Fizetni kellene a Budapest névért


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Fizessenek a jövőben a Budapest nevet vagy annak változatait használó egyéni vállalkozók és gazdasági társaságok – javasolja a főpolgármester. Tarlós István javaslata szerint az állandó névhasználat 750 ezer forintba kerülne, a már megszerzett nevekért nem kellene fizetni, de azt az önkormányzat letilthatná.


A Budapest név és változatainak – Buda, Budai, Budapest, Budapesti, Budapest Főváros, Budapest Fővárosi, Főváros, Fővárosi, Pest, Pesti, Pest-Buda, Pest-Budai – felvételéről, illetve használatáról 1994-ben fogadott el rendeletet a testület, azóta több mint ezer, elsősorban gazdasági társaság kérelmezte a névhasználatot. A főpolgármester indoklása szerint a névhasználat kifejezetten előnyös volt a cégeknek, az engedélyezésért azonban korábban semmiféle ellentételezést nem kért az önkormányzat.

A városvezetés szándéka szerint az egyéni vállalkozóknak és gazdasági társaságoknak – a fővárosi és kerületi önkormányzatok gazdasági társaságinak kivételével – a jövőben fizetniük kellene; az összeget az időtartam és a felhasználási mód alapján határoznák meg. Ha egy gazdasági társaság elnevezésében határozatlan időre kérné a nevet, akkor 750 ezer forint megfizetésére lenne köteles, míg egy emléktárgyon, kiadványon való feltüntetés ellenértéke darabonként 100 forint lenne.

A rendelet a cégnevekre, a domain nevekre, kiadványokra, termékekre és rendezvényekre vonatkozna.

A név engedély nélküli vagy attól eltérő használata tiltott, közösségellenes magatartásnak minősülne, amelyet bírságolnának.

A rendelettervezet emellett azt is kimondja, hogy a már korábban megszerzett névhasználatot nem kell ismételten engedélyeztetni, de a felvett név használatát a főpolgármester megtilthatná, ha az ütközik a főváros érdekeivel.

Tarlós István főpolgármester javaslata szerint; erről jövő szerdán szavaz a Fővárosi Közgyűlés.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 26.

A Gránit Bank részvényeit bevezették a Budapesti Értéktőzsdére

A Gránit Bank működési formája zártkörűen működő részvénytársaságról nyilvánosan működő részvénytársaságra változott hétfőn, egyúttal a társaság rövidített cégneve GRÁNIT Bank Nyrt.-re módosult. Ezzel párhuzamosan – ugyanezen a napon – a Gránit Bank meglévő törzsrészvényeit bevezették a Budapesti Értéktőzsdére – közölte a pénzintézet hétfőn.

2024. november 26.

2025-től csak elektronikus számlák készülhetnek a földgáz- és a villamosenergia-fogyasztásról: új kihívások előtt a nem lakossági fogyasztók

A 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 175. § (3) b) bekezdése kimondja, hogy az elektronikus számla alkalmazásának feltétele a számlabefogadó beleegyezése, kivéve, ha jogszabály ettől eltérően rendelkezik. Hamarosan bevezetésre kerülnek az első ilyen jogszabályok, így 2025. január 1-jével jelentős változást hoz a nem lakossági fogyasztók számára, hogy a földgáz- és villamosenergia-fogyasztásról már csak elektronikus számlákat állíthatnak ki számukra a szolgáltatók. Az új rendszer az elektronikus archiválás kötelezettségét is maga után vonja, amire az érintetteknek fel kell készülniük.