Visszahozták az elvárt adót


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országgyűlés elfogadta az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelyben a Ház döntött az elvárt adó újbóli bevezetéséről, figyelembe véve az Alkotmánybíróság kifogásait.

A Ház 188 igen szavazattal, 142 nem ellenében, tartózkodás nélkül fogadta el a módosítást, amely szerint az adóhivatal felhatalmazást kap arra, hogy az eddiginél szélesebb körű ellenőrzési módszereket alkalmazva vizsgálja azokat, akik nem vállalják, hogy legalább a jövedelemminimum után megfizessék az adót.

A törvénymódosítás célja, hogy a kormány tovább szűkítse a közteherviselést elkerülő lehetőségeket. Ezt oly módon kívánja elérni, hogy – a most elfogadott törvény alapján – az adóhivatal felhatalmazást kap arra, hogy új ellenőrzési módszereket alkalmazva vizsgálja azokat, akik nem vállalják, hogy legalább a jövedelem-minimum után megfizetik az adót.

Az Alkotmánybíróság február 27-én megsemmisítette az elvárt jövedelem után fizetendő adóról szóló korábbi törvényi szabályozást azzal az indokkal, hogy ez az adóalanyok tényleges jövedelmi-vagyoni viszonyaitól függetlenül írt elő meg nem szerzett jövedelem után adófizetési kötelezettséget. A testület szerint az elvárt jövedelmet adóztató adó olyan megdönthetetlen törvényi vélelem, amellyel szemben a törvényalkotó nem tette lehetővé az ellenbizonyítást.

A most elfogadott törvény szerint az adózó, ha adózás előtti eredmény nem éri le a jövedelemminimumot, választhat, hogy ezt tekinti adóalapnak, vagy kitölti a bevallás-kiegészítő nyomtatványt. A jövedelemminimum a törvényben felsorolt tételekkel csökkentett bevétel 2 százaléka.

Valamennyi visszajöhet

A korábbi törvény megsemmisítése 60 milliárdos bevételkiesést jelent az idei költségvetésnek. A most elfogadott törvény eredményeként 10-15 milliárd forintos bevételt vár a pénzügyi tárca.

A törvény meghatározza, hogy az egyes adózói csoportoknál mennyi a nyereségminimum. Ha ezt a vállalkozás nem éri el, akkor a saját döntésétől függ, hogy kitölti-e a bevallás-kiegészítő nyomtatványt, vagy megfizeti az adót a minimum-nyereség után. A törvény július 1-jével lép hatályba.

Forrás: FigyelőNet


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.