Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Együttesen csaknem 100 millió órát beszélgettünk mobiltelefonon az idei második negyedévben, amelynek során e készülékeken 55 ezer terabyte-nyi adatforgalom is zajlott. Az InfoTandem infografikája.
Naponta átlagosan 5,5 fél percet telefonálunk a mobilunkon. Másképpen fogalmazva, egy előfizetésre az idei második negyedévben 504 perc jutott. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb összesítései szerint ez a félezer perc 178 beszélgetésből jött össze; utóbbi szám hárommal kevesebb, mint volt egy évvel korábban. Tekintettel arra, hogy a mobil-előfizetések száma a vizsgált időszakban megközelítette a 11,9 milliót (vagyis 10 lakosra, a csecsemőket is beleértve, 12 előfizetés jutott), az összesített időtartamra irdatlan szám adódik. Jelesül: a mobilhálózatokból kiinduló 2,1 milliárd hívásunk hossza április elejétől június végéig együttesen 5,98 milliárd percre, azaz csaknem 100 millió órára rúgott (ami 5,5 százalékos növekedést takar). Mindeközben kiküldtünk 494 millió SMS-t és 6,9 millió MMS-t is. Beszédes adatok…
A nagy váltásra immár több mint egy évtizede, 2005 III. negyedévében került sor: a mobilhívások időtartama ekkor haladta meg először a vezetékesekét. Akkor ez negyedéves szinten még csak 2,5 milliárd percet jelentett, s mindössze 166 millió perces fölényt a mobiltechnológia oldalán. Az olló azonban azóta egyre nyílik; 2018 vizsgált három hónapjában a 6 milliárd mobilperccel szemben kevesebb mint egymilliárd (913 millió) vezetékes perc állt szemben. A bekapcsolt vezetékes fővonalak száma egy ideje nem zsugorodik tovább, 3,1 millió darab körül stabilizálódott. Az egy vonalra jutó beszélgetéseké viszont fokozatosan olvad; az idén március–júniusban (internethívások nélkül) átlagosan 62 hívást regisztráltak, ami hazai távközlés-történeti mélypontnak számít. Hasonlóan az egy vonalra jutó 293 percnyi időtartamhoz.
A vezetékes kontra mobil párharc tehát már régen eldőlt, de immár lefutott meccsnek mondható az a mobilszektoron belüli párharc is, amely a két fő előfizetési típus között zajlik. Jó ideig a feltöltőkártyás megoldás volt fölényben: tíz évvel ezelőtt még a mobilelőfizetések 62 százaléka volt ilyen. Aztán megkezdődött a lefelé tartó trend, miközben a havidíjas megoldások száma masszívan megindult felfelé. A két görbe 2011 második felében metszette egymást, s azóta az olló itt is nyílik. Az idei második negyedévi 11,9 milliós állományon belül a havidíjas előfizetések száma 442 ezerrel nőtt, és megközelítette a 7,8 milliót. Eközben a feltöltőkártyás (pre-paid) előfizetéseké 403 ezerrel apadt, s már csak 4,1 milliót tesz ki. Az elmozdulás nem kis részben annak tudható be, hogy a post-paid típusú szolgáltatások percdíjai sok esetben alacsonyabbak, és adatforgalmat is kínálnak a felhasználóknak.
Az adatforgalom amúgy a mobilszegmens legdinamikusabban bővülő területe: az idei második negyedévben 55 petabyte-ot (azaz 55 ezer terabyte-ot) tett ki, ami 81 százalékos ugrás az egy esztendővel korábbihoz képest. E forgalom 88 százaléka már a korszerű negyedik generációs technológiát képviselő rendszeren (4G/LTE) keresztül zajlott. Az internetpiac is folyamatosan bővül, június végén az előfizetések száma meghaladta a 9,7 milliót, s ennek immár 69 százalékát a 6,7 millió mobilinternet-szerződés tette ki. A mobilinternet-hozzáférési szolgáltatások nettó árbevétele 15,8 százalékkal, 28,5 milliárd forintra bővült.
