Visszaélnek a betegségbiztosítással

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Terjednek a biztosítási piacon olyan konstrukciók, amelyek az adómentes díjú betegségbiztosítás intézményét nagy értékű egészségügyi szűrővizsgálatokra próbálják kiterjeszteni az adókedvezmény igénybevétele érdekében. A NAV részletesen kifejti, mikor lehet szó jogszerűtlen adóelőnyről ilyen esetekben.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény január 1-jétől hatályos rendelkezése értelmében adómentes – a díjfizetés időpontjában – a kifizető által magánszemély javára kötött, visszavásárlási értékkel nem rendelkező betegségbiztosítás díja, vagyis adómentes a biztosítás díj abban az esetben is, ha a biztosítást a munkáltató köti és fizeti a dolgozója javára – olvasható a NAV honlapján megjelent közleményben.

Terjednek a biztosítási piacon olyan konstrukciók, amelyek az adómentes díjú betegségbiztosítás intézményét egyes nagy értékű egészségügyi szűrővizsgálatok (ún. menedzserszűrések) finanszírozására kívánják felhasználni. Az előbbi szűrővizsgálatok a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján egyébként adóköteles juttatásnak minősülnek, munkavállaló esetében bérjövedelemként vagy egyes meghatározott juttatásként viselnek közterheket. Az új, visszaélésszerű biztosítási konstrukció lényege az, hogy a biztosító minimális kockázatot vállal, ugyanakkor a konstrukció keretében lehetővé teszi a teljes körű szűrővizsgálatot. Így a szerződő, azaz a kifizető a szűrővizsgálat árát biztosítási díjként fizeti meg, amely a hatályos szabályok szerint adómentes. Az ilyen konstrukció célja egyértelműen a jogszerűtlen adóelőny elérése – áll az adóhatóság közleményében.

Ha egy adott betegségbiztosítási szerződésben nincs, vagy alig van valódi kockázatot jelentő biztosítási esemény, és a biztosítási díj – eltekintve a közreműködők adminisztrációs költségétől és hasznától – valójában csak a jelentős értékű szűrővizsgálat ellenértékét ellentételezi, akkor az színlelt biztosítási jogviszony létrehozására irányul.

Ha a kifizető mégis ilyen szerződés alapján viseli a biztosítás díját, a biztosítási díj nem tekinthető adómentesnek, a díj adókötelezettségét a kifizető és a magánszemély között fennálló jogviszony és a szerzés körülményei alapján kell megállapítani, tehát munkaviszony esetén a díj munkaviszonyból származó jövedelemnek minősülhet, illetve egyes meghatározott juttatásként válhat adókötelessé.

A témáról még itt olvashat:

Béren kívüli juttatások 2012-ben – az Adó lap cikke

---