Zöld utat adott az EP a Brexitnek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésén hozzájárult az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kereskedelmi kapcsolatokat és együttműködést meghatározó megállapodáshoz, amely az EP-képviselők szerint csillapítja az EU-ból való brit kilépés (Brexit) negatív következményeit.

A keddi vitát követően szerda reggel kihirdetett eredmény szerint az EP 660 szavazattal, öt ellenszavazat és 32 tartózkodás mellett fogadta el a megállapodást.

Történelmi hibának nevezték

A tárgyaló felek 2020. december 24-én egyeztek meg az Unió és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodásról. A fennakadások elkerülésére az EP elfogadta, hogy a megállapodást január elsejétől április 30-ig ideiglenesen alkalmazzák, azonban a végleges alkalmazáshoz a szerdán megadott parlamenti hozzájárulásra volt szükség.

Az EP a megállapodásról állásfoglalást is elfogadott, amelyben a képviselők üdvözölték az egyezmény létrejöttét, de történelmi hibának nevezték a brit kilépést, arra emlékeztetve, hogy egy unión kívüli ország nem élvezheti az uniós tagság előnyeit. Üdvözölték a kvóták és vámok nélküli szabadkereskedelmi megállapodást, és hozzátették, hogy az egyenlő versenyfeltételeket garantáló szabályok akár jövőbeli megállapodások számára is mintául szolgálhatnak Az EP egyetértett a megállapodás halászattal, fogyasztókkal, légi közlekedéssel, energiával és adatvédelemmel kapcsolatos pontjaival is.

európai parlament

Sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy az Egyesült Királyság a tárgyalások körét nem kívánta kiterjeszteni a kül-, a biztonság- és a fejlesztéspolitikára, és nem vesz részt az Erasmus+ diákcsereprogramban.

Az EU Tanácsának is bólintania kell

Hangsúlyozták, hogy az Ír-sziget békéjének megőrzése az EP egyik fő célkitűzése volt. Ezzel összefüggésben arra szólították fel a brit kormányt, hogy „jóhiszeműen járjon el, haladéktalanul és teljes körűen hajtsa végre az általa aláírt megállapodások feltételeit, azon hiteles és átfogó menetrend alapján, amelyet az Európai Bizottsággal közösen határoztak meg”.

Az Európai Parlament hozzájárulása után ahhoz, hogy a megállapodás május elsejéig véglegesen életbe léphessen, még szükség van az EU Tanácsának – lényegében már csak formalitásnak számító – döntésére.

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az EU-ból, de a kilépés napján kezdődött 11 hónapos átmeneti időszakban jórészt a korábbi szabályrendszer maradt érvényben a kétoldalú kereskedelmi forgalomban. Az átmeneti időszak ugyanakkor idén január 1-jén lejárt, és ezzel egy időben megszűnt Nagy-Britannia tagsága az Európai Unió egységes belső piacán és vámuniójában is. A megállapodás a kvóták és vámok nélküli szabadkereskedelem mellett a halászatra, energiaügyekre, biztonsági kérdésekre és a tisztességes versenyre vonatkozó szabályokat tartalmaz.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.