Megkötött az szja-beton
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Olyan jogszabályrész vált hatályossá január elsejétől, amelyet ha szó szerint veszünk, el kellene törölni valamennyi szja-kedvezményt a gyermekkedvezményen kívül. Ha nem vesszük szó szerint, akkor a következő kormány kétharmados többség nélkül is visszaállíthatja az adójóváírást, bár forrást az szja-rendszerén kívül kell rá szereznie.
Csendesen, szinte lopva vált hatályossá január elsejétől a stabilitási törvény 36 §-a. A jogszabályváltozások persze mindig hang nélkül történnek, a fontosabbakra mégis általában fölfigyelünk. Valamiért mégis elkerülte eddig a feltűnést a 36 §, amely pedig olyan fontos változásról szól, amelyet csak kétharmados parlamenti többséggel lehet a későbbiekben felülírni: a munkával megszerzett jövedelem utáni adót „a jövedelem azonos arányában egységesen kell megállapítani”. Első megközelítésben úgy tűnik, nincs többről szó, minthogy a személyi jövedelemadó rendszere egykulcsos marad mindaddig, amíg a parlament kétharmados többsége másképp nem határoz.
Visszaállítható az adójóváírás?
Igen ám, de az adórendszer – legyen szó bármelyikről – jóval komplexebb entitás annál, mintsem pusztán a kulcsok számával jellemezhető lenne. Mi történne például akkor, ha a következő kormány visszaállítaná az eltörölt adójóváírást, ami a kis- és közepes jövedelműek adókedvezményeként értelmezhető? A dolgozók túlnyomó részét valójában nem is az egy kulcs bevezetése érintette közvetlenül, hanem az adójóváírás eltörlése.
A stabilitási törvény egy kedvezményt nevesít kivételként a 36 § első bekezdése, azaz a kötelezően egy kulcs megállapítása – alól, ez a családi kedvezmény. „A 36. § (1) bekezdése szerinti fizetési kötelezettség megállapításakor a gyermekvállalás és -nevelés költségeit családi kedvezmény formájában kell figyelembe venni” – mondja ki a jogszabály. Máskülönben nincs kibúvó a „jövedelem azonos arányában” megállapított adó alól, csak különleges jogrend, illetve „a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén”.
Ha szó szerint értelmezzük tehát a paragrafusokat, akkor más nem írhatja felül normál körülmények között az arányos jövedelemadózás elvét, csak a családi kedvezmény. Ebből az következne, hogy nem pusztán az adójóváírás nem lenne újra bevezethető, hanem minden családi kedvezményen kívüli kedvezményt meg kellene szüntetni a személyi jövedelemadó rendszerén belül, például az öngondoskodást támogató, önkéntes pénztárakhoz kapcsolódó kedvezményeket.
Betű vs. szándék és gyakorlat
A jogszabályt így is lehet értelmezni, nem kizárható a szó szerinti megközelítés – közölte az Adó Online kérdésére a fenti okfejtéssel kapcsolatban Hegedűs Sándor, az RSM DTM Hungary Zrt. partnere. Az adószakértő azonban rögtön hozzátette: nyilvánvaló, hogy a jogalkotó szándéka nem az volt, hogy eltüntessen minden adókedvezményt a családi kedvezményen túl, hiszen akkor már eltávolította volna azokat a rendszerből.
Ha nem mechanikusan, szó szerint értelmezzük a jogszabályt, hanem a jogalkotó szándékának, és a fennálló gyakorlatnak megfelelően, akkor az adójóváírás visszavezethető a rendszerbe, mint adókedvezmény – mondta az adószakértő. A családi kedvezményt a jogalkotó azért nevesítette, mert különösen védendőnek tartotta – tette hozzá Hegedűs Sándor.
A szakember azonban fölhívta a figyelmet a hatályossá vált paragrafus második bekezdésére, amely erős korlátja új szja-kedvezmények bevezetésének. A második bekezdés meggátolja ugyanis, hogy a személyi jövedelmek adó- és járulékterhelése összességében nőjön bármely munkavállalónál.
Ez a gyakorlatban azt jelenti: ha új kedvezményt vezetnek be az szja-rendszerben, akkor arra az szja-rendszeren belül nem lehet forrást találni – derült ki a szakember magyarázatából.
Megkérdeztük a PriceWaterCoopers adószakértőit is a jogszabályváltozásról. Válaszukból az derült ki, nem gondolják, hogy a jogszabályból következhet a családi kedvezményeken túli szja-kedvezmények eltörlése. Mochlár Orsolya, PwC Magyarország menedzsere szerint a jogszabály csak annyit mond ki, hogy az adókötelezettséget arányosan kell megállapítani – ilyen a 2013. évi egységes, 16%-os adókulcs -, amibe többek között nem férne bele az, ha egy bizonyos jövedelemszint felett adóalap-kiegészítést avagy magasabb adókulcsot kellene alkalmazni az adókötelezettség kiszámításához. Nem tiltották meg ugyanakkor annak a lehetőségét, hogy az adókötelezettséggel szemben érvényesíthető különböző adó- vagy adóalap-kedvezményeket vezethessenek be, illetve helyezhetnek hatályon kívül a jogalkotók. A személyi jövedelemadóban viszont érvényesíteni kell a gyermekvállalás költségeit családi kedvezmény formájában, melynek mértéke nem lehet kevesebb, mint az előző adóévben érvényesíthető kedvezmény – írta válaszában PwC szakértője.
| A hatályossá vált paragrafus
36. § (1) A természetes személy munkaviszonyból, munkaviszonnyal egy tekintet alá eső jogviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelme (a továbbiakban együtt: munkával megszerzett jövedelem) után, annak alapul vételével teljesítendő olyan fizetési kötelezettséget, amely a központi költségvetés – ide nem értve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait és az elkülönített állami pénzalapokat – bevételét képezi, a jövedelem összegétől függetlenül, a jövedelem azonos arányában egységesen kell megállapítani.
(2) A munkával megszerzett jövedelem alapján a magánszemély, illetve a munkáltató, kifizető által teljesítendő fizetési kötelezettség terhének növelését, vagy a munkával megszerzett jövedelem alapján új fizetési kötelezettséget csak akkor lehet megállapítani, ha a munkával megszerzett jövedelem után a magánszemély, illetve ez alapján a munkáltató, kifizető által teljesítendő fizetési kötelezettség együttesen nem haladja meg a magánszemély munkával megszerzett jövedelmének az ez után a természetes személy által teljesítendő fizetési kötelezettségekkel csökkentett összegét.
(3) Az olyan fizetési kötelezettség, ami természetes személy munkával megszerzett jövedelme után, annak alapul vételével a munkáltató, kifizető által teljesítendő, a természetes személyt társadalombiztosítási ellátásra sem közvetve, sem közvetlenül nem teszi jogosulttá, az ilyen fizetési kötelezettség mértékétől a természetes személy által igénybe vehető társadalombiztosítási ellátások mértéke nem tehető függővé.
|
