Vonzó ingatlanpiac, alacsony adó – irány Montenegró?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A mintegy egy évvel ezelőtt függetlenné vált Montenegró előtt kecsegetető fejlődési pálya állhat, ami nekünk még inkább vonzó lehet. Vajon megéri céget alapítani a kis balkáni országban? Érdemes oda vinni megtakarításainkat? Erre keressük a választ montenegrói lehetőségeket felkutató cikkünkben.

Gazdasági helyzet

A 2006. májusában megtartott népszavazás értelmében Szerbia és Montenegró külön állammá avanzsált. A Montenegrói (eredeti nyelven Crna Gora) Köztársaság 13 812 négyzetkilométeren terül el, fővárosa Podgorica.

A hivatalos montenegrói fizetőeszköz az euró, amely a német márkát váltotta fel, melyet pedig 2000-ben a dénár helyett vezettek be. Az ország 2005-ös GDP-je 1642 eurót tett ki, az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson pedig 5620 eurót. A 2005-ös évben a Montenegrói Központi Bank adatai szerint az infláció éves szinten 1,8 százalékra csökkent a megelőző évben tapasztalt 4,3 százalékról.

Cégalapítás – kemény dió?

A külföldi üzlet alapítására vonatkozó montenegrói jogszabályok szerint alapvetően három formában lehetséges céget alapítani az országban: korlátolt felelősségű társaságot, részvénytársaságot, valamint közhasznú társaságot.

Korlátolt felelősségű társaságot már akár egy személy alapíthat, ezzel szemben részvénytársasághoz már legalább két alapítóra van szükség. Az üzleti élet fellendítése érdekében a minimum tőkeigényt korlátolt felelősségű társaság esetén 1 euróra csökkentették. A külföldiek cégalapításáról szóló törvény alapján a részvénytársaság esetén ez az összeg 10 000 dollár (1,83 millió Ft).

A cégalapítás menete már messze nem olyan egyszerű, mint amilyenre számítanánk az 1 eurós minimumtőke mellett. Egy korlátolt felelősségű társaság létrehozásával kapcsolatosan több teendőnk is akad.

Először is ki kell választanunk a megfelelő cégnevet, valamint szükségeltetik egy alapítási űrlap is, melyet egy könyvesboltban, vagy pedig a Montenegrói Cégnyilvántartás honlapjáról is le lehet tölteni. Az alapítási iratok ügyvédi ellenjegyzése után jegyeztethetjük be a társaságot Podgoricában.

A bejegyzés után a Statisztikai Igazgatóságnál kell statisztikai számot kérni a vállalkozásnak, illetve a cégbíróságon bejegyzés után kell igényelni bélyegzőt. A bankszámla nyitása szintén kötelező a bejegyzés után.

Mindezek után szükségeltetik a tevékenység végzéséhez szükséges önkormányzati engedély a cég szék-, vagy telephelyének megfelelően, az engedélyért a tevékenység végzéséhez szükséges terület nagyságával arányosan kell fizetni.

Ha ezeket is elvégeztük, akkor még szükséges regisztráltatni a céget a nyugdíjalapba, a foglalkoztatási hivatalba, az egészségügyi alapba, regisztrálni kell a nyereségadóhoz, illetve az áfa megfizetéséhez. Az alkalmazottakat a társadalombiztosításba kell bejelenteni. És végül a kereskedelmi kamarába is be kell jelenteni a céget.

Montenegró nem véletlenül tartozik a kedvelt offshore célpontot, ugyanis a vállalati nyereségadó az egyik legalacsonyabb ebben a balkáni országban, 9 százalék. A személyi jövedelemadó sávosan változó. Az áfa-kulcs egységesen 19 százalék.

Forrás: Pénzcentrum


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.