Egyre nagyobb nehézségekkel és kockázatokkal néz szembe az a vállalkozó, aki offshore műveletekkel próbálja meg az adózás alól kivonni a jövedelmét. Az „offshorozás” buktatóiról beszéltek a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédei egy sajtóbeszélgetésen.
Gondosabban kell ellenőrizni szerződéskötéskor, mit van joga aláírni a cég képviselőjének, nagyobb felelősség hárul az ügyvezetőkre, s több tekintetben egyszerűbbé válik a szabályozás a hazai vállalkozásokba befektetők szempontjából a márciustól életbe lépő új Polgári Törvénykönyvnek (Ptk.) köszönhetően – derült ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda sajtóbeszélgetésén.
Gondosabban kell ellenőrizni szerződéskötéskor, mit van joga aláírni a cég képviselőjének, nagyobb felelősség hárul az ügyvezetőkre, s több tekintetben egyszerűbbé válik a szabályozás a hazai vállalkozásokba befektetők szempontjából a márciustól életbe lépő új Polgári Törvénykönyvnek (Ptk.) köszönhetően – derült ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda sajtóbeszélgetésén.
Az újabb és újabb kettős adóztatási egyezmények, a nemzetközi politikai- szabályozási folyamatok egyre inkább növelik az „offshorozás” kockázatát, azonban az offshore számláknak még távolról sem fellegzett be.
Míg a régió egyes országaiban a válság hatására a jövedelemadókat csökkenték, a fogalmi típusú adókat növelték, más országok éppen ezzel ellentétes stratégiát választottak – derül ki a Mazars legfrissebb, a közép-kelet európai országok adózási jellemzőit bemutató kiadványából. A magyar különadókat több ország másolta le, és a nagyvállalatok adóelkerülésének visszaszorításában jók vagyunk – derült ki a tanácsadó cég sajtóbeszélgetésén.
Olyan jogszabályrész vált hatályossá január elsejétől, amelyet ha szó szerint veszünk, el kellene törölni valamennyi szja-kedvezményt a gyermekkedvezményen kívül. Ha nem vesszük szó szerint, akkor a következő kormány kétharmados többség nélkül is visszaállíthatja az adójóváírást, bár forrást az szja-rendszerén kívül kell rá szereznie.
2007 óta élénkül a magyar migráció, és a válság újabb lendületet adott a növekedésnek, gyorsulva növekszik azok aránya, akik munkát vállalnak külföldön. Az élénkülés a gazdasági mutatók romlásával hozható összefüggésbe – derült ki a Joint Venture Szövetség csütörtöki rendezvényén elhangzott egyik előadásból.
Hét napot a munkáltató a munkavállaló által megjelölt időpontban köteles kiadni, de ez nem abszolút érvényű szabály, ha a munkaadó indokolni tudja a szabadság kiadásának megtagadását – mondta dr. Pál Lajos ügyvéd a Complex Kiadó Rodin Felnőttképzési Üzletágának rendezvényén. Az új Mt. alaposan átírja a munkaidővel kapcsolatos szabályozást, s akár az is előfordulhat, hogy többen dolgozunk karácsony első napjának hajnalán jövőre, mint idén.
Akad néhány olyan adóváltozás jövőre, amely különösen hátrányosan érinti a kiskereskedelmi szektort, bár a mikrocégek egy része összességében akár jól is járhat. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint „lerongyolódhat a kereskedelem” jövőre.
Pártpolitikai oldaltól függetlenül nagy az egyetértés a politikusok között abban, hogy a járulékokat csökkenteni kell. A közgazdászok azonban korántsem látják ezt ennyire egyértelműnek.
A járulékplafon eltörlése és a félszuperbruttó kivezetése ellentétesen hat a magas keresetűek nettó bérére. Az Adó Online számításai szerint több mint egymillió forint havi bruttó bérnél csökken majd a nettó jövőre. Nem világos még, hogy a járulékplafon eltörlése a járadékplafon eltörlésével jár-e majd együtt.
Konkrét eseteken keresztül világít rá az új magyar közmunkarendszer hibáira Szabó Máté ombudsman jelentése. A vállalatok adóforintjaiból is finanszírozott foglalkoztatáspolitikai eszköz – a közmunka – középpontba helyezése nem csak a munkanélküliek, hanem a vállalkozások számára is hátrányokkal jár.
