Egy tonnányi potencianövelőre csapott le a NAV


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Dubaiból érkező légi szállítmányban talált 470 ezer adag Kamagra címzettje nem rendelkezett a gyógyszerek behozatalához és kereskedelméhez szükséges hatósági engedéllyel.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren elfogott küldeményt Dubaiban adták fel egy magyarországi vállalkozás részére. A csomagot kísérő okmányokon szándékosan téves árumegnevezést tüntettek fel. A szállítmány ellenőrzésekor felmerült a gyanú, hogy a vállalkozás a mintegy 470 ezer potencianövelőt és vágykeltő tablettát (Kamagra) engedély nélkül importálta – ismertette a vámhivatal.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) megkereste az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetet (OGYÉI), ahol megállapították, hogy az importőr nem rendelkezik a gyógyszer beszerzésére, behozatalára vonatkozó gyógyszerhatósági engedéllyel.

A szállítmány címzettje elmondta, hogy az árut nem Magyarországon szerette volna piacra dobni, hanem Szerbiába akarta szállítani. A vállalkozás nem rendelkezett gyógyszerhatósági engedéllyel sem, ezért a több mint egy tonna illegális szert lefoglalták és illegális nemzetközi kereskedelem megalapozott gyanúja miatt büntető feljelentést tettek – közölte a NAV.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 23.

DLA Piper: átalakulóban a hazai energiapiac

Magyarország energiaimport-kitettsége 85 százalék feletti, de ez az arány a klímasemlegesség felé tett lépésekkel csökkenthető. A kilátások pozitívak: gáztárolóink jelenlegi töltöttségi szintje a régióban az egyik legmagasabb, naperőművi kapacitásunk mintegy 6 ezer MW, illetve a lakossági villamosenergia-fogyasztás is csökkenő tendenciát mutat. A DLA Piper Hungary szakértői sorra vették azokat a tényezőket, melyek az energiaszektor átalakulására a legnagyobb hatással bírnak.

2024. május 23.

EY: Új EU-s szabályozás mutatja, mi a kibervédelem minimuma

Hatalmas károkat okoz a kiberbűnözés a pénzügyi szektorban, amire az Európai Unió választ kíván adnia az úgynevezett DORA rendelettel. A már jövőre élesben működő kiberszabályozás segít felkészíteni az európai, köztük a hazai pénzügyi szervezeteket az online támadások kivédésére – hívja fel a figyelmet az EY. A vállalatoknak jól felfogott érdeke, hogy megfeleljenek a DORA által nyújtott minimális elvárásoknak, de érdemes egy jóval komplexebb, személyre szabott megközelítés alkalmazni, hogy mindenképp elkerüljék a komoly anyagi és reputációs kárral járó biztonsági incidenseket.