az a mostani 30-ról 40 százalékosra növelné a feketegazdaság részarányát a szektoron belül, ami akár 1 százalékpontos GDP-csökkenést is jelenthetne – nyilatkozta a Népszabadságnak Horváth Gábor, a szövetség főtitkára.
A szövetkezetek a földtörvény-tervezet egészét elutasítják, mert az értékelésük szerint a családi gazdálkodóknak kedvez. Horváth Gábor a Népszabadságnak úgy vélte, hogy annak elfogadása hasonló csapást jelentene a szektornak, mint a kilencvenes évek elején a vagyonnevesítés, a kárpótlás és a szövetkezetek szétverése. Akkor 40 százalékkal esett vissza az élelmiszer-termelés, most 10-20 százalékos lenne a zsugorodás mértéke.
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
