Záródó korrupciós kiskapuk


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Stratégia. A korrupcióra lehetőséget adó jogszabályi kiskapuk bezárása és egy köztisztviselői etikai kódex megalkotása szerepel a közeljövőben megvalósítandó korrupcióellenes kormányzati feladatok között.

Az igazságügyi és rendészeti tárca tájékoztatása szerint a cselekvési program a tavaszra készülhet el, és szerves része lesz a kormányzat év végéig kidolgozandó korrupcióellenes stratégiájának. Ennek alapjául szolgál az az állásfoglalás, amelyet a korrupciómentes közéletért életre hívott tanácsadó testület hozhat meg a jövő héten.
Magyarország kevésbé korrupt, mint a közép-európai régió volt szocialista országainak többsége, de jobb a helyzetünk például Olaszországénál és Dél-Koreánál is – ez derült ki a Transparency International (TI) megbízásából készült tavalyi felmérésből. Ám ha azt vesszük alapul, hogy míg hazánk korrupcióérzékelési indexe 5,2 – ezzel a 41. helyen állunk a világ 163 államának rangsorában –, addig Finnország, Izland és Új-Zéland 9,6 pontot ért el, akkor már korántsem tekinthetjük rózsásnak a helyzetet. S ami legalább anynyira nyugtalanító, hogy a magyar közvéleményben az az általános nézet, a korrupció rendkívül súlyos problémát jelent, behálózza a társadalmi, gazdasági élet jelentős részét.

A magyar kormány korrupcióellenes teendőit és az egyes
állami szervek ezzel kapcsolatos feladatait először egy 2001-es kormányhatározat foglalta össze. Azóta szigorodtak a Btk.-ban a korrupcióval összefüggő bűncselekmények büntetési tételei. Megszületett többek között az úgynevezett üvegzsebtörvény, amely a közpénzek felhasználásának, a köztulajdon használatának nyilvánosságát, átláthatóságát, hatékony ellenőrzését hivatott biztosítani. Megújult a közbeszerzési törvény.

Tavaly ősz óta pedig él a lobbitörvény is, amely az érdekérvényesítésnek ad szabályozott keretet a tisztességtelen eszközökkel szemben.
Nincsenek általános érvényű receptek a hatékony korrupcióellenes fellépésre. Az unióban a tagállamoknak maguknak kell kialakítani nemzeti stratégiájukat, figyelemmel az idevágó tízpontos uniós ajánlásra.

Németországban például 25 pontban foglalták össze a legfontosabb teendőket. Az uniós ajánlás szerint lényegesek a korrupció megelőzésére és visszaszorítására irányuló törvények, de még inkább az, hogy érvényesüljenek is, ebben pedig jelentős feladat hárul a bűnüldöző hatóságokra. Az ajánlás kitér az átlátható pártfinanszírozás fontosságára. Közismert: az idevágó szabályozás megújítása nálunk jó ideje vajúdik. A formálódó korrupcióellenes cselekvési programban ugyancsak hangsúlyosan szerepel, hogy a politikai pártok finanszírozására és a választási kampányokra vonatkozó korrupcióellenes ajánlásban foglaltakat be kell építeni a hazai szabályozási koncepcióba. Egyebek közt kívánatos a vezetői felelősségre vonatkozó rendelkezéseket is korszerűsíteni és érvényre juttatni a közszolgálatokban, illetve a közpénzek kezelése kapcsán. A kormányzati stratégia fontos része a nyílt, széles körű, átlátható kapcsolattartás a ügyfelekkel, ez az e-kormányzás által érvényesülhet. Ki kell dolgozni ennek etikai normáit is.

Forrás: Világgazdaság



Kapcsolódó cikkek