Viszajön a kötelelző kamarai tagság?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kötelező kamarai tagság jó megoldás lenne a gazdaság szervezésének erősítésére, a bürokrácia csökkentésére – mondta Parragh László, az MKIK elnöke.

A kamara elképzelése szerint a tagdíj az államtól átvett és finanszírozott feladatoktól függhetne. Ha bővülne a feladatkör, és ehhez a jelenlegi állami finanszírozást is átadná az állam a kamaráknak, akkor jelképes tagdíjat lehetne megállapítani. Ha azonban az átadott feladat állami finanszírozása megszűnne, illetve új feladatot adna át a kormány forrás nélkül, akkor a kamarai tagság díja magasabb lenne.
A kötelező kamarai tagsággal meg lehetne oldani azt is, hogy valamennyi vállalatcsoport a tényleges gazdasági befolyásának megfelelően vegyen részt a kamara döntéseiben – mondta Parragh László.

Az Új Széchenyi Terv vitairata szerint meg kell újítani a kamarai rendszert, ami a gazdasági önszabályozás és a patrióta gazdaságpolitika fontos eszköze Európában. Olyan rendszert kell kialakítani, ahol a vállalkozások támogatják a kötelező kamarai tagság visszaállítását.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint a magyar gazdaság problémája a rendszerváltás óta, hogy nincs olyan erős gazdasági önkormányzata, mint amelyek a kontinentális Európa országaiban működnek.

A kötelező kamarai tagságú intézmény a fejlett Európa fontos gazdaságszervező eszköze, Ausztriában, Németországban, Franciaországban kötelező a tagság, ezekben az országokban minden egyes vállalkozóra „”rálát”” a gazdasági kamara, amely jó néhány közfeladatot hatékonyabban tud ellátni az államnál, például a szakképzést, a kereskedelemfejlesztést.

Az MKIK elnök hangsúlyozta, hogy a kötelező kamarai tagság megvalósítása politikai döntésen múlik. Azok a szakmák, amelyek számára már elviselhetetlen a területükön lévő rendetlenség, határozottan felszólalnak egyfajta szervezettség érdekében – tette hozzá Parragh, aki szerint ha a jogalkotás a parlamenti döntéshozatalon átmegy, akkor már akár 2011. január elsejétől be lehetne vezeti Magyarországon is a kötelező kamarai tagságot.

Az MKIK elnöke emlékeztetett arra, hogy Magyarországon vannak olyan gazdasági erők, amelyeknél kötelező cégregisztráció a tevékenység végzéséhez, ezt tartalmában már lehet kötelező kamarai tagságként is felfogni.

Forrás: Napi Gazadaság Online


Kapcsolódó cikkek

2024. július 1.

Enyhe zsugorodás júniusban: 50 pont alá esett a júniusi BMI

A beszerzésimenedzser-index (BMI) szezonálisan kiigazított júniusi értéke: 49,4. Júniusban a válaszadók az előző hónaphoz képest mérsékelt visszaesésről számoltak be. Az elmúlt időszak mérsékelt bővülését követően ebben a hónapban fordulat következett be a feldolgozóiparban, a BMI index 50,0 pont alatt áll – közölte hétfőn a Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT).

2024. július 1.

Árfolyam az áfában (XXIV. rész)

A cikksorozat záró része az IOSS rendszer árfolyamkérdéseivel kapcsolatos példákat mutat be, valamint kitér arra, hogy milyen árfolyamra vonatkozó előírások irányadóak, ha az ügyletről nem számla, hanem nyugta készül.

2024. június 28.

Távirányítóval manipulálták a tachográfot

A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.