Zöld lámpát kapott a példátlan adóamnesztia


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az államadósság devizaszerkezetének javítására szolgáló számlanyitási lehetőséget hozott létre az Országgyűlés a legalább ötmillió forintot befektetni szándékozó magánszemélyeknek. A törvény példátlan adóamnesztia lehetőségét teremti meg.


A parlament a Fidesz által javasolt gazdasági tárgyú törvénymódosítások részeként fogadta el pénteken ezt a korábban a gazdasági bizottság által kezdeményezett intézkedést.

Az úgynevezett stabilitási megtakarítási számlanyitás szükségességét a testület azzal indokolta, hogy a központi költségvetés bruttó adósságának több mint 41 százaléka devizaadósság, ami megnehezíti az adósság kezelését, s nehezebben kiszámíthatóvá teszi az alakulását az árfolyamok változásai miatt. A bizottság ezért az új számlanyitás lehetőségének bevezetésével csökkentené a devizaadósság arányát az államadósságon belül.

A javaslat szerint az új számla egy értékpapírszámlából és pénzszámlából áll.

RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények

A pénzszámlán csak a számlatulajdonos által befizetett vagy átutalt pénzt, a befektetési eszközök értékesítéséből származó ellenértéket és az értékpapírszámlán nyilvántartott befektetési eszközök hozamát lehet jóváírni. Ilyen számlát kizárólag magánszemély nyithat, akinek a számlanyitással egyidejűleg legalább ötmillió forintot kell befizetnie. Ugyanarra a megtakarítási számlára csak egy alkalommal lehet befizetést teljesíteni, de ugyanaz az ember több számlát is nyithat.

Az értékpapírszámlán kizárólag a magyar állam, illetve az EGT más tagállamában kibocsátott, forintban jegyzett állampapír tartható nyilván.

A számlán elhelyezett összeg – függetlenül attól, hogy a jövedelem korábbi megszerzéséhez kapcsolódóan az adót megfizették-e – a befizetés időpontjában megszerzett jövedelemnek minősül, s az állampapír hozamával vagy az állampapírral végzett ügylet nyereségével együtt szja fizetési kötelezettség (16 százalék) terheli.

Adófizetési kötelezettség azonban csak akkor keletkezik, ha a számlatulajdonos az összeget a számláról felveszi. A törvény nem tiltja, hogy a befizetett összeget és annak esetleges hozamát részletekben vegyék fel, ilyen esetben mindig külön-külön kell az adóalapot megállapítani.

Ha az összeg felvétele és a befizetés között 3 évnél kevesebb telt el, az adó alapja a kifizetett összeg 200 százaléka; ha legalább 3 év, de kevesebb, mint 4 év telt el, az adó alapja a kifizetett összeg 100 százaléka; legalább 4 év, de kevesebb, mint 5 év esetén az adóalap a kifizetett összeg 50 százaléka, ha pedig legalább 5 év telt el, a kifizetés után nem keletkezik adófizetési kötelezettség azzal, hogy a számlán található értékpapírok kivonásakor kifizetett összegnek minősül a kivont értékpapírok szokásos piaci értéke is.

A törvény szerinti adófizetési kötelezettségen túl más közteher nem terheli a számlára befizetett jövedelmet.

Az elfogadott jogszabály példátlan adóamnesztia lehetőségét teremti meg. Szakértőnk írását erről itt olvashatja.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 12.

Niveus: milliókat nyerhetnek bizonyos cégek még néhány hétig

A 2024-es adótörvény módosítások egy egyszeri amnesztiát biztosítanak a társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését. Így azok is mentesülhetnek a társasági adó (TAO) megfizetése alól, akik korábban nem jelentették be a NAV felé a más társaságokban szerzett tulajdonrészüket és azt most pótolják. Az utólagos bejelentésre május 31-ig van lehetőség-foglalja össze a Niveus Consulting Group.

2024. április 12.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (7. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.