Vizsgálhatja az APEH a vásárlói hűségkártyán összegyűjtött pontokat is


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Konkrét beadványra válaszolva az adatvédelmi biztos jogkörében eljárva Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa közleményében hangsúlyozza, hogy az adóhatóságnak az egyes kereskedelmi láncok hűségkártyáin található adatok általános gyűjtésére nincs joga, konkrét adózó ellenőrzésekor viszont az APEH kérhet ilyen adatokat.

Az ombudsmantól beadványban kérdezték, hogy az APEH gyűjt-e adatokat az egyes kereskedelmi láncok hűségkártyáin lévő adatokról, fogyasztói költésekről, és ha igen, mikor teszi ezt, illetve mi az adatkezelés célja és jogszabályi alapja.

Az ombudsmant az adóhivatal elnöke arról tájékoztatta, hogy az adóhatóság nem jogosult általános jelleggel gyűjteni ilyen adatokat, ezért ilyet nem is tesz. Konkrét adózóhoz kapcsolódó ellenőrzéskor azonban az adóhatóságnak lehetősége van arra, hogy hűségkártyát alkalmazó kereskedelmi lánctól adatszolgáltatást kérjen a fogyasztó költéseiről.

Az adatvédelmi törvény alapján az APEH által gyűjtött adatok akkor minősülnek személyes adatnak, ha megállapítható, hogy az adat mely természetes személyre vonatkozik. Ennek kezeléséhez pedig az érintett hozzájárulása vagy törvény felhatalmazása szükséges – írja az ombudsman. Az adóhatóság konkrét ellenőrzése során az adózó nyilatkozattételi kötelezettsége az adózás rendjéről szóló törvény egyéb adatgyűjtésre, adatkezelésre vonatkozó rendelkezésivel együtt alkalmazva azonban jogszerű. Az adóhatóság konkrét ellenőrzéseinek célja kizárólag az adott adózó adókötelezettsé­geinek ellenőrzése lehet, más adózók adatainak gyűjtése – a későbbi ellenőrzésre történő kiválasztásuk érdekében – jogellenes adatkezelés lenne, hiszen sértené a törvényben előírt célhoz kötöttség elvét.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.