Viszi az autót az APEH
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az APEH behajtási tevékenységének legeredményesebb ágazata a végrehajtás, tavaly csaknem 220 milliárd forint adó- és járulékhátralékot szedtek be így.
Az adóhatóságnál végrehajtással 1500 fő foglalkozik, az állomány fele előkészítő tevékenységet és vagyonfeltárást végez a gépjármű-, ingatlan- és egyéb nyilvántartások alapján, a másik fele pedig végrehajtó.
Az adóhatóság először általában inkasszóval próbálkozik; ez a behajtás legegyszerűbb és leggyorsabb módja, mivel elektronikus úton megoldható. Magánszemélyek esetében azonnali beszedési megbízást csak akkor tudnak alkalmazni, ha ismerik a bankszámlaszámát, például egy korábbi szja-visszaigénylésnek köszönhetően. Kisebb, pár tízezer forintos tartozások esetében először jellemzően felszólítást küldenek a tartozás megfizetésére, ez a jó szándékú, de feledékeny adózóknál az esetek többségében beválik.
Bagatell összegnél a helyszíni kiszállás költsége magasabb lehet, mint a tartozás, de végső esetben sor kerül arra is, hogy a kizárólag párban járó végrehajtók kimennek a helyszínre. Ha inkasszóra nincs mód, az ingatlan-, ingó-, illetve a gépjármű-végrehajtás következik. Utóbbit külön kategóriaként kezeljük, az autó lefoglalása ugyanis hatásos eszköz, érzékenyen érinti az adóst – mondta lapunknak Várszeghi György, az APEH főosztályvezetője. Az adóhatóság egyébként nemcsak ingót vagy ingatlant foglalhat le, hanem követeléseket is. Ilyenkor az érintettnek tartozó harmadik személynek küldenek egy felszólító levelet, amelyben felkérik a tartozás elismerésére, és arra, hogy esedékességkor az APEH-nak teljesítsen. Az adóhatóság üzletrészt is lefoglalhat, amelyet árverés során értékesít. A működő cégek esetében a tulajdonostársak általában nem hagyják, hogy idegen szerezzen jogot a társaságukban és élnek elővásárlási jogukkal.
Az adóhatóság által lefoglalt ingatlanok, ingóságok becsértéke tavaly 45,6 milliárd forintra rúgott, azonban csak 8 milliárd forintnyi vagyontárgyat árvereztek el, az érintettek többsége ugyanis az árverés kitűzéséig rendezi a tartozását vagy fizetési könnyítést kér. Az árverésre ítélt tárgyak rendszerint jóval a becsérték alatt kelnek el, már ha egyáltalán elkelnek. Az aukción ingó esetében a kikiáltási ár negyedéig, ingatlannál a feléig mehet le az ár, ezért nem jelent túlfoglalást, ha a tartozás összegénél nagyobb becsértékben foglalnak le vagyontárgyakat a végrehajtók. Ha az ingóságot két árverés után sem tudják értékesíteni, akkor feloldják a lefoglalás alól és visszaadják az adósnak. Az ingatlanokra korlátlan számban írhatnak ki árverést, de a másodikat követően legalább féléves szünetet kell tartani. Persze ha a tapasztalat azt mutatja, hogy az ingatlanra nincs érdeklődés, nem árverezünk tovább – tette hozzá Várszeghi.
A jogszabályok szerint az adóst nem kell értesíteni arról, hogy végrehajtást kezdeményeztek ellene, de ha az illető nem tűnik kockázatosnak, az APEH kiértesíti, mivel megkönnyíti a munkát, ha jelen van a foglalásnál. A végrehajtók hatósági tanú jelenlétében lakatos segítségével is bejuthatnak az adós ingatlanjába, ám ezzel csak akkor élnek, ha nyilvánvaló, hogy ki akarják játszani őket, például többszöri értesítés esetén sem jelennek meg a helyszínen. A vagyon egy részének eltüntetésére tehát van idő, de emiatt az APEH bírósághoz fordulhat. A foglalás alatt lévő ingó, illetve ingatlan értékesítése bűncselekménynek számít.
Az APEH magánszemélyek esetében élhet a jövedelemletiltással, nemcsak az általa kezelt adók és illetékek, hanem egyéb tartozások, például gépjárműadó tekintetében is. Az idén már több mint hatezer személy esetében kezdeményeztek letiltást mintegy 7 milliárd forint értékben, ám mindössze félmilliárd folyt be. A fizetés (vagy más rendszeres jövedelem) legfeljebb 33 százalékát vonhatja le a munkáltató, de jogtalanul igénybe vett társadalombiztosítási ellátás esetén a letiltás 50 százalékra is rúghat.
Forrás: Napi Gazdaság
