Eurostat: az EU lakosságának 22 százaléka volt kitett a szegénység kockázatának tavaly


Az Európai Unió lakosságának csaknem 22 százaléka, mintegy 95,3 millió ember volt kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának 2022-ben – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán.

A jelentés szerint az érintett lakosság olyan háztartásban élt, amely a szegénység és a társadalmi kirekesztés, a súlyos anyagi és társadalmi nélkülözés, vagy a munkanélküliség kockázatával szembesült.

A szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának kitettek 2022-es száma és aránya közel megegyezik a 2021-es adatokkal, tavalyelőtt ugyanis 95,4 millió érintettről számoltak be a tagállami hatóságok, ami szintén az EU lakosságának mintegy 22 százalékának felelt meg.

A szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának kitettek aránya jelentősen eltérő volt az uniós országok között. A legmagasabb értékeket Romániából (34,4 százalék), Bulgáriából (32,2 százalék), Görögországból (26,3 százalék) és Spanyolországból (26 százalék) jelentették. Ezzel szemben a legalacsonyabb arányt Csehországban (11,8 százalék), Szlovéniában (13,3 százalék) és Lengyelországban (15,9 százalék) regisztrálták.

A jelentés szerint Magyarországon a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának kitettek aránya a teljes lakosságszámhoz viszonyítva 18,4 százalék volt.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 23.

DLA Piper: átalakulóban a hazai energiapiac

Magyarország energiaimport-kitettsége 85 százalék feletti, de ez az arány a klímasemlegesség felé tett lépésekkel csökkenthető. A kilátások pozitívak: gáztárolóink jelenlegi töltöttségi szintje a régióban az egyik legmagasabb, naperőművi kapacitásunk mintegy 6 ezer MW, illetve a lakossági villamosenergia-fogyasztás is csökkenő tendenciát mutat. A DLA Piper Hungary szakértői sorra vették azokat a tényezőket, melyek az energiaszektor átalakulására a legnagyobb hatással bírnak.

2024. május 23.

EY: Új EU-s szabályozás mutatja, mi a kibervédelem minimuma

Hatalmas károkat okoz a kiberbűnözés a pénzügyi szektorban, amire az Európai Unió választ kíván adnia az úgynevezett DORA rendelettel. A már jövőre élesben működő kiberszabályozás segít felkészíteni az európai, köztük a hazai pénzügyi szervezeteket az online támadások kivédésére – hívja fel a figyelmet az EY. A vállalatoknak jól felfogott érdeke, hogy megfeleljenek a DORA által nyújtott minimális elvárásoknak, de érdemes egy jóval komplexebb, személyre szabott megközelítés alkalmazni, hogy mindenképp elkerüljék a komoly anyagi és reputációs kárral járó biztonsági incidenseket.